Külső minőségbiztosítás Magyarországon

 

 

Kialakulás, jogszabályi háttér

A felsőoktatás külső minőségbiztosítása Magyarországon 1993-tól működik. Ekkor jelent meg a felsőoktatási törvény (1993. évi LXXX. tv.), mely létrehozta a felelős szervezetet, a Magyar Akkreditációs Bizottságot (MAB), rögzítette annak szervezeti és működési kereteit, meghatározta – törvényi szinten – a feladatait. A részletesebb szabályozás, a MAB-ról szóló kormányrendelet 1997-ben jelent meg. A felsőoktatási törvény 1993 óta számtalan alkalommal módosult, sőt, teljesen új törvény jelent meg 2005-ben, majd – immár nemzeti felsőoktatási törvény néven – 2011-ben. Ezzel a törvénnyel a MAB-ra vonatkozó szabályozás gyökeresen megváltozott. A MAB feladatok jó részének Oktatási Hivatal általi közigazgatási hatósági eljárásokba illesztése mellett a törvény 11 hónappal mandátumának lejárta előtt menesztette a MAB testületét; a delegálási szabályok változtatásával a testületi ciklust a korábbi 3 évről 6 évre növelte; az új testületi tagok felének, valamint a MAB elnökének kiválasztását (utóbbit az MTA elnökével egyetértésben) az oktatásért felelős miniszter kezébe adta; csakúgy, mint a Felülvizsgálati bizottság, s a Felügyelő bizottság tagjainak kiválasztását. Ez a szabályozás csak a MAB 2013-as nemzetközi külső értékelése során kapott kritika, s a MAB teljes jogú ENQA tagságának felfüggesztése nyomán változott némileg. A 2011-es törvénynek szintén sok módosítása volt azóta, s ugyanezt mondhatjuk el a kapcsolódó kormányrendeletekről. A felsőoktatás szabályozása Magyarországon az utóbbi 20-25 évben meglehetősen gyakran változott. A MAB működését meghatározó jogszabályok hatályos változatai elérhetők a MAB honlapján, a Szabályok menüpontban.

 

A MAB szervezete

A MAB testületének („plénum”) létszáma megalakulása óta 18 és 31 fő között változott, a mindenkori hatályos felsőoktatási törvény vonatkozó előírásai szerint, néhány ciklusban 4-8 tanácskozó jogú személlyel kiegészítve. 2014. október 16. óta 20 tagú a testület, a 2012-18-as ciklusban nincs külföldi tagja. A tagokat korábban három, 2012. március 1. óta hat éves ciklusra különböző szervezetek, a törvényben meghatározott kvóták szerint delegálják, megbízásukat a miniszterelnöktől kapják. A MAB elnökét a korábbi ciklusokban a testület tagjai választották maguk közül, titkos szavazással, 2012. március 1. óta az elnököt az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI) vezető miniszter jelöli ki, az MTA elnökével egyetértésben.

Azonos ügyben a második szakvéleményt (ügytípustól függően az EMMI, az Oktatási Hivatal, vagy az érintett felsőoktatási intézmény kérésére) a MAB háromtagú Felülvizsgálati bizottsága alakítja ki. A MAB közhasznú szervezetként való gazdálkodását a Felügyelő bizottság felügyeli. A MAB Magyar- és Nemzetközi Tanácsadó Testületet is működtet.

Az ex ante eljárásokban (lásd alább) a döntések előkészítésében 10-20 tagú tudományterületi és egyéb szakbizottságok, illetve kollégiumok vettek-vesznek részt, ezek száma mindeddig 12 és 32 között mozgott. A szakbizottságok javaslataik kialakításához külső szakértőket kérnek fel írásos értékelések készítésére. Az ex post eljárásokban külső szakértőkből álló látogató bizottságok vesznek részt. A MAB TIR (Titkársági Információs Rendszer) adatbázisában immár több mint 2000 személy szerepel, közöttük néhány külföldi szakértő is.

A MAB testület és a különböző bizottságok munkáját a MAB titkársága segíti.

 

A MAB feladatai

Létrehozásakor a MAB alapfeladata a felsőoktatási intézményekben 1994-től (újra)induló doktori képzés feltételeinek értékelése, a doktori programok elő-akkreditációja volt. A feladatok azonban – törvényi meghatározással – igen hamar bővültek, s kiterjedtek az intézmények, a képzési programok értékelésére, illetve akkreditációjára (minőséghitelesítésére), az egyetemi tanári pályázatok értékelésére, az intézményi belső minőségbiztosítás-minőségfejlesztés támogatására (1996-2000, valamint 2005-2007 között), s jogszabály tervezetek véleményezésére. A jelenlegi feladatstruktúrát a következő táblázat mutatja:

  Intézmények Képzési programok Személyek
Ex ante eljárások (előzetes véleményezés) Intézménylétesítés Szaklétesítés (KKK)
Szakindítás
Doktori iskola létesítés
Egyetemi tanári pályázatok
Ex post eljárások (működő intézmények, képzések) Intézményakkreditáció Programakkreditáció  
Jogszabály tervezetek véleményezése Szakértői vélemény  Szakértői vélemény  

 

A MAB eljárásai

Az előzetes (ex ante) véleményezési eljárásokban a MAB papíralapú, illetve elektronikus beadványok alapján alkot szakvéleményt, előzetesen megalkotott és közzétett bírálati szempontrendszer szerint, az Oktatási Hivatal (OH), illetve – egyetemi tanári pályázatok esetében – a felsőoktatási intézmények számára. A döntéshozatali eljárás háromszintű. A szakterület szerint illetékes szakbizottság külső bíráló(ka)t kér fel, s az ő írásos véleményük alapján tesz javaslatot a MAB plénuma számára. A MAB szakvéleményt (döntés a támogatás tárgyában és annak indokolása) a plénum határozatban rögzíti. A határozatok a MAB honlapján nyilvánosak. Fontos, hogy a MAB (elő-akkreditációs) határozatok nem engedélyezési döntések, az intézmények, képzések működésének engedélyezése és nyilvántartásba vétele az OH hatásköre. Az akkreditáció és az engedélyezés (licensing) tehát nem azonosak. Az OH azonban a mesterszakok indítása és a doktori iskolák létesítése tárgyában (elsőfokú eljárások) a MAB szakvéleményhez kötve van. Az egyetemi tanári pályázatok tárgyában alkotott szakvéleményt a MAB az adott felsőoktatási intézmény rektorának küldi meg.

A működő intézményeket, alap- és mesterképzéseket (ex post eljárások) a MAB a papíralapú és elektronikus önértékelési beadványok mellett külső szakértők, látogató bizottságok bevonásával, helyszíni látogatások beiktatásával értékeli. A látogató bizottságok írásos jelentését a MAB plénuma akkreditációs határozatban fogadja el. Ezek a határozatok és akkreditációs jelentések is elérhetők a MAB honlapján.

A működő doktori iskolák esetében az értékelés elektronikus adatok és önértékelés alapján történik, az Országos Doktori Tanács és a MAB által közösen működtetett doktori adatbázisban. A döntéshozatal itt négyszintű, a külső szakértők és a szakbizottságok után a javaslatokat az Egyetemi Tanári és Doktori Kollégium áttekinti, megerősíti, vagy – a döntések konzisztenciája érdekében – változtatja, s a plénum elé terjeszti. Külső szakértői helyszíni látogatásra csak különösen indokolt esetben kerül sor. Akkreditációs határozatot a plénum hoz. Ezek a határozatok a MAB honlapjáról (TIR adatbázis) és a doktori adatbázisban is elérhetők.

A MAB eljárásait és működését – a vonatkozó hatályos jogszabályok mellett – a MAB különböző működési szabályzatai részletezik.

 

A MAB nemzetközi beágyazottsága

A MAB mindenkori vezetése már a megalakulás óta különös hangsúlyt fektet a szervezet nemzetközi kapcsolataira. Ezért alakította meg a Nemzetközi Tanácsadó Testületét, s több testületi ciklusában is volt külföldi tagja. (Ez utóbbi a hatályos jogszabályok függvénye.) A MAB tagja a felsőoktatási minőségbiztosítási ügynökségek világ- (INQAAHE), európai (ENQA), és közép-kelet európai (CEENQA) szervezetének. Mindhárom szervezet vezetőségében volt nemzetközileg választott képviselője a MAB elnök vagy egy-egy titkársági munkatárs személyében (Steering Committee, illetve Board tagság, ENQA alelnökség, itt jelenleg is Board tagság). Mindezek mellett további tisztségeket is töltött-tölt be MAB titkársági munkatárs (EQAR regiszter bizottsági tagság, külföldi ügynökségek vezetésében tagság). Rendszeresen küld szakértőket más országok ügynökségeinek külső minőségbiztosítási eljárásaihoz, s részt vesz nemzetközi projektekben, konferenciákon. A nemzetközi fejlemények szoros figyelemmel követése (olykor alakítása, pl. ENQA működés, ESG kidolgozás) a MAB egyes eljárásaira és általános működésére is hatással van.

 

Más szervezetek

A magyar felsőoktatási intézmények külső minőségbiztosításában a MAB-on kívül más, külföldi szervezetek, ügynökségek is részt vehetnek. Korábban ez csak a kötelező hazai véleményezésen, akkreditációs eljárásokon túl, mintegy ráadásként történhetett. Ilyen módon több intézmény is (KLTE, SZTE, BCE) kérte az EUA általi, stratégiai jellegű intézményértékelést, a SZIE Állatorvostudományi Karát és képzéseit (ma önálló Állatorvostudományi Egyetem) az EAEVE is akkreditálta, s néhány intézmény egyes képzési programjaira kért nemzetközi értékelést.

A nemzeti felsőoktatási törvény egyik módosítása révén (beiktatta a 2015. évi CXXXI. törvény 65. § (3) bekezdése) 2015. szeptember 1. óta pedig az eddig a működési engedélyhez, időszaki felülvizsgálathoz kizárólagosan előírt MAB értékelés helyett is kérhető külföldi, ENQA tag ügynökség általi külső minőségértékelés. Ennek részletszabályai azonban nincsenek megállapítva (pl. milyen kritériumok szerint történik az értékelés), s egyelőre egyetlen intézmény sem kért ilyen eljárást. 

 

Készítette: Szántó Tibor

Linkgyűjtemény:

 

Felhasznált irodalom: 

A MAB működését szabályozó első kormányrendelet:
66/1997. (IV. 18.) Kormányrendelet a Magyar Akkreditációs Bizottság szervezetéről, működéséről és az akkreditációs eljárás alapvető szabályairól. Lásd: Akkreditációs Értesítő 2(1997) No.2. 20-27.o. http://www.mab.hu/web/index.php?option=com_content&view=article&id=200&Itemid=606&lang=hu

A MAB működését szabályozó hatályos kormányrendelet:
19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről. (Elérhető a MAB honlapján: http://www.mab.hu/web/index.php?option=com_content&view=article&id=247&Itemid=485&lang=hu

A MAB évkönyvei: http://www.mab.hu/web/index.php?option=com_content&view=article&id=201&Itemid=607&lang=hu

20 éves a MAB – jubileumi kiadvány: http://www.mab.hu/web/images/doc/kiadvanyok/20eves_130425.pdf

Bazsa Gy., Szántó T. (2008), „Felsőoktatási akkreditáció Magyarországon - Tegnap, ma, holnap”. Educatio XVII. évf. 1. szám, pp. 36-50. www.edu-online.eu/hu/letoltes.php?fid=tartalomsor/519

Bazsa Gy. (2014), „A minőségügy és az akkreditáció” Educatio XXIII. évf. 1. szám, pp. 93-107. http://www.edu-online.eu/hu/educatio_reszletes.php?id=99

 

Utolsó módosítás: 2018.05.24.