Az online kommunikáció eszközei
Az információs társadalomban, a felgyorsult információcsere elengedhetetlen eszközei az online kommunikációt biztosító szolgáltatások. A következő szócikkekben áttekintjük, hogy milyen lehetőségeink vannak az információmegosztást és kommunikációt támogató szolgáltatások terén.
Általánosságban és összefoglalóan mutatjuk be az egyes lehetőségeket, illetve több helyen kiemeljük a legelterjedtebb és legkedveltebb szolgáltatásokat is.
Ha online kommunikációról beszélünk, akkor ennek az első és mostanáig is legelterjedtebb formája az elektronikus levelezés (e-mail). Az információs társadalomban még mindig ez a szövegalapú kommunikációs megoldás a legnépszerűbb, és ez jellemző az oktatás, felsőoktatás világára is. Népszerűségének oka, hogy a különböző levelezőrendszerek (pl. Gmail, Yahoo, Hotmail, vagy az intézményi használatú levelezőrendszerek) legtöbbjével egyszerűen lehet kezelni a leveleket és az infrastrukturális feltételek megteremtésén kívül ingyenes a használata.
Az e-mail aszinkrón kommunikációs forma, vagyis az információ feladása, küldése, illetve fogadása között előre nem ismert mértékű idő telik el. Ez az aszinkrón kommunikációs forma egyaránt lehet előny és hátrány is. Előnyt jelenthet például, hogy a fogadó fél nincs időhöz és térhez kötve, a kapott üzenetre ideje és lehetősége szerint válaszol. Hátrányát jelentheti viszont többek között az, hogy a gyorsabb információáramlást biztosító szolgáltatásokhoz képest (pl. a továbbiakban tárgyalt azonnali üzenetküldő szolgáltatások) e-mailen keresztül lassabban és nehézkesebben zajlik a kommunikáció a résztvevő felek között. Az információ feladója és fogadója nem feltétlenül azonos időben van jelen a kommunikációs térben, bár például a mai okostelefonokon történő e-mail olvasás, illetve a számítógépek és digitális eszközök előtt töltött növekvő időtartam lehetővé teszi, hogy a leveleket azonnal is olvashassuk a készülékeken. E-mailen keresztül természetesen nem csupán szövegalapú információkat küldhetünk és fogadhatunk, hanem lehetőségünk van a levelek csatolmányaként vagy közvetlenül a levélben képalapú, hang-vagy videóalapú információkat is továbbítanunk illetve fogadnunk.
A rendkívül népszerű és elterjedt online kommunikációs forma használatát többnyire nem szoktuk bírálni. Az e-mail azonban - különösképpen az interaktívabb és gyorsabb információáramlást biztosító lehetőségekhez képest - mutat negatív sajátosságokat is. Az információtovábbítás késleltetése az információs társadalomban jellemző, felgyorsult kommunikációs folyamatokhoz képest (pl. azonnali üzenetváltó szolgáltatások), sok esetben túlságosan lassú, látszatmegoldásokat vagy időhúzást eredményezhet.
Az e-mailek jelentős része a mai napig többségében szövegalapú formátumban ér célba. A szövegalapú kommunikáció előállítása is időigényes, illetve részben az olvasása, feldolgozása, szintén jelentős időt vehet igénybe. Oktatóként tapasztalhatjuk, hogy a mindennapi munkaszervezés, életvezetés során az e-mail egyszerűsége, illetve népszerűsége, ingyenessége olyan mértékű információáradatot tesz elérhetővé, amely az érdemi, hatékony munkavégzést jelentősen képes befolyásolni. Előbbiekhez kapcsolódóan elegendő arra gondolnunk, amikor a szorgalmi időszakban, egy feladatleadás határideje körül megnövekszik a beérkezett levelek száma.
A felsőoktatás világában ez a legmegszokottabb, legelterjedtebb online kommunikációs forma. A fent bemutatott sajátosságok miatt többségében így tartják online a kapcsolatot az oktatók egymás között, az oktatók az adminisztratív teendőket végző munkatársaikkal és a hallgatókkal is.
Az egyik legelterjedtebb e-mail-szolgáltatás a Google Gmail szolgáltatása, amelynek magyar nyelvű kezelőfelülete, felhasználóbarát funkciói és a Google által kínált számos további szolgáltatás (Dokumentumok, Prezentációk, Blog, Naptár, Fotók, Google Plus, stb.) egy fiókkal történő kezelése megkönnyíti az oktatók és hallgatók mindennapos szakmai és szabadidős tevékenységét is. A legtöbb e-mail szolgáltatáshoz nagyon jó beépített súgók érhetőek el, így van ez a Gmail esetében is.
Azonnali, közvetlen üzenetküldés
Az azonnali, közvetlen üzenetküldő szolgáltatások (instant messaging és chat, pl. Messenger, Google Hangouts) megoldásoknál a kommunikáció alapvetően szinkrón kommunikáció, vagyis az információ feladója és befogadója időben közel azonos helyzetben van. Ez az online kommunikációs forma jellemzően az úgynevezett digitális nemzedék tagjainak kedvelt megoldása. Az azonnali üzenetküldő szolgáltatások keretében az információ feladása és befogadása között, viszonylag kevés idő telik el. Ezek a megoldások nem csupán szövegalapú információkat képesek közvetíteni, de mégis leginkább a szövegalapú információáramlás jellemző ebben az esetben is, akárcsak az e-mailnél láthattuk. (A következő szócikk a nem szövegalapú információk kezelését mutatja be a felsorolt alkalmazásokhoz kapcsolódóan.)
Az azonnali üzenetküldő alkalmazások többsége mobileszközökön is elérhető, egy alkalmazás keretében és a legtöbbhöz megfelelő, magyar nyelvű súgó is található. A legnagyobb közösségi oldalon belül is működő üzenetküldő szolgáltatás, a Messenger súgója itt érhető el.
Több szolgáltatás (pl. Messenger, Google Hangouts) lehetőséget biztosít arra is, hogy a kommunikációban érintett felek számára megjelenítse, hogy az üzenetet fogadó fél mikor volt legutóbb elérhető, vagy éppen az üzenetünk célbaérkezésekor online elérhető-e. Ez a közvetlen kapcsolat azt is eredményezheti, hogy mivel gyorsan pörögnek az információk a felek között, az információk túláradásához vezethet. A felsorolt szolgáltatások jellemzője ma már az is, hogy a “digitális csend” megteremtése érdekében blokkolhatjuk ezen szolgáltatásokat egy bizonyos időre, vagy beállíthatjuk, hogy az üzenetek érkezéséről szóló értesítések ne zavarják meg a figyelmünket. Ugyancsak a “digitális nyugalmat” célozza, hogy az azonnali üzenetküldő szolgáltatások többsége lehetőséget biztosít arra, hogy úgynevezett állapotokat adjunk meg, amelyek keretében egy rövid, állandó üzenettel jelezhetjük, hogy éppen elfoglaltak vagyunk, nem vagyunk gépnél, konferenciahívásban veszünk részt vagy elérhetőek vagyunk.
A különböző közösségi portálok és más alkalmazások, fejlesztett programok, segítségével, ezek a kommunikációs formák egyre inkább közelítenek egymáshoz. Már léteznek olyan szolgáltatások (pl. Pidgin), amelyek segítségével akár egy vagy néhány alkalmazásban a teljes szövegalapú és más információt továbbító kommunikációs megoldásainkat egy helyre tudjuk koncentrálni. Ez több szempontból hasznos lehet: nem csupán a különböző alkalmazásokat használó ismerőseink üzeneteit kezelhetjük egy helyen, de időt és tárhelyet is megtakaríthatunk ezen, egyesítő szolgáltatások használatával.
Akár az e-mail, akár az azonnali üzenetküldés esetében a kommunikáció, a térbeli távolság leküzdését szolgálja, a személyes környezet kommunikációs sajátosságai viszont háttérbe szorulnak. Egy e-mail, vagy akár egy azonnali üzenetküldés közben, a valós, a feladó számára a fizikailag valós környezet mint kommunikációs közeg háttérbe szorul.
Láthatjuk, hogy bár az azonnali üzenetkőldő szolgáltatások használatának is vannak előnyei a felsőoktatásban résztvevő felek számára, többségében nem ez a jellemző kommunikációs forma.
Hang-és videóalapú kommunikáció
“A legnagyobb érték az információs társadalomban az idő.” - szoktuk gyakran hallani és érezni is egyéni életvezetésünk kapcsán. Ahogyan a szövegalapú kommunikációval kapcsolatban megállapítottuk, a létrehozása hosszadalmas és időigényes, szemben a hang-és videóalapú kommunikációval, mégis többségében a szövegalapú kommunikáció a jellemzőbb napjainkban. Az információs társadalomban megtalálható médiaformátumokhoz sokkal inkább igazodó kommunikációs megoldás, hogyha a kommunikációban résztvevő felek egymással hang- vagy videófelvétel, videóközvetítés segítségével kommunikálnak. A szövegalapú interaktivitáshoz képest ez a kommunikációs forma, alapvetően szinkrón kommunikáció, vagyis az információt feladó és a fogadó között időbeli egyezés, időbeli azonosság figyelhető meg. Természetesen a hang-és videóalapú szolgáltatások mindegyike képes szövegalapú kommunikációra is. Számos népszerű szolgáltatás (pl. Skype, a Google Hangouts, a Viber, a Whatsapp) a hang- és videóalapú kommunikáció különböző ingyenes, vagy részben fizetős megoldásait kínálja.
A hang- és videóalapú kommunikáció előnye, illetve hátránya is egyaránt a szinkrón jellegű kommunikációban mutatkozik meg. Előnyt jelenthet, hogy a felek gyorsan, rövid időn belül tudnak egymással információt cserélni, hallják és láthatják is egymás reakcióit, áthidalhatóak a földrajzi távolságok. A felsoroltak által a videóalapú hívások állnak a legközelebb a személyes beszélgetéshez, azonban azoktól mégis jelentős mértékben különböznek és sok esetben a felhasználók idegenkednek ezek használatától. A legtöbb esetben a hang-és videóalapú hívások esetében nem az eszközellátottság vagy a technikai háttér jelenti a nagyobb kihívást, hanem sokkal inkább a személyes környezet, amelyben ezeket a hívásokat bonyolítani szeretnénk. Amennyiben hang-vagy videóhíváshoz kapcsolódunk, úgy a saját személyes környezetünk egy része is bekapcsolódik hangok, képek alapján a hívásba, illetve több esetben előfordulhat, hogy nehéz olyan nyugodt, zajmentes környezetet teremteni, amikor például otthonról, egy időben többen egy adott feladatra tudunk összpontosítani.
A felsőoktatáshoz kapcsolódóan érdemes kihasználni a hang-és videóhívások lehetőségeit, online környezetben, hiszen megfelelő felhasználói attitűddel ezen lehetőségek a kommunikációt gördülékennyé tehetik.
A hang-és videóalapú kommunikáció egy különleges változata az, amikor a hangot például egy előadás diasorával együtt rögzítjük. Ennek lehetőségeiről és részleteiról a “Nagylétszámú előadások eszközei” c. szócikkben olvashatunk.
Csoportos kommunikáció
Az eddigiekben felsorolt lehetőségek mindegyike biztosítja, hogy a résztvevő felek nem csupán egy küldő és egy fogadó fél párosát jelentsék, hanem csoportban is működjenek. Szövegalapú csoportos üzenetküldésre a legtöbb azonnali üzenetküldő alkalmazás lehetőséget biztosít. Csoportos szöveges üzenetküldésre jó példa lehet egy tantárgyat kidolgozó oktatók online kommunikációja vagy egy szemináriumi foglalkozásvezető kommunikációja a hallgatócsoporttal vagy annak kisebb csoportjaival.
Csoportos hang-és videóhívás (konferenciahívás) esetén általában, több mint három-hat partner aktív közreműködésével nem számolhatunk. Egy tipikus videókonferencia megoldás a Google Hangouts videókonferencia szolgáltatás. (A Hangouts magyar nyelvű súgója itt érhető el.) A hang-és videóalapú kommunikációnak egy olyan speciális lehetőségéről van szó, ahol az érintett kommunikáló felek nemcsak személyes kommunikációs folyamatukat, hanem más információforrásokat pl. közösen látható és hallható zenéket, weboldalakat, képernyőképeket is bekapcsolhatnak a kommunikációs folyamatba. Technikailag az ilyen jellegű csoportos hívásokhoz is minden adott, a résztvevő felek például tudják szabályozni, hogy az ő hangjuk és annak a háttérnek a zaja, amelyből kapcsolódnak, csak akkor legyen hallható, amikor ők beszélnek, minden más partner hozzászólása esetén a saját mikforonjukat le tudják némítani. Az ilyen technikai lehetőségek biztosítják, hogy az online környezetben is követhető és gördülékeny legyen a kommunikáció.
Készítette: Lévai Dóra
Címkék
online kommunikáció, azonnali üzenetküldés, e-mail, chat, videókonferencia
Linkgyűjtemény:
IKT műhely 2008 és 2010 - http://www.sulinet.hu/iktmuhely/
Ollé János - Lévai Dóra: A XXI. század oktatástechnológiája I: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0021_15_a_xxi_szazad_oktatastechnologiaja_i/adatok.html
Ollé János - Lévai Dóra: A XXI. század oktatástechnológiája II: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0021_16_a_xxi_szazad_oktatastechnologiaja_ii/adatok.html
Ajánlott irodalom
A szócikkek alapjául szolgálnak az alábbi kötetek: Ollé János-Lévai Dóra: A XXI. század oktatástechnológiája I-II. Líceum Kiadó, Eger
Bányai Sándor - Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Kompetenciafejlesző módszerek tanároknak. Oktatásinformatikai módszerek. RAABE, Budapest, 2010.
Bedő Andrea - Schlotter Judit (2008): Az interaktív tábla. Műszaki Kiadó, Budapest.
Kárpáti Andrea, Molnár Gyöngyvér, Tóth Péter, Főző Attila László (szerk.): A 21. század iskolája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 2008. (letölthető innen)
Főző Attila László: Szinkrón és aszinkrón kommunikáció IKT alapú oktatási projektekben. Új Pedagógiai Szemle 2006/1.
Kőfalvi Tamás (2006): e-tanítás: Információs és kommunikációs technológiák felhasználása az oktatásban. Alapismeretek a tanári mesterségre készülők számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Utolsó módosítás: 2019.05.10.
