A felsőoktatásban több szinten (ciklusban) és többféle képzésben lehet tanulni (lásd ebben a cikkben), és különböző végzettségeket, szakképzettségeket szerezni. A bolognai ciklusos képzési szerkezet egyik előnye, hogy már rövidebb tanulmányi idő után is szerezhető felsőfokú végzettség és a munkaerőpiaci szereplők által értelmezhető szakképzettség. Ezáltal rugalmasabban lehet a tanulási pályát bejárni és az életpályát alakítani.

Tanulmányok, elhelyezkedési lehetőségek

 

Ciklusok, fokozatok és lehetőségek 

A felsőoktatási szakképzés – bár a felsőoktatásban található ez a két éves képzés – nem ad felsőfokú végzettséget. Szakképzettséget nyújt, amivel olyan szakmákban lehet elhelyezkedni, amelyek nem igényelnek felsőfokú végzettséget, de az érettségi vizsga letételét megkövetelik. E tekintetben a felsőoktatási szakképzettségek hasonlóak az érettségire épülő OKJ-s szakképzettségekkel, azzal a különbséggel, hogy a felsőoktatásban folyik a képzés és nem egy szakképző intézményben. Ezáltal mód nyílik a tanulmányok folytatására is. Ha azonos szakterületen akar valaki alapfokozatot szerezni, a felsőoktatási intézmények fél-egy évet beszámítanak a felsőoktatási szakképzésből, azaz ennyivel rövidebb idő alatt lehet diplomához jutni. 

Az alapképzés végén megszerezhető alapfokozat birtokában már szélesre tárulnak a munkavállalási lehetőségek mindazon munkakörökben, ahol diplomát követelnek meg az alkalmazáshoz. (Bár természetesen diplomával a zsebünkben is vállalhatunk olyan munkát, ami nem diplomához kötött, a tapasztalatok szerint mégis elenyésző azok száma, akik nem élnek a diploma nyújtotta előnyökkel – jobb munkakörülmények, magasabb jövedelem – és alacsonyabb szinten helyezkednek el.) 

Nem látszik nagy különbség a munkavállalási esélyekben az alapfokozatot és a mesterfokozatot birtoklók között, ám sok olyan foglalkozás van, amely csak mesterfokozattal végezhető. Ehhez egy mesterszakot kell elvégezni. Vannak 5-6 éves, érettségi után megkezdhető, és azonnal mesterfokozathoz vezető, ún. osztatlan mesterképzések is. Sok szakma van, ahol nem elegendő a mesterfokozat sem, továbbképzések, szakosító vizsgák után lehet csak önállóan működni (pl. az orvosi, jogászi, mérnöki szakmák egy jelentős hányada ilyen).  

Növekszik a doktori fokozatot szerzők iránti igény a vállalati szektorban is, azaz egy doktori képzést már nem csak az akadémiai karrier miatt érdemes megkezdeni. 

Munkatapasztalat és külföldi mobilitás előnyei 

A munkaerőkeresés során a munkaadók elsősorban azokat keresik, akik már rendelkeznek több-kevesebb munkatapasztalattal. Az egyetemek egyre több ún. kooperatív vagy duális képzést indítanak, amelyek a képzésbe integrálják a vállalati partnereknél eltöltendő hosszabb-rövidebb munkaidőszakokat, így a képzéssel együtt szakmába vágó munkatapasztalat is szerezhető.
Érdemes kihasználni azokat a lehetőségeket is, amelyek egy részét diákszövetkezetek vagy hallgatói szervezetek is kínálnak: a tanulmányok mellett vagy azok időleges szüneteltetésével önkéntes munka végzése, illetve részmunkaidős vagy alkalmi munkavállalás. (Sokan ezt persze kényszerből is megteszik, hogy a tanuláshoz szükséges pénzt így keressék meg.) Egy munkáltató számára akkor értékes igazán ez, ha a szakterülethez kapcsolódik, tehát a leendő szakmához hasznos munkatapasztalatokkal jár. A különböző alkalmi munkák ezért – bár jövedelemszerzésre jók, a szakirányú tapasztalatszerzésre kevésbé. Ez az ábra azt mutatja, hogy képzésük alatt milyen arányban milyen jellegű munkát végeztek a hallgatók 2015-ben. Ábra forrása: Veroszta 2015

Az alábbi az ábrán pedig az látható, hogy akik a képzés során munkatapasztalatot szereznek, azok magasabb arányban kerülnek azonnal állásba azokhoz képest, akik nem szereznek munkatapasztalatot tanulmányi idejük alatt. Ábra forrása: CEDEFOP Európai képesség és munkahely felmérés (2014) 

A munkaadók (egy kutatás szerint 64 %-uk) előnyben részesítik a külföldi tapasztalatokkal rendelkezőket is. Nemcsak a  jobb nyelvtudás okán, hanem amiatt is, mert a külföldi tanulási tapasztalat során fejlődnek a hallgatók olyan társas készségei is, mint például a tolerancia, az önbizalom, a problémamegoldó készség, a kíváncsiság, a saját erősségek és gyenge pontok ismerete vagy a határozottság. Ezeket a munkáltatók túlnyomó többsége nagyra értékeli (Tempus 2014).

Ezért a képzés során érdemes élni azokkal a mobilitási lehetőségekkel, amelyek ösztöndíjai segítségével egy félévet egy külföldi egyetemen lehet tölteni vagy szakmai gyakorlatot végezni egy külföldi vállalatnál. Felmérések egyértelmű foglalkoztatási előnyöket mutatnak ki a külföldi mobilitásban részt vevők körében (lásd az ábrát). Szerencsére ezekben az években bőségesen állnak rendelkezésre ilyen lehetőségek. Ábra forrása: Európai Bizottság (2014)

A tanulás közbeni mobilitás és a tanulás melletti munkavégzés kiváló lehetőséget biztosítanak azoknak a legfontosabb személyes képességeknek a kifejlesztésében is, amelyekre mint a következő korszak legfontosabb munkavállalói képességeiként szoktak hivatkozni – és amelyeket az egy-egy szakmára, szakterületre koncentráló képzések csak részben fejlesztenek. Ide tartozik a komplex problémamegoldás, a kritikai gondolkodás, a kreativitás, az emberekkel való együttműködés, az érzelmi intelligencia vagy az önálló ítéletalkotás és döntéshozás képessége. 

Foglalkoztathatóság 

Mindezek együtt adják az Európai Felsőoktatási Térség egyik kulcskifejezésének, a „foglalkoztathatóságnak” (employability) a jelentését, tartalmát. A foglalkoztathatóság az egyén olyan tulajdonságainak összessége, amely a végzést követően és hosszabb távon is nagyobb valószínűséggel teszi őt képessé a munkavállalásra, a választott szakmában való sikerességre; és amely nemcsak a saját, hanem munkatársai, közössége és a gazdaság javara is szolgálnak. Másképp „helytállási potenciálnak” is nevezhető. Külső nézőpontból a foglalkoztathatóság vagy alkalmazhatóság legáltalánosabban annak valószínűsége, hogy a tanulmányait befejező személy a végzés után meghatározott időn belül – ez általában 6 hónap – talál-e munkát. Ebben az értelmezésben a foglalkoztathatóság fogalma nincs tekintettel a végzettségi szintre. A foglalkoztathatóságnak ez az adott képesítéssel megszerzett kompetenciáktól független mutatója alapvetően befolyásolja a helyi (pl. egy ország vagy egy régió) munkaerőpiaci helyzetét. (Lukács - Derényi 2017). Az alábbi ábra az abszolutórium (végbizonyítvány) megszerzését követő 1 hónapon belül állást találók arányát mutatja képzési szintek szerint. Ábra forrása: Veroszta 2015

A foglalkoztathatósággal összefüggő kérdés a megszerzett diploma (a tanulással elsajátított kompetenciák) átválthatósága, konvertálhatósága, ami azt jelenti, hogy mennyire könnyű vagy nehéz a diplomáétól eltérő, másik szakterületen munkát vállalni. Ebben például a bölcsész képzések nagyon jónak bizonyulnak. Az alábbi ábra az első munkahely szakterületi kapcsolódását mutatja frissdiplomások esetében. Ábra forrása: Veroszta 2015

A képzés során megszerezhető járulékos előnyök elsősorban az első munkahely megszerzéséig számítanak sokat, aztán megszűnnek: a második, harmadik munkahely keresése során a munkaadók már a korábbi munkahely(ek)en betöltött munkakört, pozíciót, az ott megszerezhető kompetenciákat veszik figyelembe. Ám a felsőoktatási tanulmányok során kifejleszthető magas szintű tanulási képesség és igény megtartható, sőt megtartandó. 

Egyre több az olyan fiatal, különösen például az informatika területén, akik kimaradnak az egyetemről és nem szereznek diplomát, mert olyan munkahelyet találnak, ahol azt nem igénylik, viszont munkájukat jól megfizetik. Ez a lehetőség pedig csábító. Érdemes azonban figyelni arra, hogy a körülöttünk lévő világ, a gazdaság, a technológia nagyon gyorsan változik, és könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy korábbi, részben autodidakta módon szerzett tudásunk elavul; vagy a vállalatunk profilt vált, esetleg tönkremegy: ezekben a helyzetekben, akár sok évvel az egyetem elhagyása után, diploma nélkül, jóval nehezebb dolgunk lesz. Nem könnyű visszaülni az iskolapadba, és diploma nélkül sok jó munkalehetőségtől eshetünk el, ezért bármennyire is csábító a magas jövedelem, az első egyetemi diplomát mégis érdemes megszerezni. 

Szakmaváltás, élethosszig tartó tanulás 

A sikeres munkahelytalálással még nem értünk révbe. Az egy nagyon fontos lépés életpályánkon, de a mai világban, amikor néhány év leforgása alatt egész szakmák tűnnek el, és teljesen új szakmák keletkeznek, már nem jellemző, hogy valaki az első munkahelyéről vonuljon nyugdíjba. A Világgazdasági Fórum egy kutatásában a következő öt évre világszerte 5 millió álláshely megszűnését kalkulálja, ami 7 millió tényleges állás megszűnéséből és 2 millió új állás létrejöttéből ered. A legtöbb megszűnő állás az irodai és adminisztratív területen (fehérgallérosok), az új munkahelyek a kis- és családi vállalkozások körében, elsősorban az informatikai és adatkezelői, - elemzői munkakörökben várható. (WEF 2016) Az új foglalkozások rendre magasabb végzettséget és sajátos szakképzettségeket igényelnek majd (lásd itt a További tanulás vagy elhelyezkedés fejezetet). Arra kell tehát felkészülni, hogy 5-8 évente munkahelyet, sőt akár szakmát is kell váltanunk. Ezt pedig akkor fogjuk tudni sikeresen megtenni, ha tanulási képességeinket karban tartjuk: saját magunkat fejlesztjük, részt veszünk a vállalat belső képzésein, beiratkozunk mások által szervezett tanfolyamokra, vagy akár visszatérünk az egyetemre egy magasabb képzési ciklusba vagy egy szakmamegújító továbbképzésbe.

Ezt a folyamatos önképzést, amelynek része időnként egy-egy formális, iskolai keretek között folyó képzésen való részvétel is, nevezik összefoglalóan élethosszig tartó tanulásnak (lifelong learning). (Lásd bővebben itt) Újabban pedig arra hívják fel a figyelmet a tanulással foglalkozó kutatók, hogy akkor járunk el helyesen, ha tudásunkat minél szélesebb körűre igyekszünk kiterjeszteni, azaz nem maradunk egy szűk szakterület határai között: ez az élet minden területére kiterjedő tanulás (life wide learning). Ez az állandó, mindig újat kereső önfejlesztő folyamat eredményezheti azt, hogy tudásunk és tanulási képességünk kellően rugalmas marad, és egy jelentősebb munkahely- vagy szakmaváltást is sikeresen meg tudunk valósítani. 

Europass dokumentumcsalád 

A tanulási életút során összegyűjtött különböző tanulási eredmények (formális végzettségek, tanfolyami tanúsítványok, informális tanulás révén megszerzett kompetenciák, nyelvtudás stb.) összegyűjtésére és rendezett tárolására szolgál az Europass dokumentumcsalád. Ez egész Európában egységes szerkezetű, így a különböző képzők és munkaadók könnyen eligazodnak benne. Egyes elemeit sokan ismerik (pl. az Europass önéletrajzot vagy a bizonyítvány-kiegészítőt), más elemeit az egyetemi diploma mellé automatikusan és két nyelven is megkapjuk (Oklevélmelléklet), míg van, amit mindenki maga számára gondozhat, tölthet ki (pl. nyelvi útlevél). A dokumentumcsalád megújítása, hatékony e-portfólióvá alakítása, és más nemzetközi szolgáltatásokkal (pl. az európai álláskereső portállal) való összekapcsolása jelenleg folyik. Érdemes megismerkedni, használatba venni és naprakészen tartani, mert jelentősen megkönnyítheti tanulmányaink eredményeinek bemutatását, illetve a munkáltatók számára annak áttekintését, hogy milyen felkészültségekkel rendelkezünk. A magyar felület itt érhető el. Különösen ajánlható a készségútlevéllel (skills passport) való megismerkedés. 

Szakkeresés és pályakilátások 

A felvi.hu oldalon a Szakleírások A-Z szolgáltatásnál  minden képzés esetében megnézhetjük a végzés utáni kilátásokat (azaz azt, hogy a legfrissebb felmérések szerint az adott szakot végzettek milyen további úton indultak tovább, milyen átlagjövedelemre tettek szert) és a szakmatérképet (a végzettek milyen szakmákban helyezkednek el). Aki további, részletes adatokra is kíváncsi, itt érheti el a különböző diplomás pályakövetési vizsgálatok eredményeit.

 

Készítette: Derényi András

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Irodalom

Európai Bizottság (2014) The Erasmus Impact Study Effects of mobility on the skills and employability of students and the internationalisation of higher education institutions Luxembourg, Publications Office of the European Union: http://ec.europa.eu/education/library/study/2014/erasmus-impact_en.pdf
Lukács István, Derényi András (szerk.) (2017): Kézikönyv a képzési programok tanulási eredményeken alapuló fejlesztéséhez, felülvizsgálatához Budapest, Oktatási Hivatal. 184 p.: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/LLL/ekkr/Derenyi_kezikonyv2017ISBN_teljes_webre.pdf
Tempus (2014) Mennyit ér a nemzetközi tapasztalat a munka világában? Cégek és oktatási intézmények közötti együttműködés. Az „Erasmus hatás” a legjobbak kiválasztásában.Budapest, Tempus Közalapítvány, szerkesztette: Kardos Anita: http://tpf.hu/docs/palyazatok/mennyit_er_a_nemzetkozi_tapasztalat.pdf
Veroszta Zsuzsanna (2016) Frissdiplomások 2015. Kutatási zárótanulmány. Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás Budapest, Oktatási Hivatal, Felsőoktatási Elemzési Főosztály: https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR_tanulmanyok/frissdiplomasok_zarotanulmany_2015.pdf
WEF (2016) The Future of Jobs. Report of the World Economic Forum: http://reports.weforum.org/future-of-jobs-2016/

Utolsó módosítás: 2018.08.17.