| Beküldve | 2019-04-01 14:04:13 |
| Tanár neve | Schneider Andrea |
| Témakör | Idegen nyelv |
| Fejlesztett kulcskompetenciák | Idegen nyelvi kommunikáció |
Célcsoport
| Korosztály szerint | általános, nem korcsoporthoz kötött |
| Munkaforma | tanulócsoportok közötti |
| Hol ismerte meg a gyakorlatot | Centre of English Studies-Worthing |
| Milyen keretek között ismerte meg a gyakorlatot? | Erasmus+ |
Bírósági tárgyalás Résztvevők: bíró, esküdtek, ügyész, gyanúsított, ügyvéd, tanúk Egy éjjel valaki betörte a mobiltelefon szaküzlet kirakatát és eltulajdonított egy nagy értékű telefont. A bírósági tárgyalás során kibontakoznak az ügy részletei, az esküdtek és a bíró pedig dönt a büntetésről. A résztvevők közül kiválasztásra kerül a bíró, a gyanúsított, az ügyvéd, a tanúk, az ügyész és az esküdtszék tagjai. Néhány perces felkészülés után (a gyanúsított, az ügyvéd és a tanúk egy csoport, a bíró, az ügyész és az esküdtszék a másik csoport) a helyszín tárgyalóteremmé alakul, középen a bíróval és az esküdtszék tagjaival. Az ügyész felolvassa az esetet és elmondja a vádbeszédet. A bíró felkéri a gyanúsítottat és ügyvédjét, hogy adják elő ők is a történteket (a két verzió valószínűleg teljesen más lesz). Az esküdtszék jegyzetel, majd a tanúmeghallgatások következnek. Az esküdtszék ezután kérdéseket tesz fel. A gyanúsított (és ügyvédje), valamint a tanúk részéről fontos, hogy úgy érveljenek, hogy az a bírót, az ügyészt és az esküdteket meggyőzze a gyanúsított ártatlanságáról. A feladat végén a bíró felolvassa (a csoportja által konszenzussal meghozott) ítéletet.
Kulcsszavak a módszertani ötlethez
Szóbeli szövegértés, szövegalkotás |
Kreatív gondolkodás |
Kritikai gondolkodás |
Érvelés |
Személyes és társas készségek |
Kooperatív megközelítés |
Csoportdinamika kialakítása
