A projekt, ami ott kezdődött, ahol véget ért

2018 | Felsőoktatás | | Budapest | Budapesti Corvinus Egyetem

Az EGT Alap támogatásával a Budapesti Corvinus Egyetem kiemelkedő projektet valósított meg a Felsőoktatási intézményközi együttműködési projektek pályázattípusban. A projekt keretében kutatás és tananyagfejlesztés zajlott azzal a céllal, hogy norvég és magyar jó gyakorlatok megismerése és adaptálása révén javítsa a hazai megváltozott munkaképességű munkavállalók elhelyezkedési esélyeit a nyílt munkaerőpiacon. A projekt hazai jó gyakorlat, nagy ívű nemzetközi hatással.

A felsőoktatást fejlesztő innovációs projektek közül kiemelendőek azok, amelyek valamilyen szempontból össze akarják kapcsolni a munkaerőpiacot és a felsőoktatást. A proAbility projekt több szempontból is törekedett erre.

A téma relevanciáját az adta, hogy a megváltozott munkaképességű (MMK) munkavállalók foglalkoztatásának hazai mutatói alacsonyak, elmaradnak az európai uniós átlagtól. Megváltozott munkaképességűnek az a személy minősül,  akinek az egészségi állapota egy komplex minősítés alapján 60 %-os vagy kisebb mértékű. A KSH felmérése szerint 2015-ben Magyarországon ez 681 ezer főt jelentett a munkaerőpiacon. Foglalkoztatásuk aránya ugyanakkor korántsem magas, a változatlan munkaképességűek foglalkoztatási rátájának közel egyharmada, ez pedig, összekapcsolva a növekvő munkaerőhiánnyal a projekt szükségességét bizonyítja.

A proAbility projekt egyszerre szólította meg a cégeket, a felsőoktatást és magukat a megváltozott munkaképességű munkavállalókat. Azt akarta bemutatni, hogy mekkora potenciál van a MMK munkavállalók foglalkoztatásában: a cégek számára direkt gazdasági hasznot jelenthet , mivel elkerülhetik a rehabilitációs járulék megfizetését, valamint indirekt gazdasági érdekük is, hiszen értékes és elkötelezett munkavállalókat alkalmazhatnak, fejleszthetik vállalati kultúrájukat. Ezt a magyar cégek többsége még nem ismerte fel.

A legfőbb célkitűzés tehát az volt, hogy hidat építsen a munkáltatók és a MMK álláskeresők között: mindezt a jelenlegi és leendő cégvezetők és HR-esek képzésével és felkészítésével kívánta elősegíteni. A projekt eredményeként olyan hiánypótló felsőoktatási és céges képzési anyagok születtek, melyeknek célja meggyőzni a munkaadókat, hogy a MMK kollégákra szükség van a munkahelyeken, megfelelő odafigyeléssel és kellő ismeretek birtokában az ő alkalmazásuk sikeressé és előnyössé válhat mind a munkaadó, mind a munkavállaló számára.

A projekt konzorciumi formában valósult meg, négy partner közös munkájának eredményekét. A Norvég Szolgáltatóipari Szövetség (NHO Service) céges jó gyakorlatokat mutatott be. A magyar partnerek közül kiemelendő a Salva Vita Alapítvány, melynek több évtizedes tapasztalata van MMK munkavállalók és vállalatok közötti munkaközvetítésben. A negyedik partner a Türr István Képző és Kutató Intézet volt, a projekt koordinátora és szakmai vezetője pedig a Budapesti Corvinus Egyetem. A szakmai munka minőségének biztosítását egy Tanácsadó Testület segítette, melynek tagjai további intézményeket képviseltek (ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Szerencsejáték Zrt., mely élen jár Magyarországon az MMK munkavállalók foglalkoztatásában, Alternate tanácsadó kft., Strategic HR Mentor Kft. valamint a Budapesti Gazdasági Egyetem).

Az együttműködés első fázisában egy kvalitatív kutatás során interjúkat készítettek munkaadókkal és munkavállalókkal, hogy feltárják mindkét fél részéről, mik lehetnek a MMK foglalkoztatásának legfőbb buktatói és gátjai. Ebből született meg a Munkavállalók és munkáltatók a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeiről, esélyeiről című tanulmány. Egy másik kiadványban pedig azt összegezték, hogy milyen jó gyakorlatokat alkalmaznak azok a vállalatok, akik ezen a területen sikereket érnek el. Ebben a kötetben olyan cégek is szerepelnek, mint például a Grundfos Magyarország Kft., a Szerencsejáték Zrt., a Magnet Magyar Közösségi Bank Zrt. vagy az Auchan Magyarország. Az utóbbi francia székhelyű multinacionális vállalat például közel 7000 főt foglalkoztat Magyarországon, és jelenleg a munkavállalóik 6%-a megváltozott munkaképességű.

A kutatás egyik következtetése, hogy az ún. mentális gátakat kell lebontani, „szellemi akadálymentesítésre” van szükség a munkaadók és a munkatársak részéről. Gyakorlati akadályt jelenthet a megfelelő pozíciók beazonosítása, kialakítása, valamint a fizikai akadálymentesség.

„Nem is választom szét alapvetően a hirdetésünket, ha egy megváltozott munkaképességű munkatársat keresek, vagy ha egy nem fogyatékkal élőt. Mert már itt igyekszem arra törekedni, hogy ne legyen különbség.”

(Magnet Magyar Közösségi Bank Zrt., HR-munkatárs)

A projekt során feltérképezett jó gyakorlatok között azt találták, hogy mind Norvégiában, mind Magyarországon egyaránt vannak kiemelendők: előbbiben például jelentős állami támogatás van ezen a területen és szoros az együttműködés a résztvevő intézmények között, míg Magyarországon a siker kulcsa a képzések szervezésében és a vezetői elköteleződés terén van. Azonban mindkét országra nézve igaz, hogy ha a fogyatékosság-barát attitűd a brand elemévé válik, kialakulhat egy befogadó, „mindenki fontos” munkavállaló-barát attitűd és egy olyan empatikus légkör, melyből a többi dolgozó is profitálhat.

„Nagyon örülök ennek a munkahelynek, hogy megtaláltam, mert úgy érzem, hogy itt több emberrel megismerkedtem, a képzettségemnek is megfelelő munkába tudtam elhelyezkedni.”

(Szerencsejáték Zrt., hallássérült munkatárs)

A proAbility projekt legnagyobb eredményei a hiánypótló, nyílt forráskódú oktatási és képzési anyagok, melyek három célcsoport részére készültek: egy L-es méretű, féléves tananyag felsőoktatási üzleti képzéshez (BA/MA); egy M-es méretű, 3-6 órás tréning HR szakemberek számára; valamint S méretben 1,5-3 órás tréning felsővezetőknek.

A tananyag egyaránt tartalmaz ismeretátadást, de része a szemléletformálás, érzékenyítés és az önreflexió is. A módszertani sokszínűségnek és moduláris rendszernek köszönhetően gazdag a variációs lehetőség: a képzési anyagok mindig az adott célcsoport igényeire igazíthatók. 11 pilot képzésen tesztelték a tananyagokat, mire elérték végső formájukat (Magyarországon, Norvégiában, Angliában kb. 140 résztvevővel, diákokkal és HR szakemberekkel).

Az eredmények a projekt zárása után kezdtek igazán elterjedni és beépülni. Nyomtatott és elektronikus formában is elérhetővé váltak a tananyagok, a projekttermékek angol nyelven is elkészültek. Pilot képzés zajlott a London School of Economics-on és együttműködés indult három norvég egyetemmel. Az Európai Rehabilitációs Platform (EPR) éves konferenciáján, majd regionális rendezvényein proAbility workshopokat tartottak rehabilitációval foglalkozó európai szakembereknek. Az EPR ajánlására előterjesztették a proAbility-t az Európai Szociális Platform 2017-es jó gyakorlat gyűjteményébe, majd bemutatták a szociális Platform kiállításának részeként a göteborgi Szociális Csúcstalálkozón 2017 novemberében. Pozitív visszajelzések érkeztek még Szlovéniából, Spanyolországból, Belgiumból, Németországból, Angliából és Kanadából. Ezek alapján a tananyagok hiánypótló és hasznos eszköznek bizonyultak a vezetőképzésben nemzetközi szinten is.

A projekt „jó gyakorlat” címet kapott az EGT Alap projektjei között a kiemelkedő ár-érték arányért, a széles körű és magas minőségű projekttermékekért, melyek nemzetközi érdeklődésre is számot tartanak, ami az elhivatott partnerség és a tapasztalt projektmenedzsment eredménye.

A Budapesti Corvinus Egyetem Oktatásfejlesztési Observatory Központja valósította meg a proAbility (The promotion of the employment of people with reduced work capacity through employers' training) Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása a foglalkoztatók képzésén keresztül című projektet.

További részletek a projekt honlapján olvashatók, ahonnan a jó gyakorlatok gyűjteménye, a kutatás és az oktatási és képzési anyagok is elérhetők: http://proability.hu/

Fekete Judit
Budapesti Corvinus Egyetem, projektkoordinátor

Széll Adrienn
Tempus Közalapítvány, Felsőoktatási egység