Napbarkács tanfolyammal és rakétakályhával a fenntarthatóságért

2010 | Felnőtt tanulás | aktív állampolgárság, hátrányos helyzet, környezetvédelem | Baranya | Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület

A fenntarthatóság és a környezettudatosság napjainkban előtérbe került. Már nem csak a gazdasági szektorban, de a háztartásokban, a hétköznapi életben is egyre többen figyelnek a szelektív gyűjtésre, igyekeznek csökkenteni az energiafelhasználást akár környezeti, akár anyagi szempontok miatt. Mennyire kell nevelni, tanítani, motiválni a mai felnőtteket a környezettudatosságra? 

Minél szegényebb vagy minél szegényebbnek hiszi magát egy társadalom, annál kevésbé figyel oda a környezetére. A legjobb példa erre az idei tél, amikor az emberek mindennel fűtenek már, ami éghető és nagyon sok helyen – így például Pécs mecseki részein – délután már nem lehet kimenni sétálni, olyan büdös van a környéken. Az embereket meg kell tanítani arra, hogy hogyan fűtsenek, hogyan lehet takarékoskodni a fával, mi az, amit nem szabad elégetni. Ha ezt már megtanulta a lakosság, akkor lehet szankcionálni azt, ha valaki műanyagot és gumit éget. Sajnos a mai felnőttek közül nagyon sokan maguktól nem törődnek ezzel, de a központi programokat, mint amilyen a szelektív hulladékgyűjtés, szívesen követik.

Hogyan segít az Interregionális Energia Klaszter Egyesület csökkenteni ezeket a tudásbeli hiányosságokat? Miként segítenek a laikusoknak a hétköznapi praktikák elsajátításában?

Egyesületünk a Megújuló energiával a szegénység ellen című programjával elsősorban a rurális térségeket célozza meg. Azok számára tartunk képzést, akik maguk is képesek arra, hogy barkácsoljanak és elkészítsenek olyan egyszerű, napenergiával működő eszközöket, mint egy aszaló, vagy kevés fával hatékonyan működő rakétatűzhely, esetleg rakétakályha. Emellett bemutatjuk, hogy hogyan lehet rendbe hozni viszonylag olcsón az ablakokat, mennyire fontos a födémszigetelés és mennyire egyszerűen megoldható a szigetelés szalmabálák segítségével.

Mi az a rakétakályha? Olvastam a „napbarkács tanfolymról” is – elmesélné, mi történik egy ilyen tréningen?

A napbarkács tanfolyamon tartálykollektort, légkollektort, napaszalót készítünk. Ezeknek a szerkezeteknek az elkészítéséhez egyszerű barkácskészségek elegendők, hiszen elsősorban fával dolgozunk. A rakétakályha egy olyan, hordókból összeállított kályha, ami sokkal hatékonyabban égeti el a fát, mint a hagyományos kályhák, nagy a hőleadó felülete és nagyon magas az energetikai hatékonysága. A rakétakályha elkészítéséhez már hegeszteni is tudni kell és pontos munkára van szükség. Ugyanezen az elven működik a könnyedén elkészíthető rakétatűzhely, ami látványosan demonstrálja azt, hogy mennyivel kevesebb fa szükséges a működtetéséhez, hiszen pár kiló „mókushajigáló” ággal is megfő benne a bográcsgulyás.

2010 és 2012 között valósították meg Learning to be sustainable című Grundtvig tanulási kapcsolat projektjüket. Honnan indult az együttműködés?

A spanyol koordinátor keresett meg minket. A partnerségben valójában csak két „civil” szervezet volt, a spanyol egyesület és mi, a többi résztvevő félig-meddig az állami szférából jött, mint az osztrák és a román partner, illetve egy olasz szociális szövetkezet is részt vett a közös munkában. A partnerség célja azoknak az oktatási módszereknek a megosztása volt, amivel a felnőtteket és a hátrányos helyzetű csoportokat rá lehet venni arra, hogy fenntarthatóbban bánjanak az energiával, közelítsenek a természethez, részt vegyenek természetvédelmi programokban, illetve megtanulják a biogazdálkodás alapjait. Számunkra a legtöbbet a spanyol kapcsolat jelentette, mert ott lehetett látni, hogy egy civil szervezet milyen módszerekkel tudja ezeket a célokat megvalósítani.

A projekt erősen koncentrált a hátrányos helyzetű célcsoport elérésére. Ez kettős célt jelent, a környezeti fenntarthatóságon túl, egyfajta társadalmi fenntarthatóságot is. Hogyan kapcsolódott össze ez a két téma?

A spanyol koordinátor, a Columbares Association bevándorlókkal is foglalkozik. Mi azt mutattuk be, hogy hogyan lehet a szegény vidéki lakosságot, illetve a mozgássérülteket és egyéb fogyatékos csoportokat is bevonni a megújuló energiával foglalkozó műhelymunkába. Az olasz partner az „Ezer tető” programját mutatta be, ahol ép és fogyatékos munkavállalókból álló brigádok szerelik fel a napelemeket a háztetőkre.

Ha már a fenntarthatóságról esik szó: a projekt tavaly lezárult, de mi az, amit hasznosítottak a tanultakból? Van olyan futó képzésük, aminek alapját a Grundtvig projekt szolgáltatta?

A Grundtvig projekt hatására, látva a spanyol partner oktatóközpontját, támadt az az ötletünk, hogy egy olyan bemutatóhelyet alakítsunk ki, ahol folyamatosan működnek a low tech energetikai megoldások. Ennek a projektnek az lesz a címe, hogy „A jövő tanyája” és Mohács szigeten szeretnénk megvalósítani. Bemutatjuk, hogy hogyan lehet napenergiával, passzív szolár megoldásokkal fűteni egész télen egy hajtatóházat: napenergiával és akár emberi energiával (pld. kerékpárral) megoldani a szivattyúzást és az öntözést. Ismertetjük azokat a gépeket, amelyek fontosak egy kisgazdaságban, illetve azok kiváltását napenergiával és emberi erővel működtetett berendezésekkel. Választ adunk a kérdésre, hogy hogyan kell megoldani egy ökológiailag és hidrológiailag érzékeny területen a szennyvíz kérdését, illetve milyen komposztálási módszerekkel lehet az emberi fekáliát fertőtleníteni és utána hasznosítani. Természetesen biológiai módszerekkel szeretnénk ezt a kertet művelni, ahol a betegségek ellen növényi levekkel védekezünk, a kártevőket pedig biológiai ellenségeik, illetve a csirkék, japán tyúkok és futókacsák fogják féken tartani. Emellett az is a célja ennek a kísérletnek, hogy kipróbáljunk olyan, nálunk még nem termelt növényeket, amelyek jobban bírják a klímaváltozás már most is erősen érezhető hatását, a hosszú, forró nyarakat és az aszályt. Ez a projekt most tervezési fázisban van, megpróbálunk pályázati forrásokat szerezni, de akkor is megvalósítjuk, ha nem nyerünk, és már a központ kialakítása alatt is szervezünk képzéseket.