---

Világszerte számos kezdeményezés és program foglalkozik a matematikai és természettudományos oktatás fejlesztésével, mivel a technológiai fejlődés következtében egyre több szakemberre lenne szükség ezeken a területeken. A tudomány, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (az angol elnevezések rövidítéseiből együttesen STEM) oktatására Magyarországon is fontos kiemelt figyelmet fordítani, hiszen hazánkban évek óta alacsony a természettudományos szakokra jelentkezők száma, a szakemberhiány mellett pedig ezek az életpályák egyfajta leértékelődést is mutatnak.

 

Ennek a problémának a megoldását keresték a Tempus Közalapítvány rendezvényén, ahol oktatók, szakemberek és sikeres vállalkozók osztották meg tapasztalataikat és azt a korszerű szemléletmódot, mellyel szakmájuk felé fordulnak, hogy hosszú távon segítsék elő a természettudományos területek vonzóbbá válását.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a STEM szakmák oktatásának színvonala hazánkban magas. Bojár Gábor, a Graphisoft vezérigazgatója és az Aquincumi Technológiai Intézet alapítója kifejtette, hogy tapasztalatai szerint nem az egyetemekről kikerülő mérnökök tudásával van a baj, hanem azzal a szemlélettel, hogy legtöbbjük számára a szakmai siker a mérnöktársaik elismerését jelenti, nem pedig a felhasználók elégedettségét. Szerinte az a legfontosabb, hogy a fiatalok lássanak maguk előtt olyan példaképeket, akik mérnökként vagy informatikusként lettek sikeresek.

Szabó Eszter, az Alcoa Wheel and Transportation Products HR vezetője hozzátette, hogy bizonyos szakmák és tevékenységek rejtve maradnak a középiskolások előtt, akiknek zöme nincs tisztában azzal, hogy egy-egy foglalkozás konkrétan mit takar. Nem tudják, mi a feladata például egy logisztikusnak, ezért nagyon fontos, hogy számukra minél több munkakört mutassanak be a gyakorlatban a cégek segítségével.

Réti Mónika, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársa kiemelte: fontos lenne tudatosítani, hogy nem csupán azoknak van szüksége egy-egy természettudományos tantárgy ismeretére, akik később matematikusok, kémikusok vagy fizikusok szeretnének lenni, mert segédtudományként más szakmák is bevehetetlenek nélkülük.

Ezt Laufer László, a Prezi.com munkatársa is megerősítette, aki felhívta a figyelmet arra, hogy elmosódni látszanak a határtok a különböző tudományterületek között. Egy bölcsésznek is szüksége van vállalkozói ismeretekre a boldoguláshoz, és a mérnöki vagy informatikai tervezések kapcsán is nagyon fontos szerepe van a dizájnnak.

Lavicza Zsolt, a GeoGebra alapítója rámutatott, hogy sok országban a STEM szakmák helyett egyre inkább a STEAM elnevezés kerül előtérbe, amely már a művészeteket is magában foglalja.

A rendezvényen bemutatták azokat a tudomány, technológia, mérnöktudomány és matematika területeihez kapcsolódó kiváló felsőoktatási kurzusokat is, amelyek STEM a Felsőoktatásban Díjat kaptak a Tempus Közalapítványtól.
A közalapítvány ősszel közzétett felhívása olyan felsőoktatási kurzusokat keresett, melyek változatos módszerekkel, korszerű szemlélettel készítik fel hallgatóikat a tudományt, technológiát, műszaki tudományokat és matematikát alkalmazó szakmákra, vagyis amelyek szemléletformáló hatással lehetnek ezeknek a területeknek az oktatására, valamint erősítik a hallgatók STEM szakmákhoz fűződő hivatástudatát.
A 32 beérkezett kurzusban a szakmai ismeretek bővítése és készségek fejlesztése mellett sokan fordítottak figyelmet az ún. soft skillek fejlesztésére (mint a kommunikáció, csapatmunka, kritikus és analitikus gondolkodás, problémamegoldás), amelyek nagyban segíthetik a fiatalok elhelyezkedését.
A szakértőkből álló bírálók döntése alapján a Tempus Közalapítvány 7 kurzust díjazott, amelyek nem csak a STEM, hanem a felsőoktatás egyéb területein munkálkodó, innovatív szemléletű pedagógusok számára is értékesek, hasznosak és adaptálhatók. A kurzusokról a „BeleSTEM – Felsőoktatási jó gyakorlatok a tudomány, a technológia, a mérnöktudomány és a matematika szolgálatába" című kötetben olvashatnak bővebben.

Utolsó módosítás: 2014.09.11.