Konferenciák, műhelyek


November 6-án immár harmadik alkalommal tartott képzést a Tempus Közalapítvány a felsőoktatási intézmények nemzetközi alumnival foglalkozó munkatársai és nemzetközi koordinátorai számára.

Az idei képzés témája a Nemzetközi alumni stratégia a felsőoktatási intézményekben volt. A képzéssel célunk volt segítséget nyújtani a hazai felsőoktatási intézményeknek a nemzetközi alumni ügyintézés kiépítésében, az öregdiákokkal való kapcsolat kialakításában és fenntartásában.

Mivel Magyarországon a nemzetközi alumni kapcsolatokkal a legtöbb intézménynek vagy csak nagyon kezdetlegesen foglalkozik, így a külföldi jó gyakorlatok megismerése, a kezdeti lépések elsajátítása és egy nemzetközi alumni stratégia megírásához való ismeretek elengedhetetlenek. Az itt megszerzett tudást a kollégák pedig beépíthetik majd a mindennapi működésükbe.

A képzés trénere Sam Davies, a University of Brighton Adományozási és Alumni Elköteleződési irodájának igazgatója volt. Egyedülálló tapasztalattal bír az intézményi alumni hálózat kiépítésében egészen a kezdetektől az adománygyűjtésig. 2008 óta vezeti az irodát, ezalatt az egyetem alumni közössége 20.000 főről 160.000 főre bővült és az iroda 5 millió font bevételt generált adományokból az intézménynek. Az iroda Sam Davies vezetésével már két nívós díjat is elnyert: 2011-ben adománygyűjtő tevékenységük kiépítéséért egy nemzeti díjjal, 2015-ben pedig az alumni elköteleződésért végzett munkájukat nemzetközi díjjal ismerték el.

Davies igazgató asszony egyben a CASE (Council for Advancement and Support of Education) szakértői központjának rendszeres előadója, képzője 2000 óta. Előadásokat és oktató szekciókat vezet szakemberek számára világszerte kezdő szinttől egészen szenior szintig. Az egynapos tréningektől akár az egyhetes tréningek szervezésében jelentős tapasztalata van az adománygyűjtés és az alumni elköteleződés témájában, valamint az alumni irodák kezdetektől való felépítésében.

A képzés során Sam egy gyakorlati példán keresztül bemutatta, hogyan lehet egy nemzetközi alumnival foglalkozó szervezeti egységet felépíteni, milyen feladatok, tevékenységek szükségesek ahhoz, hogy az alumni kapcsolatok megfelelően működhessenek egy intézményben. A résztvevők jó példákat hallhattak tőle arra is, miként lehet nagyon alacsony költségvetésből is hasznos, jól működő kampányokat megvalósítani, mellyel az intézmény alumni közösségének száma jelentősen gyarapodhat. Sam azt is kiemelte, hogy a nemzetközi alumni stratégia megalkotásához elengedhetetlen az intézmény nemzetköziesítési stratégiájának alapos ismerete. A kettő nem működhet egymás nélkül, egymásra építve pedig nagy eredmények érhetőek el általuk.

 

A képzés anyaga a rendezvény oldalán elérhető.

A TKA képzés-konzultáció sorozata 2019 tavaszán folytatódik.

A nemzetközi megjelenések fontos szerepet töltenek be a felsőoktatási intézmények láthatóságának növelésében, partnerkapcsolataiknak bővítésében és a külföldi hallgatók toborzásában. A magyar felsőoktatás külföldi promóciója kiemelet feladat a Campus Mundi programban, így a Tempus Közalapítvány külön hangsúlyt fektet a külföldön történő egységes magyar megjelenések szervezésére, támogatására a Study in Hungary kezdeményezés keretében.

2018. június 26-án az intézményi fókuszú, azaz partnerkereső kiállítások és a hallgatótoborzó vásárok hatékonyságának fejlesztésére szakmai műhelyt hirdettünk.

A szakmai műhely délelőtti szakaszában a résztvevők egy átfogó előadást hallgathattak meg Dr. Guld Ádám, a Pécsi Tudományegyetem oktatójának tolmácsolásában. Az előadásból kiderült, hogy az úgynevezett médiagenerációk közül jelenleg a Z generációra irányul a legnagyobb figyelem, a felsőoktatásban megjelenő hallgatók többsége pedig már jórészt ebbe a korosztályba tartozik. Az előadó ismertette, milyen általános jellemzői vannak a Z generációnak, és hogyan viszonyul e korcsoport az érettebb korosztályokhoz. A résztvevők megismerhették a fiatalokra jellemző médiahasználati trendeket, és tippeket kaptak arra vonatkozóan, hogy hogyan érdemes megfogalmazni a nekik szóló üzeneteket, hogy az célba is érjen. Mivel e korosztály ingerküszöbe sokkal magasabban van, figyelmük felkeltése és megtartása komoly feladat, de nem lehetetlen, ha igazodunk az igényeihez.

 

  

 

Az előadást követően a résztvevők interaktív csoportfeladat formájában azonosították, mik jelentik a legnagyobb kihívást a nemzetközi hallgatókkal történő kommunikációban, és a problémafa–célfa módszer segítségével a meghatározott nehézségekre közösen kerestek megoldási javaslatokat.

A délutáni szekcióban Dr. Glózer Rita, a Pécsi Tudományegyetem oktatója folytatta a téma boncolgatását. Az előadás gyakorlatias megközelítésben, regionális szempontból is ismertette a Z generáció kommunikációs és médiahasználatát, bemutatva a legújabb trendeket és népszerű applikációkat. Az előadó hangsúlyozta, hogyha szeretnénk megérteni és elérni a mai hallgatói korosztályt, nincs más lehetőségünk, mint saját közegükben, az ő „nyelvükön” megszólítani őket. Ehhez gyakorlati tippekkel, tanácsokkal és konkrét eszközökkel látta el a hallgatóságot, mely eszközöket az előadást követő interaktív részben a résztvevők is kipróbálhattak. A csoportmunka során résztvevők jól hangzó hashtageket találtak ki, és belekóstolhattak a mémgenerálás világába is.

  

Soha nem álltak még olyan széles körű nemzetköziesítési lehetőségek a felsőoktatási intézmények előtt, mint jelenleg - hangzott el a Fókuszban a minőségfejlesztés – Az oktatók szerepe a felsőoktatás nemzetköziesítésében című konferencián.

Napjainkban az oktatás és a felsőoktatási intézmények globális versenyképességének kérdése kiemelt figyelmet kap az Európai Unióban és Magyarországon, ezt pedig érdemes kihasználniuk az egyetemeknek, hiszen folyamatosan emelkedő uniós és hazai források biztosítják az intézményi fejlesztések megvalósítását és a nemzetközi mobilitás ösztönzését.

A Tempus Közalapítvány által szervezett Fókuszban a minőségfejlesztés – Az oktatók szerepe a felsőoktatás nemzetköziesítésében című rendezvényen Dr. Dezső Tamás, a Tempus Közalapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a nemzetköziesítés egy komplex folyamat, amely számos kihívás elé állítja az intézményeket, és ezzel együtt az egyetemi oktatókat is, akik kulcsszerepet játszanak az oktatás minőségének fejlesztésében. Különböző ösztöndíjprogramoknak köszönhetően ők maguk is bekapcsolódhatnak a nemzetközi vérkeringésbe, megújíthatják oktatási módszertanukat, erősíthetik a kapcsolatrendszerüket, fejleszthetik idegen nyelvű kurzusaikat, ezáltal pedig hozzájárulhatnak a képzési színvonal emelkedéséhez.

Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója hozzátette: a hazai intézmények számára már most is óriási források állnak rendelkezésre a mobilitás támogatására, a jövőben pedig további emelkedés várható. Az Erasmus+ program felsőoktatási szegmensére fordítható összeg folyamatosan emelkedik, 2020-ra eléri a 8 milliárd forintot, emellett a Campus Mundi program további 6,8 milliárd forinttal támogatja a hallgatók nemzetközi tapasztalatszerzését 2016-2020 között. A bővülő források lehetővé teszik, hogy a jövőben még többen élhessenek az ösztöndíjprogramok által nyújtott lehetőségekkel, ehhez azonban a jelenleginél több pályázóra van szükség. A hallgatók tájékoztatásában és motiválásában kiemelkedő szerepük van az oktatóknak, a külföldön szerzett kreditek hazai elfogadtatásában pedig a mobilitási ablak bevezetése is segíthet. Az egyetemek nemzetköziesítési tevékenységei kapcsán az igazgató elmondta: évről-évre több külföldi hallgató tanul magyar egyetemeken, legtöbben az Erasmus+ és a Stipendium Hungaricum program támogatásával.

A mobilitási ablak a képzések tantervébe épített, nemzetközi hallgatói mobilitásra fenntartott időszak. A 2019-es tanévtől az újonnan induló szakoknál már ki kell jelölni azt az időszakot, amelyet a hallgatók külföldi részképzésen vagy szakmai gyakorlaton tölthetnek. A mobilitási ablak segítségével így idő- és kreditveszteség nélkül, előre tervezhető a nemzetközi mobilitási programokban való részvétel.

Dr. Sonkoly Gábor, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja a konferencián kifejtette: ahhoz, hogy a külföldi hallgatók – és azok a hazai diákok, akik külföldi továbbtanuláson gondolkodnak – a magyar egyetemeket válasszák, olyan képzésekre és kurzusokra van szükség, amelyek tartalmaznak valamilyen újdonságot, innovációt. Az oktatóknak ezért fontos és hasznos a külföldi tapasztalatszerzés, hiszen friss szemléletet és új ismereteket építhetnek be az óráikba. Ugyanakkor példaértékű lehet a hallgatók számára, ha a tanáraik nemzetközi kitekintéssel rendelkeznek és bekapcsolódnak külföldi oktatási-kutatási programokba. Sonkoly Gábor előadásában kiemelte a kettős és többes képzések szerepét a nemzetköziesítésben. A tapasztalatok szerint, a külföldi diákoknak köszönhetően a hazai egyetemeken is létrejöhet olyan nemzetközi légkör, ami hozzájárul a fiatalok interkulturális készségeinek fejlesztéséhez, valamint a nyitottság és a társadalmi befogadás erősítéséhez.

A délutáni szekciókban arra láthattak jó példákat a résztvevők, hogy milyen tényleges pozitív szerepe lehet az oktatóknak a nemzetköziesítési folyamatokban, hogyan valósul meg az itt tanuló külföldi hallgatók integrációja, és hogyan hat az ittlétük a szervezeti folyamatokra és az oktatásra.

A konferencián elhangzott előadások ide kattintva elérhetők.

A Campus Mundi – felsőoktatási mobilitási és nemzetköziesítési program EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001 azonosítószámú projekt a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg 2016 – 2021 között, a Tempus Közalapítvány kezelésében.

 

A Tempus Közalapítvány április 19-én harmadik alkalommal rendezte meg az immár hagyományosnak mondható tavaszi nemzetközi alumni konzultációját felsőoktatási intézmények alumni munkatársai és nemzetközi koordinátorai számára.

Az eseményen 17 magyar felsőoktatási intézmény 26 munkatársa vett részt.

A TKA korábbi nemzetközi alumni témájú rendezvényei után kiderült, hogy az intézményeket érdekelné, hogyan lehet hatékony alumni adatbázisokat építeni, milyen módon lehet ezeket életben tartani és még inkább népszerűvé tenni. Ebben nagy segítséget nyújtott Nena Grceva, a CEU Alumni Kapcsolatok Irodájának vezetője, aki bemutatta, hogy egyetemén milyen alumni kapcsolatokat ápolnak és hogy ebben mekkora segítséget jelent egy jól működő adatbázis. Az előadás során nem csak az adatbázissal volt lehetőség megismerkedni, hanem azzal is, hogy egy komplex rendszer milyen sokrétűen felhasználható egy intézményben.

Az előadást követően műhelymunka következett, amelynek célja volt a munkatársak segítségével, közös ötleteléssel elmélyülni az adatbázisok rejtelmeiben, azok előnyeiben, hátrányaiban, életben tartásában és felhasználhatóságában. Az együttes munka során kiderült, hogy bár az intézmények nagyon sokszínűen épülnek fel és működnek, kivétel nélkül minden intézmény hasznát venné egy nemzetközi alumni adatbázisnak: növelhetnék a volt hallgatók elérését, jobban bevonhatnák őket az intézmény életébe.

 

A délutáni szekcióban a Tempus Közalapítvány aktualitásáról volt szó, mint a nemsokára induló alumni portál és októberre tervezett nemzetközi szakmai műhely. Emellett arról is szó esett, hogy az intézmények és a TKA hálózat- és adatbázisépítő tevékenysége hogyan támogathatja egymást, legyen szó akár kommunikációs eszközökről vagy alumni rendezvények szervezéséről.

Végül a résztvevőknek lehetősége volt más magyarországi felsőoktatási intézmények alumni munkatársaival beszélni, jó gyakorlataikat meghallgatni vagy sajátjaikat megosztani másokkal, új módszereket, tippeket, trükköket elsajátítani és további kölcsönös együttműködési lehetőségekről értekezni. A rövidtávú célok mellett felmerültek további témák is, amelyeken keresztül az őszi képzés során tovább fejleszthető a nemzetközi alumnival kapcsolatos munka az intézményekben és a Tempus Közalapítvánnyal megkezdett intézményi együttműködés is.

A Tempus Közalapítvány által szervezett, külföldi hallgatók beilleszkedését elősegítő mentorprogramok elindítását és működtetését támogató, kétszer egynapos szakmai műhely második alkalmára 2017. december 6-án 10 és 16 óra között került sor. A rendezvény fókuszába a külföldi hallgatók ügyintézésével kapcsolatos feladatok, szolgáltatások, a felmerülő problémák köre, valamint a hazai mentorprogramok „jó gyakorlatainak” bemutatása, az alkalmazott szervezési és működési megoldások megvitatása került.

A második műhely az első alkalom tematikájának folytatását, a mentorprogramok mindennapi működésének középpontba állítását valósította meg. Az eseményre 18 hazai egyetem 41 munkatársa regisztrált, túlnyomó többségük résztvevőként meg is jelent a rendezvényen.

A műhelymunka első részében a résztvevők kiscsoportos formában a külföldi hallgatókkal kapcsolatosan felmerülő ügyintézési feladatokat, problémákat gyűjtötték össze – mind a hallgatók, mind az ügyintéző munkatársak szemszögéből nézve. A problématérképeket négy területre vonatkozóan állították fel: a külföldi hallgatók tanulmányi ügyintézését, általános hivatali ügyintézését, mindennapi életét, valamint intézményi integrációját érintő problémákat és feladatokat azonosították.

    

A csoportmunka fontos eredménye volt annak belátása, hogy a négy egyedinek gondolható terület tulajdonképpen rendkívüli mértékben összefügg egymással. A tanulmányi és az általános hivatali ügyek, de a hivatali ügyek és a mindennapi élet, vagy éppen az intézményi integráció és a tanulmányi ügyek is átfedik egymást. Általános és mindegyik területet önállóan is érintő probléma a nyelvtudás hiánya – az angol mint ügyintézési, érintkezési nyelv sok hivatalban, a mindennapi élet folyamatai során, de sajnos esetenként még a felsőoktatási intézményi ügyintézések során sem működik. Gyakorta hiányos ráadásul maguknak a beérkező hallgatóknak a nyelvismerete is.

A műhely második részében először a hazai jó gyakorlatok bemutatására és megvitatása történ. A felkért előadók az Állatorvostudományi Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mentorprogramjának elemeit, szervezeti felépítését, működésmódját ismertették.

    

Ezt követően került sor a műhely első részében összeállított problématérképek továbbgondolására, az azonosított problémák, feladatok lehetséges megoldási módjainak szintén kiscsoportos munka keretében történő összegyűjtésére. A csoportok mindkét műhelymunka során véletlenszerűen kerültek kialakításra, ami egyfelől lehetőséget teremtett arra, hogy a résztvevők spontán módon munkakapcsolatba kerülhessenek más intézmények hasonló tevékenységet végző, hasonló feladatkörökben dolgozó munkatársaival, másrészt az azonos csoportba került résztvevők tapasztalatbeli, valamint intézménytípusok szerinti heterogenitása lehetőséget teremtett az interaktivitáson alapuló tudás- és tapasztalatcserére.

A csoportmunkák, valamint a jó gyakorlat-bemutatásokat követő beszélgetés elmélyítette az első műhely nyomán már elindult hálózatosodási folyamatot, megerősítette az intenzív kapcsolattartás, és az informális tudásmegosztás csatornáit.

Hol tartunk ma Magyarországon a leuveni célok megvalósulásával? Milyen tendenciák jellemzőek a felsőoktatás nemzetköziesítése terén? Hogyan hatnak a nemzetközi együttműködések az oktatás minőségének fejlesztésére? Miként pozícionálhatók a magyar felsőoktatási intézmények világviszonylatban? 

Időpont: 2017.10.10. 10:00-16:30
Helyszín: Danubius Hotel Hélia, 1133 Budapest Kárpát u. 62-64.

A Tempus Közalapítvány szervezésében, a Campus Mundi program keretében megvalósuló szakmai konferencia a fenti kérdésekre keresi a választ felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak, munkatársainak, felsőoktatási szakmai szervezetek képviselőinek, valamint a felsőoktatásért felelős döntéshozóknak a bevonásával.

A rendezvény képet ad a magyar felsőoktatás helyzetéről a nemzetközi mobilitás viszonylatában. A program során innovatív felsőoktatási kezdeményezések és intézményi jó gyakorlatok kerülnek bemutatásra, alkalom nyílik a tapasztalatcserére és a közös gondolkodásra többek között az alábbi területeken: 

  • Nemzetköziesítés az intézményi stratégiákban és a mindennapokban
  • Az oktatók szerepe a hallgatói mobilitásban
  • Sikeres projektek a felsőoktatás nemzetközi fejlesztéséért és az innovatív oktatási módszerekért
  • A mobilitási ablak bevezetésében rejlő lehetőségek

A rendezvényen emellett szó lesz az Európai Unión kívüli országokkal történő partnerségekről, valamint arról, hogyan válhat a magyar felsőoktatás vonzó képzési célponttá az önköltséges külföldi hallgatók számára. 

Tervezett program:

10:00-11:50    A MOBILITÁS SZEREPE ÉS HATÁSAI A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉBEN
10:00-10:20 A kifelé és befelé irányuló hallgatói mobilitási célok elérésének állása 
Felkért előadó: dr. Palkovics László felsőoktatásért felelős  államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma
10:20-10:40 Mi van a mobilitási számok mögött? Hatások és új tendenciák 
A Tempus Közalapítvány előadása
10:40-11:50

Kerekasztal-beszélgetés rektorok és kancellárok részvételével 
Tervezett témák: ösztöndíjas és önköltséges külföldi hallgatók (stratégiától a megvalósításig), nemzetköziesítés itthon

Felkért résztvevők: dr. Horváth Zita, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Pécsi Tudományegyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Óbudai Egyetem képviselői

11:50-12:40 Ebédszünet
12:40-14:10   A NEMZETKÖZIESÍTÉST ERŐSÍTŐ STRATÉGIAI ESZKÖZÖK ÉS INNOVATÍV OKTATÁSI MÓDSZEREK
12:40-13:00

Vitaindító
Markus Laitinen elnök, European Association for International Education
angol nyelvű előadás

13:00-13:15

Kinyílik a világ – a „mobilitási ablak” bevezetése a hazai felsőoktatásba
Bokodi Szabolcs felsőoktatási vezető, Tempus Közalapítvány

13:15-13:30

Az oktatók szerepe a hallgatói mobilitásban és a nemzetköziesítésben
Előadó felkérés alatt

13:30-14:10 Innovatív oktatási módszerek – a Felsőoktatás Nemzetközi Fejlesztéséért Díj átadója 
14:10-14:30 Kávészünet
14:30-16:30 Párhuzamos szekciók
  1. Innovatív oktatási módszerek 1. 
    Bemutatók és interaktív műhelye
  2. Innovatív oktatási módszerek 2. 
    Bemutatók és interaktív műhelyek
  3. Együttműködési tapasztalatok az EU-n kívüli országokkal

A szakmai konferencián való részvétel díjtalan, de előzetes regisztrációhoz kötött.
Jelentkezési határidő: 2017. október 5. 

További információ és regisztráció

A Tempus Közalapítvány által szervezett, külföldi hallgatók beilleszkedését elősegítő mentorprogramok elindítását és működtetését támogató, kétszer egynapos szakmai műhely első alkalmára 2017. október 4-én 10 és 16 óra között került sor. A rendezvény fókuszába a projekt keretében kidolgozott kézikönyvek bemutatása, a kapcsolódó nemzetköziesítési folyamatok áttekintése, valamint a tapasztalatcsere, tudásmegosztás előmozdítása került.

A rendezvényen bemutatott kézikönyvek a magyar felsőoktatási intézményekben létrehozandó vagy már működő, külföldi hallgatókat támogató mentorprogram tervezésére, elindítására és sikeres működésére tesznek javaslatot (Mentorprogram-kézikönyv), valamint a mentorhallgatók munkájához nyújtanak támogatást (Mentorkézikönyv). A 2017-ben kidolgozott kézikönyvek célja, hogy előmozdítsák a külföldi hallgatók számára nyújtott szolgáltatások minőségének fejlesztését.

      

A téma aktualitását jelzi a rendezvénnyel kapcsolatban tanúsított kiemelkedő érdeklődés: a szakmai műhelyre 23 felsőoktatási intézmény, összesen 32, külföldi hallgatókkal foglalkozó munkatársa regisztrált, akiknek túlnyomó többsége résztvevőként is megjelent. Az érdeklődők mind témába vágó előzetes tapasztalataikat, mind pozíciójukat tekintve rendkívül heterogén képet mutattak, ami kedvezett a téma különböző nézőpontokból való megtárgyalásának.

A résztvevők vitaindító, áttekintő előadások, majd az azokhoz kapcsolódó csoportmunka keretében nyerhettek mélyebb betekintést a témába. Az eltérő méretű, profilú és különböző külföldi hallgatói arányokkal rendelkező intézmények a mentorrendszer kiépítésére vonatkozóan is rendkívül heterogén képet mutatnak. Igaz ez mind adottságaik, mind a kiszolgálandó igények, mind a mentorprogram kiépítésének aktuális státusza szempontjából. Egyes intézményekben akár több mint egy évtizede stabil rendszer működik már, míg máshol csak most látnak neki a kiépítésnek. Utóbbi intézmények képviselői széleskörű áttekintést kaphattak az előttük álló feladatokról, buktatókról és lehetőségekről, míg tapasztaltabb társaik az új típusú kihívásokra (pl. fokozatmobilitásban résztvevő, illetve növekvő tömegű külföldi hallgatói kör) és alternatív intézményi megoldásokra vonatkozóan gazdagodhattak információkkal.

      

Az előzetes tapasztalatokat tekintve vegyes csoportokban végzett feladatok során alkalom nyílt a különböző intézmények képviselői között zajló tudás- és tapasztalatcserére. Az alkalom megerősítette a külföldi hallgatókkal foglalkozó intézményi szakértők hálózatosodásra, a jelenleginél intenzívebb kapcsolattartásra vonatkozó igényét, aminek kereteit, csatornáit érdemes kiépíteni a jövőben.

A két alkalomból álló szakmai műhely második részének tervezett időpontja 2017. december 6., amely a mentorprogramok különböző aspektusaira vonatkozó nemzetközi és hazai jó gyakorlatokat helyezi a középpontba. A két műhely szakmai tartalma egymásra épül, ugyanakkor tartalmát úgy alakítottuk ki, hogy a tematika lehetőséget adjon új érdeklődők második alkalomnál való becsatlakozására is.

A szakmai műhely facilitátorai Kiss László, Nyüsti Szilvia, az Okt-Full Tanácsadó Kft. munkatársai voltak. 

      

 

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara adott otthont „Universities at the Crossroads of National and Global Rankings” címmel a Tempus Közalapítvány – Campus Mundi támogatásával rendezett nemzetközi workshopnak. Itt a rangsorok legújabb fejleményeiről, regionális és módszertani vonatkozásairól tanácskoztak hazai és külföldi szakértők, intézményvezetők, egyetemi szakemberek (www.ranking.elte.hu).

A tréning célja, hogy fenti workshop tapasztalatait is hasznosítva segítséget nyújtson az érintett intézményeknek a rankingek olvasásában, értelmezésében, használatában.

Kérdéseikkel forduljanak bizalommal Dr. Kovács Laurához (laura.kovacs@tpf.hu)  és Kasza Georginához (georgina.kasza@tpf.hu). A tréningen való részvétel minden meghívott számára ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Közel ötven fő részvételével valósult meg a Hatékony nemzetközi megjelenések szakmai műhely a Tempus Közalapítvány szervezésében 2017. június 12-én, amelynek célja a Campus Mundi program keretében megvalósuló nemzetközi megjelenések – intézményi fókuszú kiállítások és hallgatótoborzó vásárok – hatékonyságának fejlesztése volt. A rendezvény alkalmat adott az eddigi megjelenések tapasztalatainak megosztására és a jövőbeli együttműködések szorosabbá tételére is.

A szakmai műhelyen azok az egyetemi képviselők vettek részt, akik a 2016 tavaszán meghirdetett, a TKA által támogatott nemzetközi megjelenések szakmai pooljába intézményi tagokat toborzó pályázatokra sikerrel pályáztak, és a két típusú (hallgatói és intézményi fókuszú) megjelenéshez kapcsolódó csoport egyikének tagjai. A két évre megválasztott intézményi delegáltak számára szervezett rendezvény célja egyben a szakmai tagok kapcsolatépítése, a csoportmunkán keresztül a tapasztalatok megosztása, valamint közös javaslatok megfogalmazása volt annak érdekében, hogy a jövőben minél hatékonyabban képviseljék intézményüket, valamint a magyar felsőoktatást a Study in Hungary standokon.

Délelőtt plenáris előadásokon vehettek részt a pooltagok, melyeket követően két szekcióban (hallgatói és intézményi pool) folytak tovább az egyeztetések, interaktív csoportmunkán keresztül.
A szakmai műhelyen Tempus Közalapítvány és a Magyar Rektori Konferencia munkatársain kívül 13 egyetem vett részt:

  • Budapesti Gazdasági Egyetem
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
  • Debreceni Egyetem
  • Dunaújvárosi Egyetem
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem
  • Eszterházy Károly Egyetem
  • Közép-európai Egyetem
  • Miskolci Egyetem
  • Pannon Egyetem
  • Pécsi Tudományegyetem
  • Semmelweis Egyetem
  • Szegedi Tudományegyetem
  • Szent István Egyetem

 

A rendezvény a Campus Mundi (EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001) projekt keretében valósult meg. A nemzetközi megjelenések és az azzal kapcsolatos szakmai műhelyek támogatása része a TKA által koordinált nemzetköziesedési tevékenységeknek.

A Tempus Közalapítvány az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködve, „Az Európai Felsőoktatási Térség reformjának támogatása” projekt keretében szakmai konzultációt szervez felsőoktatási intézmények oktatásért, valamint nemzetközi ügyekért felelős felsővezetői számára a mobilitási ablak magyarországi felsőoktatási intézményekben történő bevezetéséről.

A rendezvény célja, hogy a felsőoktatási intézmények vezetői számára bemutassa a mobilitási ablak bevezetésével kapcsolatos szakmai törekvések hátterét, a bevezetés ütemezését és az ezzel kapcsolatos gyakorlati teendőket. Be kívánjuk mutatni az intézmények számára készült gyakorlati útmutatót, amelyet 2015 decemberétől egy nemzetközi szakértői műhely alapján, hazai és külföldi szakemberek, oktatók tapasztalatára és tudására támaszkodva, jó gyakorlatokat megvitatva készítettünk elő. Az útmutató segítséget, iránymutatást kíván nyújtani az intézmények számára, hogy milyen elvek és irányok mentén érdemes a mobilitási ablak bevezetését előkészíteni, bemutatja a mobilitási ablakkal járó lehetőségeket és elvárásokat.

A rendezvényen intézményi profil és tematika mentén elő kívánjuk segíteni a vezetők közötti eszmecserét is a mobilitási ablakok létrehozásáról. 

További információ

A Campus Mundi Program keretében, 2017. április 28-án a Tempus Közalapítvány egy széleskörű konzultációra hívja a felsőoktatási intézmények alumni munkatársait és nemzetközi koordinátorait. A konzultáció témája a nemzetközi alumni szerepe a szervezet életében,  illetve a felsőoktatási intézményeken belüli szinergiák erősítése.

A korábban Magyarországon tanulmányokat folytatott külföldi hallgatók összefogását célzó nemzetközi alumni hálózat kiépítése 2016-ban vette kezdetét a Campus Mundi projekt keretében.  A Tempus Közalapítvány által koordinált nemzetközi alumni tevekénység három pillérének egyike a hazai felsőoktatási intézményekkel való intenzív együttműködés.

A felsőoktatási intézményekkel való együttműködés keretein belül a Tempus Közalapítvány évente egy konzultációt és egy képzést szervez az egyetemek és főiskolák nemzetközi alumnival foglalkozó munkatársainak és nemzetközi koordinátorainak. Az április 28-án megrendezésre kerülő második konzultáció is ebbe a sorozatba illeszkedik.

További információ

A külföldi hallgatók mentorálásának témakörét járták körül a meghívott résztvevők a Tempus Közalapítvány által szervezett szakmai műhelyen 2016. december 6-án. A rendezvényre a Campus Mundi Program keretében került sor, a moderátori feladatokat a HÖOK-FETA konzorcium munkatársa, Palkovits Nóra látta el.

A mentorprogramok működésének két kritikus területe van, amelyeken elbukhat vagy sikeressé válhat a külföldi hallgatók fogadására és beilleszkedésük támogatására irányuló segítségnyújtás. Az egyik a szervezeti háttér területe, a másik a mentorok alkalmassága és talpraesettsége. E két témát dolgozták fel a szakmai műhely résztvevői, akik között több felsőoktatái intézmény munkatársa képviseltette magát, de jelen volt több működő mentorprogram képviselője, témával foglalkozó szakemberek, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának több tagja és a Magyar Rektori Konferencia munkatársa is. A rendezvény remek alkalmat nyújtott a közös gondolkodásra és a tudásmegosztásra, az elhangzott információk és gyakorlati példák pedig szerves részét képezik majd a készülő két kézikönyvnek, melyek közül az egyik a mentorprogramok elindítására készülő vagy működtetésével foglalkozó szakemberek számára nyújtanak ad hasznos ismereteket, másik pedig a diákmentoroknak szolgál gyakorlati tanácsokkal a mentorkodásuk időszakára.

 A két feldolgozandó témának megfelelően két modulra oszlott a műhelymunka. Az első modul célja a mentorprogram kidolgozása volt, amely keretében a különböző intézményi gyakorlatok begyűjtésére és az egyes problémakörök azonosítására a „World Café” és az „Open Space” módszereit ötvözve gondolkodtak együtt a résztvevők. Összesen négy blokkban tárták fel és elemezték a mentorprogram lehetőségeit és gátjait.

 

A második modul során egy mentoroknak szóló kézikönyv témaköreinek megvitatása került sorra, mely szintén a szakértők aktív részvételén alapult. A résztvevők egy idővonal segítségével vázolták fel a mentor és a mentorált útját, azonosították az egyes szakaszokhoz kapcsolódó feladatokat, kihívásokat. Ez az idővonal segítette a mentor kézikönyv témáinak megvitatását. A szakmai műhely a tapasztalatok összegzésével zárult. A visszajelzések alapján a rendezvény hasznos volt mind a résztvevők, mind a lebonyolítók számára.

 

A Tempus Közalapítvány konzultációra hívja a hazai felsőoktatási intézmények alumni irodáinak munkatársait. A konzultáció célja a magyar nemzetközi alumni hálózat közös megalapozása.

A 2016. január 1-én indult Campus Mundi program célja a felsőoktatás minőségének javítása, a nemzetközi hallgatói mobilitás elősegítése, valamint a magyarországi felsőoktatási intézmények nemzetközi szerepének, elismertségének növelése. A nemzetköziesítés és egyben a program egyik pillére egy olyan nemzetközi alumni hálózat létrehozása, amely összefogja azokat a mindenkori külföldi hallgatókat, akik valamely hazai felsőoktatási intézményben folytatták teljes- vagy résztanulmányaikat tanulmányokat. Cél, hogy a külföldi hallgatók kapcsolatai mind az oktatási intézménnyel, mind pedig Magyarországgal fennmaradjanak a jövőbeni együttműködések érdekében hozzájárulva ezzel a hazai egyetemek nemzetközi népszerűsítéséhez.

A nemzetközi hálózat alapjainak lefektetésében és kialakításában elsődleges és kiemelt partnerekként tekintünk a felsőoktatási intézményekre és azok alumni irodáinak képviselőire, akikkel szoros és intenzív egyetemi együttműködést szeretnénk megvalósítani. Az együttműködés első lépcsőjeként egy konzultációt szervezünk, melyre minden magyar felsőoktatási intézmény alumni irodáját meginvitáljuk. A konzultáció több célt szolgál. Egyrészt a nemzetközi alumni hálózat kereteinek és alapkoncepciójának bemutatására irányul. Másrészt azon igények felmérését szolgálja, amelyek a felsőoktatási intézményeket a hálózathoz és az intézményi alumni tevékenységekhez kapcsolódó törekvéseikben segíteni tudják.

Mindez egy olyan hosszú távú együttműködést alapoz meg, amelyben a Tempus Közalapítvány partnerként dolgozik együtt a felsőoktatási intézményekkel, nagyban építve az alumni munkatársak eddigi tapasztalataira és jövőbeni meglátásaira.

A 2016. január 1-jén elindult Campus Mundi program célja a felsőoktatás minőségének javítása, valamint a magyarországi felsőoktatási intézmények nemzetközi szerepének, elismertségének növelése. A program egyrészt a nemzetközi hallgatói mobilitás elősegítését, másrészt a hazai felsőoktatási intézmények hallgatóvonzó képességének és nemzetköziesítésének támogatását szolgálja.

A konferencia célja, hogy széles szakmai körben bemutassuk, a Campus Mundi program milyen eszközökkel segítheti a felsőoktatási stratégiai célok elérését, és milyen lehetőségeket kínál a hazai felsőoktatási intézmények számára.

Kiemelt témaként foglalkozunk azzal, hogy a nemzetköziesítés milyen szerepet tölt be a felsőoktatási intézmények stratégiájában, versenyképességük erősítésében, és erre vonatkozó jó gyakorlatokat is megismerhetnek a résztvevők.

A rendezvényre várjuk a felsőoktatási intézmények vezetőit, oktatóit, munkatársait, a felsőoktatási szakmai szervezetek, fórumok és hallgatói szervezetek képviselőit, a felsőoktatásért felelős döntéshozókat, szakértőket, kutatókat.

Részletek és regisztráció

 

„A nemzetköziesítés a magyar felsőoktatás, a szellemi élet alapvető érdeke, amelyet minden felsőoktatásban dolgozónak támogatnia kell” – mondta Prőhle Gergely, nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Pécsett, a nyáron lezáruló Campus Hungary program eredményeit bemutató konferencián.

A 2012 júniusában indult program célja a felsőoktatási intézmények humánerőforrás-fejlesztésének támogatása, illetve a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének növelése. Az ehhez kapcsolódó tevékenységeket a Balassi Intézet és a Tempus Közalapítvány közösen koordinálta Magyarországon.

A rendezvényen Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója elmondta: „A Campus Hungary program keretében végzett és komoly eredményekkel járó, nemzetköziesítést támogató kezdeményezések a jövőben is folytatódnak – kiemelt projektként, EFOP finanszírozással valósulnak majd meg.”

A hazai és külföldi nemzetköziesítési törekvéseket bemutató konferencián azokat az eredményeket ismertették, amelyeket a konvergencia régiókban értek el a Campus Hungary program keretében.
Az ország 6 vidéki régiójában 492 fő bevonásával tartottak szakmai képzéseket például nemzetközi felsőoktatási marketing vagy interkulturális érzékenyítés témában; tréningekkel segítettek 734 hallgatónak felkészülni a külföldi ösztöndíjas időszakra; külföldi szakértők bevonásával nemzetköziesítési tanúsítási eljárásokat végeztek 6 felsőoktatási intézményben; 70 középiskolában népszerűsítették a nemzetközi ösztöndíjlehetőségeket; valamint az Egyesült Államoktól Kínáig világszerte 14 helyszínen segítették a nemzetközi kapcsolatépítést, felsőoktatási kiállításokon, vásárokon, konferenciákon való részvétellel.

Dobos Gábor, a Tempus Közalapítvány csoportvezetője elmondta, hogy hazánkban a közép-magyarországi régióból vesznek részt legtöbben különböző ösztöndíjprogramokban, ezért arra törekedtek, hogy az ország többi régiójában is mobilitásra ösztönözzék a fiatalokat. Az általuk szervezett tréningeken résztvevők 63%-a jelentkezett is a későbbiekben valamilyen nemzetközi ösztöndíjra.

A programban azonban nem csak a külföldi tapasztalatszerzést népszerűsítették, hanem legalább ilyen fontos cél volta magyar felsőoktatás láthatóvá tétele az európai és Európán kívüli oktatási színtéren. Az Academic Cooperation Association nemzetközi szervezet kutatásaiból kiderült, hogy Magyarország a hasonló gazdasági helyzetű országokhoz képest a középmezőnyben van a nemzetköziesítést tekintve – figyelembe véve többek között a nemzetközi mobilitást, a végzettségek és külföldi tanulmányi időszakok elismerését, a kettős vagy többes diplomák lehetőségét és az idegen nyelven kínált kurzusokat. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az egészségtudományok nagyon népszerűek a külföldi hallgatók körében, a többi tudományterület azonban jóval kevésbé vonzza a fiatalokat.

Ennek okait és a lehetséges megoldásokat keresték azokban a minősítési eljárásokban, amelyekkel az intézmények nemzetközi aktivitását mérték fel. A Tempus Közalapítvány külföldi szakértők bevonásával kifejlesztett, de a hazai kontextushoz és igényekhez igazított tanúsítási folyamattal átfogó képet kívánt adni az egyetemek vezetőinek arról, hogy hol tartanak a nemzetköziesedés tekintetében. Ezzel igyekeztek hozzájárulni, hogy a nemzetközi tevékenységeket tudatosabban tervezzék meg az egyetemeken; a belső és külső kommunikáció, illetve tudásmegosztás terén előrelépés történjen az intézményeknél; a vezetőség pedig elkötelezett legyen amellett, hogy az intézmények minőségi módon legyenek jelen a nemzetközi oktatási színtéren.

A konferencián elhangzott előadások anyagai itt elérhetőek

A rendezvény alkalmából megjelent, a Campus Hungary program eredményeiről összeállított 
kiadványba itt lapozhat bele.

 

A rendezvény az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg a TÁMOP-4.2.4.B/2-11/1-2012-0001 Campus Hungary projekt keretében.

A Tempus Közalapítvány 2015. január 14-én tartotta A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése című szakmai konferenciáját, ahol a Campus Hungary program keretében megvalósult tevékenységek eredményeinek ismertetésére vállalkoztak, melyek a felsőoktatási intézmények humánerőforrás fejlesztésének támogatását, valamint nemzetközi versenyképességük elősegítését célozták.

A rendezvényen Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója elmondta: a rendszerváltás óta folyamatosan elérhetőek olyan közösségi programok, amelyek a felsőoktatás nemzetköziesítését célozzák, de a Campus Hungary program biztosított először jelentős forrást országos szinten kifejezetten ennek a célnak a megvalósítására.

Dr. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár hozzátette: „A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése csak közös erőfeszítéssel, a szakpolitikai célok és az intézményi munka összehangolásával lehet eredményes. Ehhez a folyamathoz a felsőoktatási intézmények és munkatársak szinte minden szinten hozzájárulhatnak, akár kicsinek tűnő, de valójában nagy jelentőségű lépések megtételével is.”

Ilyen jó gyakorlatokat ismertek el az idén először átadott Felsőoktatás nemzetközi fejlesztéséért díjakkal, amelyekkel a hazai felsőoktatási intézmények kimagasló teljesítményt nyújtó munkatársainak tevékenységét ismerték el a nemzetközi felsőoktatási marketing, a nemzetközi honlapfejlesztés, valamint az interkulturális érzékenyítés területén.
A díjjal a Tempus Közalapítvány a Campus Hungary projekt keretében megvalósult képzések résztvevőit ösztönözte arra, hogy hasznosítsák a megszerzett ismereteket, ötleteket, javaslatokat az intézményük számára. A nyertesek által megvalósított jó példák így szélesebb körben is megismerhetővé és – más intézmények vezetői, oktatói, hallgatótoborzásban és szolgáltatásban érintett munkatársai számára – alkalmazhatóvá válnak, valamint hozzájárulnak a magyar felsőoktatás szolgáltatásfejlesztéséhez, nemzetközi versenyképességének javításához.
A díjakat Dr. Palkovics László, felsőoktatásért felelős államtitkár és Dr. Nemeslaki András, a Tempus Közalapítvány kuratóriumának elnöke adta át.

A díjazottak listája

Fotó: Polónyi István

A konferencia keretében bemutatkoztak azok a felsőoktatási intézmények is, amelyek részt vettek a közalapítvány nemzetköziesedési tanúsítási folyamatának első fázisában. Az eljárás célja, hogy olyan eszközt adjon az intézményvezetők kezébe, ami alapján el tudják helyezni a saját egyetemüket vagy főiskolájukat a nemzetközi színtéren. Hiszen az intézmény akkor tudja sikeresen magára vonni a nemzetközi figyelmet, ha az önképe hiteles, minőségi tanulási-tanítási és K+F környezetet tud teremteni, és ezt magabiztosan be is tudja mutatni.

A rendezvényen elhangzott előadások

 

A Tempus Közalapítvány fennállása óta folyamatosan elkötelezett a felsőoktatás nemzetköziesítése mellett: az általa kezelt programok (Erasmus+, CEEPUS, EGT Ösztöndíjalap), valamint a részvételével zajló projektek (Campus Hungary, Bologna Tanácsadó Hálózat, ECCE Mundus, Asemundus) középpontjában is ez a törekvés áll. A 2012 júniusában indult Campus Hungary programot a közalapítvány a Balassi Bálint Intézettel közösen valósítja meg.

A Tempus Közalapítvány által a Campus Hungary program országos projektjének keretében megvalósított tevékenységeket az alábbi Prezi mutatja be.

Az idén induló uniós költségvetési ciklusban több mint százmilliárd forint jut a hazai felsőoktatás versenyképességének növelésére - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) EU-fejlesztési és stratégiai helyettes államtitkára május 6-án Pécsen.

Köpeczi-Bócz Tamás a Tempus Közalapítvány és a Magyar Rektori Konferencia által szervezett, Nemzeti felsőoktatási kiválóság című konferencián közölte, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében a többi között infrastrukturális fejlesztésekre és a felsőoktatás szerkezetátalakítását célzó intézkedésekre összesen 120-130 milliárd forintot fordíthat 2020-ig Magyarország.

Az indokokról szólva megjegyezte: egyre nagyobb a verseny Európában és a világban a felsőoktatásban, ami hazánkat is arra készteti, hogy pályázatokkal ösztönözze az ágazat fejlesztéseit.

A helyettes államtitkár, a 130 fős hallgatóságnak, arról is beszélt, hogy a világ felsőoktatási intézményeinek rangsorában Magyarország legnagyobb egyetemei közül jelenleg négy van az 500. és a 700. hely között, a fejlesztéseket szolgáló intézkedéseknek köszönhetően viszont azt tűzték ki célul, hogy több is bekerüljön a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé.

Közölte, ehhez a többi között olyan szerkezetátalakításokra van szükség, amelyekkel növelhető a természettudományi, mérnöki, informatikai képzésben részt vevők, az idegen nyelvet, nyelveket kitűnően beszélő diplomások aránya, a reálgazdaságban elhelyezkedni képes kutatók száma.

Köpeczi-Bócz Tamás elmondta, ez év második felében, várhatóan augusztus végén, szeptember elején jelenhetnek meg az első olyan pályázatok, amelyek szolgálhatják a kormányzat célkitűzéseit.

Kardon Béla, az Emmi főosztályvezetője a konferencián azt hangoztatta, hogy a megfelelő humán erőforrás segítségével lendíthető fel a leginkább a gazdaság, ezért Magyarországnak törekednie kell arra, hogy magasabb legyen a felsőoktatásban végzettek aránya, ezzel együtt pedig tovább növekedjen az oktatás színvonala. Az uniós forrásokkal és a hazai állami támogatásokkal mindezeket a célkitűzéseket szeretnék elérni - tette hozzá.
(forrás: mti)

A konferencia további részében Vanessa Debiais Sainton az Európai Bizottság Erasmus+ felsőoktatási terület vezetője Brüsszelből bejelentkezve tartott angol nyelvű előadást a felsőoktatási kiválóságot elősegítő EU-s politikákról és kezdeményezésekről.

A délutáni részben pedig a felsőoktatási intézmények nemzetközi aktivitásának értékeléséről beszélt a Tempus Közalapítvány. A kezdeményezés Magyarországon egyedülálló: ilyen részletekbe menő és összetett módszertan korábban nem létezett a hazai egyetemek és főiskolák nemzetközi tevékenységeinek támogatására.

Ahhoz, hogy a magyar felsőoktatási intézmények lépést tudjanak tartani a nemzetközi piaccal, tudatosan foglalkozniuk kell a nemzetköziesítés kérdésével. A kezdeményezésben résztvevők rendszeressé tehetik a nemzetközi dimenziók integrálását az intézmény oktatási, kutatási és minőségbiztosítási munkájában, eredményesebben vehetnek részt külső értékeléseken, legyen szó hazai vagy nemzetközi akkreditációs eljárásokról, illetve nemzetközi rangsorokról. Az auditnak köszönhetően versenyelőnyre tehetnek szert a felsőoktatási intézmények, hiszen tudatosabbá válhatnak a nemzetközi fejlesztések, és néhány év múlva pontosan látható lesz, hogy honnan hová jutottak el a folyamatban.

Az első két minősítési eljárást pilot program keretében végezték a Tempus Közalapítvány által felkért szakértők a Budapesti Gazdasági Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen, az Erasmus+ nemzeti irodákat tömörítő Academic Cooperation Association (ACA) nemzetközi támogatása mellett. A pilot auditok eredményeit és tapasztalatait is bemutatták.

A Budapesti Gazdasági Főiskola rektora és a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese egyetértett abban, hogy a tanúsítási eljárás mind a stratégiai gondolkodást, mind az intézményen belüli kommunikációt és tudásmegosztást nagyban elősegítette. Kiemelték: a minősítés nagy előnye az, hogy az intézmény jelenlegi környezetében, magához mérten kap visszajelzést, mely fejlesztési javaslatokat is tartalmaz.

Bemutatta még projektjeit és eredményeit a Nemzeti Kiválóság Program és a Magyar Rektori Konferencia főtitkára beszélt azokról a kihívásokról és lehetőségekről, melyek a brazil program kapcsán felmerültek.

 A projekt az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.