A címben szereplő kifejezések évtizedek óta fontos kulcsszavak a felsőoktatásban, de az utóbbi időben más oktatási ágazatokban (pl. közoktatás, szakképzés, felnőttképzés) is kezdenek megjelenni.

Átjárhatóság, átvihetőség, elismerés, beszámítás 

A kifejezések jelentése 

A címben szereplő kifejezések évtizedek óta fontos kulcsszavak a felsőoktatásban, de az utóbbi időben más oktatási ágazatokban (pl. közoktatás, szakképzés, felnőttképzés) is kezdenek megjelenni.

Az átjárhatóság (portability) kifejezés a képzési szerkezet tulajdonságára vonatkozik. Arra utal, hogy a képzési szerkezet egy országban, egy egyetemen úgy került kialakításra, hogy egy képzési programban, egy intézményben, egy országban elvégzett felsőoktatási tanulmányokban, résztanulmányi eredményekért megszerzett kreditek (lásd ebben a cikkben) más szakon, intézményben, országban is értelmezhetők és beilleszthetők az ott folyó képzésbe, mert azonos vagy ráépülő szintű (ciklusú) vagy tartalmilag illeszkedik. Az átjárhatóság azért lényeges tulajdonsága a felsőoktatási rendszereknek, mert ez biztosíthatja a hallgatók mozgását, mobilitását szakok, intézmények, felsőoktatási rendszerek között. Enélkül egy hallgató ahhoz az intézményhez lenne kötve, ahol a tanulmányait megkezdte. Ha módosítani szeretne tanulmányi pályáján, ha elköltözik, és ezért más intézménybe kerülne, akkor elölről kellene kezdenie a tanulmányait. Így akár jelentős időt is veszítene, az addig elvégzett tanulmányokról nem is beszélve. Egy átjárható szerkezetű, a kreditek, tanulási eredmények hordozhatóságát biztosító rendszerben a hallgató be tudja számíttatni addigi tanulmányait, és ott folytatni tovább, ahol abbahagyta. 

Az átvihetőség (transferability) és elismertetés (recognition) a hallgató által elért konkrét tanulási eredményekre (lásd itt) és összegyűjtött kreditekre vonatkozó jellemző. Az egyes szakok, intézmények, sőt a különböző országok felsőoktatása is hasonlóképp gondolkodik a képzésről és szervezi meg a felsőfokú tanulást (a ciklusos képzési szerkezetet lásd ebben a cikkben), hasonló műszavakkal nyújt tájékoztatást és írja le a képzési folyamat célját, főbb szakaszait, belső tartalmát; és hasonló alapegységeket használ a sikeresen elvégzett tanulmányok igazolására. Éppen ezért az oktatók, a tanulmányi adminisztráció könnyen megérti, hogy a hallgató mit tanult, mire képes, mennyit és milyen minőségben tanult, hol tart a tanulmányaival; és ezek alapján el tudja ismerni és be tudja fogadni (számítani) a már elért tanulási eredményeket és a már összegyűjtött krediteket. 

Az átjárhatóságot és átvihetőséget támogató európai eszközök

A bolognai folyamat kezdetén (lásd itt) az Európai Felsőoktatási Térség kialakításának legfontosabb célja épp az volt, hogy a részt vevő országok felsőoktatása, annak képzési szerkezete átjárható legyen, amelyben megvalósulhat az eredmények hordozhatósága. A tanulmányok megszervezése és adminisztrációja pedig segítse elő az átvitelt és az elismerést. Ennek érdekében alakították át a kormányok saját felsőoktatásuk képzési szerkezetét ciklusosra, vezették be a kreditrendszert, vették alkalmazásba a tanulási eredményeket, és dolgozták ki és fogadták el az egész EFT-re vonatkozóan a felsőoktatás képesítési keretrendszerét, benne a képzési ciklusok közös kimeneti jellemzőivel és kreditértékeivel. Ecélból fogadták be a kormányok az Európai Bizottság által fejlesztetett különböző tanulástámogató eszközöket is, például az Europass dokumentumcsaládot (részletesen ebben a cikkben), a különböző információs portálok, az elismerési egyezmények (lásd alább) és validációs irányelvek (lásd itt), és ezeket a célokat támogatja a felsőoktatás számára kidolgozott és működtetett minőségbiztosítási standardok és útmutató is (ESG). Ma már egyre inkább közös felsőoktatási nyelvet beszél az Európai Felsőoktatási Térségben részt vevő 48 ország, egyre kisebb problémát jelent egyik országból a másikba utazni, és ott hosszabb rövidebb ideig tanulmányokat végezni – arra építkezve, amit az anyaegyetemén már megtanult a hallgató, és hazatérve elismertetni és beépíteni tanulmányi útjába azokat az eredményeket, amelyeket a külföldi egyetemen tanulva ért el. A legnagyobb európai mobilitási programba, az Erasmus+ -ba belépő egyetemeknek egy olyan Egyetemi Chartát kell aláírniuk, amelyben vállalják, hogy hallgatóik külföldi tanulmányait (az annak során elért tanulási eredményeket és megszerzett krediteket) maradéktalanul elismerik és beszámítják.

(A magyar egyetemeknek még további erőfeszítéseket kell tenniük a külföldön szerzett kreditek jobb elismerése érdekében. Az alábbi ábra a legalacsonyabb és legmagasabb elismerési rátával rendelkező 3-3 országot mutatja.) 

 _{Forrás: EUROSTUDENT VI., Bertelsmann Verlag, Bielefeld, 2018, Chapter 1.7}

Végzettségek és szakképzettségek elismerése

Nem csak a képzési szerkezetek átjárhatósága és a tanulmányok során elért eredmények átvihetősége, elismerhetősége fontos tulajdonság egy nemzetközileg jól beágyazott felsőoktatási rendszerben, hanem a már megszerzett végzettségek és szakképzettségek elismerésének lehetősége is. Ebben is jelentős erőfeszítéseket tesznek az országok, és akár egyes intézmények is. A magyarországi angol nyelvű orvosképzésben végzettek számára fontos, hogy saját országukba visszatérve, vagy egy harmadik országba költözve, a magyar egyetem által kiállított diplomával orvosként helyezkedhessenek el; és ne kelljen további tanulmányokat végezni, vizsgákat letenni anyaországuk vagy a befogadó ország hatóságai előtt a szakmagyakorlás jogosultságának megszerzése érdekében. A magyar egyetemek megszerezték azokat az akkreditációkat, amelyek ezt biztosítják a náluk végzett külföldieknek. Számos más szakma van még, amelynek gyakorlását az egyes országok – egymástól sokszor eltérően - engedélyekhez kötik. Az európai országok egyezményeket kötnek ennek a nehézségnek a kezelésére. Ezek legismertebbike az ún. Lisszaboni Egyezmény, amely a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről fogalmaz meg közös szabályokat – és amelyet Magyarország is ratifikált 2001-ben. Néhány ún. szabályozott szakmát kölcsönösen elismernek az Európai Unió minden tagországában, így bárhol is szerezze meg valaki a diplomáját, másik országban is dolgozhat orvosi szakmákban, építészként vagy jogászként. (Mindez nem érinti azokat a további kötelezettségeket, amelyeket egyes országok, vagy a szakma működését felügyelő testületek saját állampolgáraik számára is előírnak egy-egy szakma esetében, mint például a különböző szakvizsgák, továbbképzések, szakmai gyakorlatok.)

A többi területen megszerzett diplomák elismerése azonban továbbra is külön eljárások keretében folyik, még ha ezeket az eljárásokat igyekeznek is az országok összehangolni és az elismerési eljárást folytató szervezetek szorosan együttműködni egymással. Magyarországon a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (MEIK) végzi a külföldön szerzett diplomák végzettségének és szakképzettségének elismerésével kapcsolatos feladatokat – a honosítást, ahogy röviden nevezik. Ez a központ is tagja a nemzetközi ERIC/NARIC hálózatnak, amely az elismertetés információs központjainak hálózata, szakmai egyeztető fóruma. A benyújtott honosítási kérelmet a MEIK fogadja be és ellenőrzi, hogy a diplomát kiállító felsőoktatási intézmény hazájában államilag elismert (azaz akkreditációval rendelkező) intézmény-e. Így próbálják kiszűrni és megakadályozni, hogy az ún. diplomagyárak (kamuegyetemek) által kiállított, pénzért megvásárolható diplomák egy honosítás során végül hivatalosan elismert felsőfokú végzettséggé váljanak. Ezt követően megkérdezik valamelyik hazai egyetemet, hogy elfogadható-e felsőfokú végzettségnek a diploma. Ez nem mindig egyszerű, mert az Európai Felsőoktatási Térség egyre inkább összerendeződő felsőoktatási szerkezete ellenére, meglehetősen sok egyedi, sajátos képzési forma létezik a különböző országokban. Így nem mindig magától értetődő, hogy elismerhető-e egy máshol megszerzett végzettség. Az alábbi térkép az egy-egy országban a központilag előírt, az alap- és mesterképzésre együttesen meghatározott minimális kreditszámok mennyiségét mutatja. Sokszínű a kép. 

 _{Forrás: European Commission 2018}

Az Európai Bizottság legújabb kezdeményezése, hogy kiterjesszék azoknak a végzettségeknek a körét, amelyet az egyes tagállamok automatikusan elismernek felsőfokú végzettségnek saját országukban is. Ez leegyszerűsítheti és felgyorsíthatja a diplomák határokon átívelő elfogadását, és könnyítheti a végzést követő külföldi munkába állást.

A nemformális és informális tanulással megszerzett tanulási eredmények elismerése és beszámítása

Az elismerés és beszámítás nem csak a részképzések vagy a teljes végzettség és szakképzettség esetén értelmezhető és működő eljárás, hanem a formális, iskolai kereteken kívül végzett tanulással elsajátított tanulási eredmények, kompetenciák láthatóvá tétele és elismerése – összefoglaló kifejezéssel – validációja esetében is. (Ezt részletesebben lásd itt.)

 

Készítette: Derényi András

_{-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------}

_{Hivatkozások}

<sub>European Commission/EASEA/Eurydice (2018): The European Higher Education Area in 2018: Bologna Process Implementation report Luxembours, Publication Office of the European Union
2001. évi XCIX. törvény a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezmény kihirdetéséről</sub>

Utolsó módosítás: 2018.09.28.