Digitális történetmesélés

A digitális történetmesélés (angolul: digital storytelling, rövidítve DST) egy olyan innovatív, tanulástámogató tanulásszervezési stratégia, amely az egyénre, az egyéni történetekre fordítja a figyelmet. Megtanulhatjuk, hogy egyes, számunkra fontos történeteket fényképek, hanganyagok, filmanyagok, linkek, IKT-eszközök felhasználásával mások számára is hozzáférhetővé tegyük, vagyis továbbadjuk (elmeséljük) a számukra. Ezen kívül tantárgyi tartalmak megjelenítésére is lehetőséget kínál a DST módszertana, a tanulók és hallgatók változatos munkaformákban, tevőleges tanulással dolgozhatnak fel a segítségével egy-egy témakört.

 

A digitális történetmesélésről általánosságban

“A digitális történetmesélés folyamata:

  • Megtalálni – a számunkra fontos történetet
  • Elmesélni – saját szavainkkal és fényképeinkkel
  • Megosztani – egymással vagy az interneten keresztül bárkivel” (Forrás)

A StoryCenter Berkeleyben a digitális történetmesélés központi alkotóhelye, közösségi műhelye. Ebben a közösségben dolgozták ki többek között a DST hét elemét, amelyet gyakran a módszer kiindulópontjaként is emlegetnek.

A hét elem az alábbiakat tartalmazza:

  1. Nézőpont - Mi a történet központi gondolata és a szerző nézőpontja, szempontja?
  2. Kulcskérdés - A központi kérdés, ami fenntartja az érdeklődő figyelmét és amire a történet végén választ kapunk.
  3. Érzelmi töltet
  4. A saját hangunkat eszközként használjuk a történet személyesebbé tételéhez.
  5. Egy, a tartalomhoz jól illeszkedő zene nagy hatással lehet a befogadókra.
  6. Gazdaságosság - Fontos, hogy ne terheljük túl a befogadót a tartalommal
  7. A történet tempója, ritmusa ne legyen se túl vibráló, se túl lassú, illeszkedjen a tartalomhoz.

“A StoryCenter definíciója alapján digitális történetről a következő komponensek együttes megléte esetén beszélhetünk (Lambert, 2013, 37-38. o.):

  • Az alkotó egy, az ő számára fontos történetet tematizál saját nézőpontjából,
  • személyes reflexióit egyes szám 1. személyben fogalmazza meg,
  • időbeli összefüggéseket ábrázol, története jelenetekből áll,
  • melyet állóképekkel illusztrál és
  • aláfestő zenével gazdagít.
  • A kész mű egyedi, egyéni alkotás,
  • hossza ideális esetben 2-3 perc.” (Forrás)

 

A digitális történetmesélés az oktatásban

A digitális történetmesélésnek köznevelésban és felsőoktatásban egyaránt hasznát lehet venni, hiszen ez a módszer a központi hangsúlyt a digitális kompetenciák fejlesztése mellett az önkifejezés, a párbeszéd és a vitakultúra fejlesztésére, az egyéni nézőpontok és vélemények kinyilvánítására helyezi. (Magyar példák: köznevelés: ITT , ITT és ITT, felsőoktatás: ITT)

“A pedagógiai céltól függően a digitális történetmesélés felhasználható:

  • egyéni élettörténetek, identitástörténetek felszínre hozására,
  • tantárgyi tartalmak megismerésére, feldolgozására, beépítésére.” (Forrás)

Egyes kezdeményezések kifejezetten arra helyezik a hangsúlyt, hogy az oktatásban miként használható a DST módszere.

A DST az innovatív oktatási módszerek között egy hatékony eszköz, hiszen számos módon lehet használni a tanítás támogatására. Elsőként arra van szükség, hogy oktatóként eldöntsük, hogy mi használjuk a DST módszerét, vagy pedig a hallgatókat kérjük erre valamilyen formában. Külföldi gyakorlatban több esetben az oktatók készítenek DST-ket és ezeket az oktatási tartalom egyik lehetséges példájaként, segédanyagként használják fel, gazdag multimédiás tartalommal és web2.0-s eszközökkel kiegészítve.

A DST egy másik változata az oktatásban, amikor a hallgatók használják azt hatékony tanulástámogató eszközként, amely felkelti az érdeklődésüket, motiválja őket és a kreativitásukat is fejleszti. Azok a hallgatók, akik DST készítésében vesznek részt, az anyaggyűjtés, a szerkesztés és bemutatás során fejlesztik a kommunikációs készségeiket, megtanulják szervezni a saját ötleteiket és szociális készségeiket is fejleszthetik ezáltal. A DST ezen kívül számos más kompetenciaterület fejlesztésére hatással van, ezek közé sorolható a szövegértés és -alkotás képessége, a digitális írástudás, a médiaműveltség, az információs írástudás, kreativitás.

 

Digitális történetmesélés a felsőoktatásban

A digitális történetmesélés a felsőoktatásban használható egyéni vagy csoportos feladatként, alkalmat adhat egy projekt kapcsán a reflexióra, önreflexióra, vagy akár egy témát is ezzel a módszerrel dolgozhatnak fel a hallgatók. Mivel a digitális történetmesélés hangsúlyosan egy személyes történeten alapul, így például ha egy történelmi eseményt vagy irodalmi művet szeretnénk ezzel a módszerrel feldolgozni, akkor a hallgatók egy szereplő helyébe képzelhetik magukat és E/1-ben írhatják meg a történetet.

Készítette: Lévai Dóra

 

Címkék

digitális történetmesélés, innovatív módszer, digital storytelling, web2.0, tanulás

Linkgyűjtemény

Ajánlott irodalom 

  • Lanszki Anita (2015): A digitális történetmesélés módszertani felhasználhatósága – nemzetközi kutatások áttekintésein: DOSZ Tavaszi Szél Konferenciakötet IV., p. 117-130.
  • Lanszki Anita (2015): A digitális történetmesélés relevanciája a pedagógusképzésben, in: (szerk.: Falus) Felkészülés a pályára, felkészülés az életre, Líceum Kiadó. - megjelenés alatt
  • Lanszki Anita (2017): Digitális történetmesélés. in: Hülber László (szerk): A digitális oktatási kultúra módszertana. Eger: Eszterházy Károly Egyetem.  
  • Lanszki Anita (2018): A digitális történetmesélés mint tanulásszervezési eljárás tanulástámogató és kompetenciafejlesztő hatása az oktatási folyamatban. Doktori disszertáció. 2018. 05.10. Eger. EKE NTDI.

Utolsó módosítás: 2019.05.02.