A munkaerőpiac állandóan változik, egyre inkább igényli a képzettebb, rugalmasabb munkaerőt, ezért a vállalkozói szellem és a digitális készségek előfeltételei a foglalkoztatásnak. A vállalkozások, az üzleti élet szereplői és a munkaadók egymással összhangban állítják, hogy növekszik a szakképzés szerepe a gazdaságban, és egyre inkább előtérbe helyezik a gyakornoki rendszerben történő, munka alapú tanulást. Tehát a szakképzésnek a gyakorlati készségek fejlesztésén érdemes alapulnia, amely vonzó alternatívát kínál a tanulásra, hiszen így a fiatalok az üzleti élet számára megfelelő és alkalmazható készségekre munkahelyi környezetben tehetnek szert. Ezért van különösen nagy hangsúly a gyakornoki képzésen (tanulói szerződéses képzés), amely a vállalati szféra és a szakképzést kínálók közötti szoros együttműködést is feltételezi.
2015. október 21-24. között tartotta 24. éves konferenciáját a Szakképző Intézmények Európai Fóruma (EfVET) Cipruson, Páfosz városában, 220 résztvevővel. Az európai országokon kívül az Amerikai Egyesült Államok, Hong Kong és Bahrein Királyság szakképzési szakemberei voltak kíváncsiak az európai eredményekre, az elmúlt év változásaira.
Az idei év konferenciájának fő kérdése:
Mitől válik vonzóvá a szakképzés, milyen utat kell bejárnia Európa országainak a kívánt sikerig?
|
Az EfVET (European Forum of Technical and Vocational Education and Training) az egyik vezető, az Európai Bizottság érdeklődésére is számot tartó szervezet, melyet a tagországok szakképző intézményei hoztak létre saját érdekeik képviseletére. Ez az együttműködés független minden kormánytól, politikáját, stratégiáját a szakképzést szolgáltatók alakítják. Közvetíti az intézmények álláspontját a különböző országokban történt, szakképzést érintő változásokról az Unió szervezetei felé. Kapcsolatot keres az oktatás, a munkaerőpiac, a vállalatok, a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás (LLL) között. |
A szakképzés vonzerejét a szereplők eltérő nézőpontja is meghatározza. Beszélhetünk iskolák, tanulók, szülők, munkaadók és döntéshozók nézőpontjáról. Valószínűleg különböző mértékű sikerességet értenek ugyanazon kimeneten a különböző résztvevők.
A konferencia négy, egymástól jól elkülöníthető munkaformában zajlott:
- plenáris előadások,
- workshopok,
- roundtable,
- partnerkereső és mobilitási vásár.
Az előadók között volt Prof Costas Kadis ciprusi oktatás miniszter; Joao Santos az Európai Bizottság foglalkoztatási, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős főosztályának osztályvezetője; illetve Joachim James Calleja a CEDEFOP igazgatója. Calleja úr előadásában a szakképzésben tanító tanárok felelősségére hívta fel a figyelmet. A tanárokat a szakképzés alappillérének nevezte és kulcsfontosságú kérdésként fogalmazta meg az oktatók, gyakorlati mentorok szakmai fejlesztését. Kihívásként hangzott el az intézmények vonatkozásában a megfelelő ember megtalálása, aki képes a diákjait motiválni, lelkesíteni.
Az, hogy Joao Santos úr is jelen volt a konferencián, azt jelenti, hogy az Európai Unió kíváncsi a szakképzés szereplőire és véleményére a napjainkban történő változásokról. A rendezvényen elhangzottak a személyén keresztül eljuthatnak a megfelelő döntéshozókig, ezáltal kiteljesedni látszik az EfVET azon funkciója, hogy mint szervezet felerősítse a szakképzés szerepvállalóinak hangját. Előadásában két témát érintett. Az egyik a szakképzési reform folyamata Európa-szerte, a másik pedig a nemzetköziesítés fontossága. A szakképzés nemzetköziesítését, mint a kiválóság felé vezető utat jelölte meg. Hozzátette: az európai szakképzési rendszernek azonosítania kell magát az őt körülvevő környezetben, és választ kell adnia a munkaerőpiac kihívásaira. A felsőoktatás már sikeres ezen a területen, most a szakképzés előtt áll a feladat, hogy felzárkózzon. Véleménye szerint
a nemzetközi dimenzió erősítése növelheti az érdeklődést a szakképzés iránt,
hiszen a fiatal munkakeresők gondolkodását már nem korlátozzák országhatárok. A nemzetközi együttműködések pedig hozzájárulnak az oktatási szektor modernizációjához, amit elősegítenek a döntéshozói, tanári és tanulói mobilitások. Megerősítette, hogy Brüsszelnek szüksége van erős, a szakképzés területén professzionális szervezetekre, amelyeknek határozott elképzeléseik, jó ötleteik vannak, és nem riadnak vissza a járt utak elhagyásától sem.
A plenáris előadásokat interaktív, moderált kérdezz-felelek követte.
A workshopokon a résztvevők saját tapasztalataikat, jó gyakorlataikat, kételyeiket oszthatták meg egymással. Hat különböző témában folyt munka:
- Felsőfokú szakképzés és szabályozás a szakképzés kiválóságának eléréséhez
- A minőségi pályaválasztási tanácsadás fontossága – Miért válassza a tanuló a szakképzést? Menő vagy nem menő a szakképzés?
- Minőségbiztosítás a szakképzésben
- Digitális készségek és a kiválóság
- Készségek aktualizálása munkaerő fejlesztő programokon keresztül
- Tanulási eredményekre való építkezés – különböző tanulási módszerek alkalmazása
Az összefoglalók alapján minden workshopon felmerült a soft skillek fejlesztésének szükségessége, mint munkaerő-piaci, vállalati, üzleti elvárási tényező.
Európa országaiban különböző szemléletű oktatási rendszerek működnek. A kompetencia alapú kimeneti követelményeket támasztó rendszerek előrébb járnak a készségek, képességek értékelésében, így számukra könnyebben megtalálható az ezek fejlesztéséhez vezető út. A résztvevők a munkahelyek és a képzők közötti szoros együttműködésben és a munkán alapuló gyakornoki képzésben látják a megoldást.
Jó gyakorlatként mutattak be egy spanyol iskola koordinálásával megvalósult projektet (Vocol – Vocational Cooperative Learning – Triangles), amely a munkaerő-piaci elvárások és a szakképzésben végzett tanulók készségei, képességei közötti szakadék áthidalását célozta meg. Fő gondolata a szakképzésben alkalmazott kooperatív tanulási módszerek fejlesztése. Ennek segítségével különböző készségek fejlesztése lehetséges, úgymint kommunikáció, elfogadás, szervezés, problémamegoldás, tárgyalás, vezetés. A projekt keretében tanárok, trénerek, mentorok módszertani képzése valósult meg, ami a vállalatok kezdő munkavállalókkal kapcsolatos tapasztalatain alapult. http://vocoltriangles.eu
További, hazai körökben érdeklődésre számot tartó jó gyakorlat az ECVET PERMIT (ECVET for Permeability and Transferability between the Non-Formal and Formal VET System) című ciprusi koordinációjú projekt. Célja az ECVET módszerét megvalósítani nem formális és formális szakképzési programokban annak érdekében, hogy az elért tanulási eredmények segítségével növelje az átjárhatóságot és az áteresztőképességet a különböző tanulási környezetekben, nemzeti és európai szinten egyaránt. Három szakmában írtak le tanulási eredményeket, illetve azok értékelését és érvényesítését: villanyszerelő, vízvezeték szerelő és autószerelő. Emellett kidolgozták a nem formális keretek között megszerzett tudás és képességek formális keretek közé való elfogadását. Eszerint a munkavállaló a nem iskolai keretekben elsajátított tanulási eredményeit – amennyiben államilag elismert tanúsítványt, bizonyítványt szeretne – átvihetné az iskolai képzésbe. A tesztelést először nemzeti, majd európai szinten kívánják lebonyolítani. A program további célja volt az ECVET rendszer előnyeinek széleskörű megismertetése. http://www.nic.intercollage.accy/ecvetpermit
|
Az elmúlt egy év sikeresen zárult szakképzési projektjei minden évben lehetőséget kapnak a konferencián történő bemutatkozásra. A résztvevők közül bárki jelentkezhet az ún. roundtable vezetésére, ahol körasztaloknál ülnek az egy-egy projekt iránt érdeklődők. Idén 32 jó gyakorlat gondolatainak, eredményeinek ismertetésére került sor. A legtöbb esetben még futó együttműködések mutatkoznak be, ami jó alkalom, hogy a csatlakozni vágyók és a partnerkeresők kapcsolatokat építhessenek. |
A konferencia egészén kötetlen hangulat, közös gondolkodás uralkodott. A nagyszámú, lelkes, elkötelezett jelenlévő komoly szakmai tudást képviselt. Elhitték, hogy együtt képesek befolyásolni az Európai szakképzés területén döntést hozók véleményét!
A konferencia programja és az elhangzott prezentációk az alábbi linken érhetők el:
http://www.efvet.org/index.php?option=com_content&task=blogsection&id=3&Itemid=18
A cikket készítette:
Rozmán Éva igazgató
Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola
Eger, november 4.
Utolsó módosítás: 2018.09.03.
