Erasmus

A Szegedi Szakképzési Centrum Vasvári Pál Gazdasági és Informatikai Szakgimnáziumának 14 pedagógusa vett részt külföldi szakmai továbbképzésen. Az Erasmus+ mobilitási projekt a nyelvi és IKT kompetenciák fejlesztésén túl, új ismeretek és jó gyakorlatok megismeréséhez segítette hozzá a kollégákat. Így a modern nevelési-oktatási módszerek jó gyakorlatait a mindennapi oktató munkában is kamatoztathatják, ezzel is segítve az intézmény 21. századi kihívásokhoz való alkalmazkodását. A projekt egyik koordinátorával, Szegfű Mártával beszélgettünk.

 

Erasmus+ Nívódíj 2020

A tanárok közösségében rejlő erő

Digitális és nyelvi kompetenciák fejlesztése

 

Melyek voltak a projekt legfőbb céljai, és hogyan határozták meg ezeket? Volt valamilyen konkrét probléma, amelyre megoldást kerestek?

Az iskolánk helyzete, lehetőségei nyújtották a kiindulópontot. Volt több új IKT eszközünk, iskolai szintű fejlesztések álltak mögöttünk, de úgy éreztük, hogy ezek csak esetlegesen épülnek be az iskolai munkába, és új szemléletet, módszertani ismereteket kívánnak meg. A megoldást abban láttuk, hogy leginkább digitális témájú és modern szakmódszertani ismereteket átadó kurzusokat kerestünk, ami szerencsére nagyon sok kollégát érdekelt. Munkatársaink nyelvi képzésének célja hasonló természetű, hiszen az üzleti élet és az informatika nyelve az angol, így a modern ismeretek tanórai bevonását is segíti a nyelvi fejlődés.

Hogyan támogatták a projekt céljainak megvalósulását az érintett kurzusszervezők és a fogadóintézmények?

A projekt célkitűzéseihez illeszkedő kurzusokat, képzőhelyeket kerestünk. A fogadóintézmények nemcsak magukkal a kurzusokkal, de a nemzetközi légkörrel, a modern szemlélettel is hozzájárultak a sikerhez. Olyan szakmai kapcsolatok alakultak ki, amelyekre a továbbiakban is építeni lehet.

Kik vettek részt a mobilitásokon? Hogyan állt össze a projektcsapat?

Az elején kellett egy kis bíztatás a kollégáknak, ezért nagyon fontos volt az információk pontos átadása. Aztán a jelentkezők már egyedül is kerestek kurzusokat, együtt is megbeszélték az érdekes lehetőségeket. A mobilitásokra utazó munkatársainkkal próbáltuk iskolánk teljes ágazati szerkezetét lefedni: a részt vevő 14 fő között képviseltette magát az iskolavezetés, az informatikai, a közgazdasági és az idegen nyelvi munkaközösség is. A 10 nyelvszakos kolléga főleg digitális és szakmódszertani témájú kurzuson vett rész, míg a 4 közismereti tárgyat oktató pedagógus nyelvi képzésen tanult. 

Milyen kurzusok segítették a mobilitás során a kollégák kompetenciáinak fejlődését? Mely területeken történt a legnagyobb változás, fejlődés?

Nagy szerencsénk volt a képzőhelyekkel, hiszen kivétel nélkül szakmailag magas szintű, emberileg nagyon pozitív, motiváló légkörben tanultak kollégáink. A munkatársak digitális kompetenciáinak és módszertani ismereteinek fejlődése különösen érezhető volt, emellett kiemelném, hogy megerősödve tértek haza, hiszen mindannyian megállták a helyüket egy nemzetközi szakmai térben.

A PROJEKT ÉRTÉKEI:

Kiemelkedő tanulási eredményeket értek el, mely az intézmény rövid és hosszú távú munkájában is kifejti hatását. A mobilitásokon részt vevő pedagógusok a megismert új módszereket, applikációkat, számítógépes programokat a tanítási óráikon alkalmazzák, valamint módszertani képzésen, workshopok keretében osztották meg egymással, a munkaközösségük tagjaival és a nevelőtestülettel.

Intézmény: Szegedi SZC Vasvári Pál Gazdasági és Informatikai Szakgimnáziuma

Projekt címe: Szakmódszertani, digitális és nyelvi kompetenciák fejlesztése a Vasváriban

Koordinátor: Szegfű Márta, Hegyközi Éva

Honlap: www.vasvari.hu/nemzetkozi_kapcsolatok

Hogyan épült be az intézmény mindennapjaiba a hazahozott tapasztalat és tudás? Milyen hosszú távú hatása van projektnek?

Egyrészt általánossá vált a mobilitás során tanult applikációk, weboldalak és ismeretek használata, hiszen ezek nagyon könnyen megoszthatók, nemcsak munkaközösségen belül, de akár az egész tantestülettel. Mi például egy feladatbankot hoztunk létre ebből a célból. Másrészt érezhetően nőtt a kollégák motivációja az új lehetőségek órai bevonására, egymással való megismertetésére. A technikai gondokat könnyebb áthidalni, ha több ismert módszer és lehetőség közül választhatunk. A projekt hosszú távú hatása egy folyamatosan megújuló szakmai, módszertani tudás, amit a diákok és szülők is érzékelnek.

Milyen lépéseket tettek az iskola nemzetköziesítésének terén?

Iskolánknak korábban nem volt munkatársakat megcélzó Erasmus+ projektje. Első projektünkkel nagyon sok nemzetközi tapasztalatra tettünk szert, és olyan szakmai kapcsolatok alakultak ki, melyek a jövőben is segítik iskolánkat. Mára már nem csak a nyelvtanárok érdeklődnek a szakmai fejlődés ilyen típusú lehetőségei iránt.

A projekt egyik legnagyobb sikere, hogy a megvalósulás fázisai egymásra épültek. Hogyan alakították ki az ütemtervet, milyen nehézségei voltak a betartásának és mi segített átlendülni rajtuk?

Az ütemtervet a projektvezető koordinátorok alakították ki, és az iskolavezetéssel történt egyeztetés végére állt össze. Az így elkészült tervet minden résztvevő ismerte, és mindenki végezte a rá eső feladatokat, ezen kívül rugalmasan változtattunk, amikor arra volt szükség, hogy az aktuális iskolai igényekhez alkalmazkodjuk.

További kiemelkedő értéke a projektnek, hogy a kollégák részletesen beszámoltak a tapasztalataikról. Hogyan lehet 14 embert motiválni, hogy ennyire összeszedetten és minden részletre odafigyelve osszák meg a tapasztalataikat?

A Vasvári egyik legnagyobb értéke az összefogás, a tanárok közösségében rejlő erő. Koordinátorként azt mondanám, hogy a jól átgondolt ütemterv, valamint a projektkoordinátorok és a résztvevők között lévő folyamatos egyeztetés a fontos. Közösen megbeszéltük, hogy a beszámolók milyen információkat tartalmazzanak, így a résztvevők tudták, mikorra kell elkészülni a feladatokkal. Egymást segítve tettük ezt. Motivációra igazándiból nem is volt szükség, mert a hazautazás után közvetlenül írtuk meg a beszámolókat, így mindenkiben élénken éltek a kinti élmények.

A projekt értékét nagyban növeli, hogy a disszeminációs tevékenységei széles körben kiterjedtek az intézmény közvetlen partnereire (diákok, szülők) és az intézményi kereteken túlra is (disszeminációs nap, Facebook, projekt honlap, nyílt nap). Erre is volt részletes ütemtervük vagy stratégiájuk?

A disszeminációs stratégiánk célja az volt, hogy lehető legtöbb helyen és módon mutassuk meg iskolánk első Erasmus+ projektjét. Ütemtervünk természetesen volt erre is, de a jó példák is segítettek minket, hiszen a Szegedi Szakképzési Centrum több iskolája tapasztalt Erasmus+ projekt megvalósító, náluk láthattunk hasonló eseményeket. Minket leginkább a lelkesedés vitt előre, hogy minél szélesebb körben megmutathassuk eredményeinket!

Milyen disszeminációs tippeket adna más projekteknek, mit tanácsolna, mire figyeljenek oda, mire fektessenek hangsúlyt ezen a területen?

Azt tanácsolnám, hogy többféle módon vonják be a diákokat és a kollégákat - élménybeszámolók, Erasmus Napok, bemutatók vagy workshopok alkalmával. Nálunk az is nagyon bevált, hogy a disszeminációt az iskola hagyományos, munkatervben szereplő programjaiba is beillesztettük. Mivel ezek a programok a diákságon kívül különböző célcsoportoknak is szólnak, így több fórumon is lehetőségünk nyílt a terjesztésre: beiskolázási programsorozat 8. osztályosoknak, nyílt napok általános iskolásoknak és szüleiknek, szülői értekezletek, Vasvári-napi rendezvények városi szinten, centrumszintű disszeminációs nap szakmai workshopokkal kollégáknak és vezetőknek. Azt tapasztaltuk, hogy a disszemináció remek lehetőség a projekt eredményeinek terjesztésén túl a további szakmai tapasztalatcserére és kapcsolatépítésre is, ezért azt tanácsoljuk, hogy helyezzenek rá nagy hangsúlyt és tartalékoljanak rá a szervezési költségből megfelelő összeget.

 

Az interjút készítette: Simon Boglárka,
Tempus Közalapítvány, Kommunikációs egység

További Erasmus+ nívódíjas projektekről itt olvashat >>

Utolsó módosítás: 2020.05.05.