Érzékeny témához, az előítéletesség, a sztereotípiák kérdésköréhez nyúlt a No Stereotypes But Diversity című Erasmus+ projekt, amely a budapesti Ady Endre Gimnáziumban valósult meg. A projekt koordinátorával, Sallai Zoltánnal beszélgettünk, aki etikát, erkölcstant, drámát és táncot tanít. Úgy gondolja, a diákok mellett az iskolák és a pedagógusok is profitálhatnak egy ilyen együttműködésből.

 

Erasmus+ Nívódíj 2020

Fő a nyitottság!

A sztereotípiák ellen – tevékeny társadalmi részvétellel

 

Mi volt a fő célkitűzése a projektnek?

Az előítéletek és a sztereotípiák elleni küzdelemre összpontosítottunk, több színes tevékenység megvalósításával, és tanulói mobilitás révén. Olyan megoldásokat kerestünk, amelyek lehetővé teszik egy toleránsabb gondolkodásmód kialakítását, és ezen keresztül egy békésebb világ építését, miközben a diákok készségei és kompetenciái is fejlődnek. A projekt céljai nagyon fontos és aktuális problémákra kerestek megoldást: a gyűlöletbeszéd, gyűlöletkeltő viselkedés elleni küzdelem az iskolában; a társadalmi tudatosság, a tolerancia növelése a bevándorlók és a menekültek vonatkozásában; a sztereotípiák megszüntetése és az általa okozott kockázatok tudatosítása. Négy iskola két évig azon dolgozott, hogy megismerjük és minél szélesebb vonatkozásában megértsük ezeket a jelenségeket és a problémák súlyát. 

Milyen programok valósultak meg a projekt keretében?

A tanulók tevékeny társadalmi részvételére helyeztük a hangsúlyt; számos szakmai látogatás, terepgyakorlat, kampány, az elfogadást erősítő program valósult meg, ezek során szakemberekkel, hatóságok képviselőivel is találkoztak a résztvevők. Egymástól és számtalan civil szervezettől tanulva, a jó gyakorlatokat átvéve az intézményeink is fejlődtek. Hangsúlyos projektelem volt a  kreatív módszerek alkalmazása, mint például a szerepjátékok, vagy projekt logó festése az iskola falára, plakátkészítés és kiállítás, kreatív versírás. Az egyik leginnovatívabb elem a civil szervezetekkel való együttműködés volt, de az összeállított módszertani gyűjtemény is számos új pedagógiai módszert, ötletet kínál, ami a különböző tanórákon hasznos segédanyag lehet.

Pontosan milyen témák kerültek elő a különböző eseményeken?

Minden partnertalálkozónak volt egy tematikája. Sztereotíp gondolkodás és megkülönböztetés az iskolában; a nemzetiséggel kapcsolatos előítéletek; a diszkrimináció formái; a nemi és faji sztereotípiák és azok hatásai; vallásokkal szembeni megkülönböztetés előfordulásai. A kollégákat és a diákokat is erősen megosztó téma volt a tolerancia növelése a bevándorlókkal és a menekültekkel szemben. Kellőképpen merész vállalkozás volt ennek a tárgyalása, több esetben ellenállásba ütköztünk. Mivel ebben a témában az emberek véleménye általában megosztott, mi is  szembesültünk a diákok, a kollégák és a szülők erős elutasításával is.

A PROJEKT ÉRTÉKEI:

A projekt relevanciáját aktualitása, ugyanakkor univerzális jellege adja. A téma az európai oktatás- és társadalompolitikának fontos pillére, s a partnerek egy nagyon szenzitív időszakban, az általános és középiskolai átmenetben ragadták meg a lehetőséget a fiatalok érzékenyítésére. Nagyon változatos tevékenységekkel és módszerekkel segítették elő a prioritások (készségek és kompetenciák megerősítése, valamint társadalmi befogadás) megvalósulását. Felhívni a figyelmet és küzdeni a kirekesztés, a nemi, faji vagy vallási megkülönböztetés ellen sosem könnyű feladat, mégis kiváló volt a partnerválasztás, a feladatok megosztása, magasan kiemelkedik a közös munka folyamatos önreflexiója és értékelése.

Intézmény: Ady Endre Gimnázium, Budapest

Projekt címe: No Stereotypes But Diversity

Koordinátor: Sallai Zoltán

Honlap: www.nostereotypesbutd.com  

Kikkel működtek együtt a projekt megvalósítása során országon belül és kívül?

Spanyol, román, török szervezetekkel is együtt dolgoztunk, mindegyik partner szervezett projekttalálkozót vagy képzési programot, ahol megismerhettük egymás jó gyakorlatát és a környék civil szervezeteit is. A köztük és a hatóságok közötti kapcsolatok erősítése segítheti bevinni az iskolába azt a tudást, módszertani megújulást, amire az iskola magától kevésbé képes. Számos külső partnert bevontunk, 34 szervezettel kerültünk kapcsolatba a 2 év során. Helyi szinten a közeli régiók más Erasmus+ projektet megvalósító intézményeivel is kapcsolatot tartottunk, és közös rendezvényt szerveztünk a tapasztalatok megosztása és egymás segítése érdekében. Az elvégzett munka tapasztalataiként több mint 30 kipróbált módszert gyűjtöttünk össze és tettünk elérhetővé elektronikusan a projektünk TwinSpace oldalán (NO HATE in our lives - Breaking free from stereotyping and discrimination). Az anyag interaktív játékok, óratervek és különböző más módszertani anyagok kiváló gyűjteménye négy fejezetben: a sztereotípiák és a diszkrimináció mérséklését segítő módszerek; menekültek és bevándorlók elfogadását segítő módszerek; a civil szervezetekkel és a szakemberekkel való együttműködési lehetőségek; rövidfilmek. Az elkészült anyagok bármely iskolában dolgozó pedagógusnak hasznos segítséget jelenthetnek a társadalmi befogadás témakörében.

Milyen módszertani eszközöket ismertek meg a közös munka során?

Elsősorban a digitális alkalmazások használatában fejlődtünk, ami segítette az együttműködést és az innovatív módszerek alkalmazását, mint például a Google Drive megosztások, Facebook, Kahoot, TwinSpace felületek. A résztvevők a projekttalálkozókon a gyakorlatban is láthatták a partnereik által használt pedagógiai módszereket, stratégiákat; személyesen is megtapasztalhatták azok hasznosságát, és beépíthették ezeket a saját oktató-nevelő munkájukba. Így a találkozók során a különböző műhelyekben a pedagógusok képzése valósulhatott meg.

Hogy látja, összességében az iskola és a résztvevők mit profitáltak a projektből?

Az iskolákban a szokásosnál hangsúlyosabban került elő az előítélet-mentesség témája a tanórákon és tanórai tevékenységeken kívül is. A részt vevő diákok rengeteg új ismerettel, élménnyel, tapasztalattal lettek gazdagabbak; fejlődött az angoltudásuk és kommunikációs készségük, sőt még az önismeretük, az önértékelésük és a szociális érzékenységük is. A diákokat, családokat és a helyi közösségek tagjait is nagy számban sikerült bevonni a közös rendezvényekbe.

  • A részt vevő tanároknak olyan szakmai és személyes kompetenciái erősödtek, melyek fejlesztésére a hétköznapi munkájuk során kevésbé van lehetőség, miközben nagyon is szükségesek. Innovatív módszertani ismereteket szereztek, melyek további használatát is tervezik, így biztosíthatják és erősíthetik a projekt hosszú távú hatásait.
  • A külső szakemberek és civil szervezetek bevonása is sokat adott mind a tanárok, mind a diákok számára. Az így megszerzett tudást a pedagógusok alkalmazzák a mindennapi munka során.
  • A projekttevékenységek, a kollégák témára való érzékenysége, szakmai fejlődése sok-sok kapcsolódó programot generált az összes partnerintézményben, ami már önmagában egy jelentős eredmény.

Milyen tanácsokkal látná el azokat az iskolákat, amelyek belevágnának egy hasonló pályázatba?

A saját kollégáinkkal való konfrontáció együtt jár a hasonló projektek megvalósításával. Sajnos, nehéz jól láthatóvá tenni a módszertani munkát, a kollégák számára sokszor szembetűnőbbek a hiányzások és utazások.  Éppen ezért egyszerre motiváló, a munkánkat igazoló, és a projekt céljait támogató, ha még inkább láthatóvá tesszük a saját kollégáink munkáját. Ez mindenkinek legyen nagyon-nagyon fontos! A munkánk gyümölcsének „illata, finom íze van”, ez mindenképpen inspiráló tud lenni, és erőt ad a nehézségekben. Elengedhetetlen a rugalmasság, nagyon fontos a kompromisszumkészség, a türelem. Tudjunk rácsodálkozni, meglepődni, mögé látni a különbözőségeknek! Előfordulhat, hogy a tervezett területen nem is kapjuk meg teljes mértékben a várt eredményeket, egészen más vonatkozásban viszont csodálatos, nagyon izgalmas tapasztalatokra tehetünk szert. Ehhez legyünk kellően nyitottak!

 

Az interjút készítette: F. Szabó Kata,
újságíró

További Erasmus+ nívódíjas projektekről itt olvashat >>

Utolsó módosítás: 2020.05.04.