Farkas Éva kézikönyvének célja olyan – gyakorlati példákkal gazdagon illusztrált – szakmai segítség biztosítása a szakképző intézmények számára, amely támogatja az intézményvezetőket, a projektkoordinátorokat, a gyakorlati oktatásvezetőket, a pedagógusokat és a szakoktatókat abban, hogy képesek legyenek a mobilitás során szerzett tanulási eredmények eddigieknél objektívebb és megbízhatóbb módon történő értékelésére. Az útmutató fókuszában a mobilitás áll, ugyanakkor a tanulási eredmények értékelésének bemutatott folyamata, módszerei, eszközei haszonnal alkalmazhatóak a hazai szakképzési gyakorlatban is.
***
ÚJ! Leporellók magyar és angol nyelven
- Erasmus+ szakképzési mobilitási projektek - Erasmus+ VET student and teacher mobility projects (HU-EN)
- Evaluation and assessment of learning outcomes in VET student and teacher mobility projects (EN)
- The logic of organising Erasmus+ mobility work placements in VET student and teacher mobility projects (EN)
- Using learning outcomes in VET student and teacher mobility projects (EN)
***
Ahol a két világ találkozik - Nemzetközi mobilitások és hazai szakmai gyakorlatok
A Tempus Közalapítvány 2017. november 23-én egynapos műhelymunkát szervezett „A munkahelyek szerepének erősítése a hazai és nemzetközi szakmai gyakorlatok előkészítésében és megvalósításában” címmel. A műhelymunka eredményeinek összefoglalóját és a résztvevők által készített munkakörelemzéseket honlapunkon olvashatja. A résztvevők köre szakképző intézmények, gyakorlati képzést folytató vállalatok, kereskedelmi és iparkamarák, a Nemzetgazdasági Minisztérium és szakmai szervezetek képviselőiből tevődött össze.
- A műhelymunka eredményeinek összefoglalója
- Munkakörelemzés - iskolai gyakorlati oktatásvezető
- Munkakörelemzés - kamarai szakképzési tanácsadó
- Munkakörelemzés - vállalati mentor, gyakorlati oktató
***
Defining, writing and applying learning outcomes
Megjelent a CEDEFOP (Europen Centre for the Development of Vocational Training) európai kézikönyve tanulási eredmények írásához.
***
A tanulási eredmények láthatóvá tétele
Életünk során számos értékes kompetenciát sajátítunk el az iskolán kívül. Ezek a tudások azonban gyakran alulértékeltek annak ellenére, hogy ugyanolyan jelentős munkaerő-piaci relevanciájuk lehet, mint az iskolában megszerzett ismereteknek, képességeknek. A nem-formális és informális környezetben szerzett tanulási eredmények validációja láthatóvá teszi az egyén kompetenciáit és értéket ad azoknak. Ennek hátteréről ír részletesen Farkas Éva összefoglalójában.
***
Farkas Éva és Bogdány Zoltán szakértők készítették e módszertani útmutatót, amelynek célja, hogy olyan szakmai segítséget biztosítson a szakképző intézmények számára, amely hozzásegíti az intézményvezetőket, a gyakorlati oktatásvezetőket, a pedagógusokat és a szakoktatókat a tanulási eredmény alapú megközelítés érvényesítésében az iskolarendszerű szakképzés keretében folyó gyakorlati képzés során.
***
A Tempus Közalapítvány 2016. november 22-én egynapos műhelymunkát szervezett a szakképzés képzési kínálatának és a munkaerő-piaci igények jobb összehangolásának témájában, amelynek eredményeiről Farkas Éva és Bogdány Zoltán szakértők írtak részletes összefoglalót.
***
A tanulmány első részének szerzője Tót Éva oktatáskutató, aki a téma rövid külföldi körképét, kitekintését adja. Bemutatja néhány jelentős nemzetközi szervezetnek a nem iskolai képzésben megszerzett tanulási eredmények értékelésével és elismerésével kapcsolatos állásfoglalásait, valamint a témával foglalkozó elemzések egy részének legfontosabb eredményeit. A második rész Palencsárné Kasza Marianna tollából azt járja körül, hogy a külföldi szakmai gyakorlatok tanulási eredményei hogyan hasznosulnak, hasznosulnak-e a munkaerő-piacon.
***
A munka alapú tanulás minőségbiztosítása tanulási eredmény alapon szervezett szakmai gyakorlatokkal
Szakképző intézmények figyelmébe ajánljuk a nemzeti ECVET szakértői hálózat tagjai, Dr. Farkas Éva és Bogdány Zoltán tanulmányát. A Tempus Közalapítvány megbízásából készült tanulmány arra keresi a választ, hogy a pályázóink Erasmus + mobilitási gyakorlatokban szerzett tapasztalata tanulási eredmény alapú munkaprogramok tervezésében és lebonyolításában hogyan lenne becsatornázható a hazai szakmai gyakorlatok szervezésébe. Hogyan lehet a szakmai gyakorlatokat tanulási eredmény alapúvá tenni és ezzel a gyakorlatok és a képzés összehangolását elérni?
***
Tanulási eredmények - EKKR - MKKR
2015. február 3. egy fontos mérföldkő volt, ekkor fogadták el Brüsszelben a hazai keretrendszer Európai Képesítési Keretrendszerhez való megfeleltetési jelentését.
Miért fontos ez?
- az európai keretrendszer referenciaszintjein keresztül válhatnak összehasonlíthatóvá a különböző tagállami képesítések,
- ezeknek alapját - mint egy közös nyelv, vagy közös valuta - a tanulási eredmények jelentik,
- a tanulási eredmények a képesítéseket a kimeneti elvárások felől átgondolva írják le,
ezzel
- az egyes tagállamok képesítési rendszere válhat átláthatóbbá,
- egyúttal átjárható tanulási utakat biztosíthat az állampolgároknak,
- közvetlenebb kapcsolat teremthető a munkaerő-piaci elvárások és a képesítések kínálata között is.
Azonban az, hogy be tudja-e tölteni azt a szerepét, ami a szándékként mögötte áll, az a szakértőkön, a társadalmi partnereken, az oktatás és képzés fejlesztőin és résztvevőin múlik.
A Tempus Közalapítvány Tót Éva szakértőt kérte meg, hogy a 2015-ös év fejlesztési munkáiból, az év során a különböző hazai és külföldi szakmai fórumok jelentéseiből írjon egy szintézist, amely a 2016-os év tanulási eredményekre vonatkozó fejlesztési munkáinak kiindulási pontjául szolgál.
A szakértő írásában a következő kérdésekre kereste a választ:
„Hogyan folyik a képesítési keretrendszerek további fejlesztése? Milyen alkalmazásai lehetségesek a tanulási eredményeknek? Milyen kérdések, problémák merülnek fel a tanulási eredmények gyakorlati alkalmazása közben?”
***
Bár a két eszköz, az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer (ECVET) és a szakképzés minőségbiztosítását szolgáló Európai Minőségbiztosítás a Szakképzésben (EQAVET) céljai között szoros a kapcsolódás, és közel azonos időben kerültek bevezetésre, alkalmazásuk nem igazán kapcsolódott össze.
Ebből a felismerésből kiindulva 2014 és 2015 során az ECVET és az EQAVET nemzetközi hálózatai közösen vizsgálták meg, hogyan működtethető együtt szorosabban a két eszköz. A témáról folytatott viták, valamint 18 ország rövid helyzetjelentése alapján összegzi az előrehaladást az a kiadvány (Using ECVET and EQAVET principles: some early experiences at national level. Joint working group for EQAVET and ECVET, 2015. június), amely megfogalmazza a két eszköz együttműködésének lehetséges, konkrét formáit.
***
Európai útmutató a validációs rendszerek fejlesztéséhez
Merre tart az európai validációs rendszerek fejlesztése? Milyen egységes alapelveket és lépéseket kell érvényesíteni a nemzeti megoldásokban? Melyek a fejlesztés nyitott kérdései?
***
Beharangozó – Európai Validálási gyakorlatokról
A Tempus Közalapítvány Farkas Éva és Tót Éva szakértőket kérte fel, hogy a 2018-ban aktuális nemzeti validációs rendszer kidolgozásának elősegítésére vizsgáljanak meg egy-egy merőben eltérő validálási gyakorlatot, abból a célból, hogy következtetések levonásával könnyebben körülhatárolhatóvá váljon a hazai fejlesztési irány.
A román és francia validálási gyakorlat óriási eltéréseket mutat, egy dolog mégis közös bennük: mindkettő megfogalmazza saját validálási stratégiáját, kitűzi saját validálási célját. Mindkét országpélda mögött ott áll az egyértelműen megfogalmazott kormányzati elkötelezettség és a validációs eljárás konkrét céljának meghatározása.
„A román példa rendszerszintű, felülről irányított, de a társadalmi partnereket bevonó validációs eljárásának kormányzati célja a foglalkoztatás növelése így a felnőttek – képesítésekhez/foglalkozásokhoz kötődő-szakmai kompetenciáinak validálása. A validációs eljárás megrendelői szinte 100 %-ban a munkáltatók, akik igazoltatni akarják a munkavállalóik (vagy leendő munkavállalóik) által birtokolt szakmai kompetenciákat.”
Farkas Éva
„A francia validációs rendszer Európában az egyik legrégebbi és a leginkább kiépült rendszer, ami indokolttá teszi a megismerését. A francia példa egyik fontos tanulsága, hogy nem egy lépésben jön létre a teljes rendszer, több évtizedes léptékben kell gondolkodni róla folyamatos elemzés, átalakítás, az együttműködés bővítése révén.”
Tót Éva
A francia és román validációs rendszerekről bővebben.
Utolsó módosítás: 2019.01.11.
