Intézményre szabott nemzetköziesítési tanácsadás
2019.01.21.
Nemzetköziesítés | Felsőoktatás
A Tempus Közalapítvány 2012 óta koordinál olyan hazai tervezésű és uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztési programokat, amelyek célja nem csupán egy-egy nemzetközi tevékenység támogatása, hanem a felsőoktatás átfogó nemzetköziesítése.
A tudomány nemzetközi, azaz talán nem túlzás azt állítani, hogy nincs jó felsőoktatási intézmény nemzetközi beágyazottság, nemzetközi tevékenységek nélkül. A felsőoktatás nemzetköziesítése komplex feladat, amelyben a mobilitás mellett számos egyéb területen is előre kell haladni.
Annak érdekében, hogy a folyamat iránt elkötelezett intézmények számára megkönnyítsük ezt a munkát, a Campus Mundi program keretében jelenleg is lehetőség van szakértői tanácsadás igénybevételére. A szakértők az érintettek aktív részvételével azt tekintik át, hogy az intézmény a nemzetköziesedés szempontjából kulcsfontosságú területeken milyen eredményeket ért már el, illetve mely területeken szükséges további erőfeszítéseket tennie. A szakértői tanácsadás-értékelés továbbá egyedi javaslatokat fogalmaz meg az intézmény részére, hogy rövid és középtávon hogyan lehet leginkább sikeres nemzetközi beágyazottságának elérésében.
HOGYAN KELL ELKÉPZELNÜNK EGY ILYEN SZAKÉRTŐI TANÁCSADÁST?
⟩ A szakértői tanácsadás minden esetben intézményre szabott. A nemzetköziesítés szempontjából nincsen „mintaintézmény”, nincs egy elérendő állapot, mert minden intézményt a szakértők saját magához, céljaihoz, lehetőségeihez képest értékelnek.
⟩ A szakértői tanácsadásnak nincs optimális időpontja. Történhet a nemzetköziesítési folyamat indulásakor, illetve úgy is, hogy az intézmény már számos eredménnyel rendelkezik a területen.
⟩ A szakértői tanácsadás bizalmas, a szakértő jelentésekkel az intézmény rendelkezik, tehát ő dönti el, hogy azt honlapján egészben vagy részeiben nyilvánossá teszi, vagy inkább belső fejlesztési dokumentumként kezeli. A szakértői tanácsadás előre rögzített módszertan és eljárásrend szerint valósul meg. Minden esetben az intézmény részvételi szándéka indítja el a folyamatot. Az intézmény jelzi részvételi szándékát, majd a jelentkezés elfogadása esetén önértékelést végez. Ennek során az alábbi hat területen tekinti át és értékeli eddigi eredményeit:
|
Az önértékelési dokumentum alapján áll össze az intézménylátogatás pontos programja. Az intézménylátogatáson a szakértők mindazokkal megbeszélést folytatnak, akik véleménye, tapasztalata fontos lehet a nemzetköziesítési tevékenység fejlesztése szempontjából (intézményvezetés, oktatók, koordináció, hallgatók). A szakértő a tanácsadó-értékelő jelentést az önértékelés és a látogatás alapján állítják össze. Területenként leírják tapasztalataikat és fejlesztő javaslatokat tesznek.
Erre alapozva készíti el az intézmény a nemzetköziesítési akciótervét, amelyben konkrét tevékenységekkel, határidőkkel cselekvési programot határoznak meg a saját maguk számára. A szakértők kb. három éven belül nyomonkövető látogatás keretében áttekintik az intézmény által elért eredményeket, az azóta felmerült nehézségeket, kihívásokat, és egy záró jelentésben értékelik az intézmény elért eredményeit, valamint ajánlásokat tesznek a következő időszakra. A tanácsadóértékelő eljárás tanúsítvány átadásával zárul.
Dobos Gábor
Tempus Közalapítvány, Study in Hungary egységvezető
2012-től vezette a Campus Hungary program konvergencia régiós tevékenységeit, ezzel úttörő munkát vállalt a hazai felsőoktatás átfogó nemzetköziesítésének
stratégiai megvalósításában, jelenleg a Campus Mundi program egyik szakmai vezetője.
Miben látod az uniós társfinanszírozással megvalósuló, hazai kezdeményezésű fejlesztési programok jelentőségét a felsőoktatás nemzetköziesítése területén?
A magyar felsőoktatás, és így az egyes intézmények a Campus Hungary és a Campus Mundi programokat megelőzően is jelentős forrásokat és számos lehetőséget kaptak arra, hogy nemzetközi programokban kezdeményezőként vagy partnerként részt vegyenek. Ezek a zömében uniós finanszírozással megvalósuló programok egy közös célrendszer megvalósításához adnak támogatást.
Az alulról felfelé építkező, projektszintű kezdeményezések fejlesztő jelentősége tagadhatatlan, de ezek sokszor szigetszerűek maradnak még intézményen belül is. Ezzel szemben a két magyar kezdeményezésű program, a Campus Hungary, majd az ennek eredményességére építő Campus Mundi egy jelentős lépéssel tovább mentek: a magyar felsőoktatás nemzetköziesítését támogatják, hogy a nemzetközi felsőoktatási színtéren felkészült szereplőként jelenhessünk meg.
Az oktatásirányítás és az intézmények vezetése egyaránt elkötelezett az ilyen stratégiai megközelítés iránt, amely a mobilitási kérdéseket, a kutatási részvételt, a szükséges erőforrások feltérképezését és rendelkezésre bocsájtását, a minőségirányítási kérdéseket, az oktatási programok idegen nyelven való meghirdetését, a nemzetközi programokat támogató szolgáltatásokat és egyéb részterületeket egyszerre, a nemzetköziesítés megvalósítása szempontjából tudja tekinteni és formálni. Másik fontos cél volt 2012-ben, hogy a magyar felsőoktatást fel kell készíteni a jelentős forrásnövekedés felhasználására. Az Erasmus+ program költségvetése a duplájára nőtt, új uniós társfinanszírozású programok nyíltak meg, illetve a Stipendium Hungaricum program is elindult. A rendelkezésre álló források stratégiai felhasználása tehát mindenképpen kulcskérdés.
Mi a szerepe egy ilyen stratégiai programban a külső értékelésnek, nevezetesen a nemzetköziesítési tanácsadó-értékelő eljárás lefolytatásának?
Az eljárás egyik legfontosabb része az az önértékelés, amelyet az intézmény az eljárás előkészítése során végez. A vezetők, a nemzetközi folyamatokban részt vevő oktatók és koordinációs munkatársak leülnek, és együtt végiggondolják az eddigi tevékenységeket, eredményeket. Ha ezt egy intézmény jól csinálja, akkor a nemzetköziesítés érdekében tett valamennyi erőfeszítés a felsőoktatási tevékenységek általános minőségfejlesztéséhez fog vezetni, és pontosan ez is a lényeg. Hiszen nem a nemzetköziesedés önmagában a cél, hanem a felsőoktatás minőségének emelése. A felsőoktatás nemzetközisége a minőségi oktatás elengedhetetlen része és jellemzője. A külső értékelés, a bevont nemzetközi és hazai szakértők részvétele ebben a folyamatban leginkább olyan erőforrás, ami új perspektívát mutathat, jó gyakorlatokat tárhat fel vagy éppen hozhat be, illetve a külső szem egy fennálló probléma megoldására adhat friss választ.
Ha fejlesztési erőforrásokról beszélünk, legtöbbször és legtöbben pénzügyi erőforrásokra gondolnak. A pénzügyi erőforrások most nem hiányoznak a rendszerből. Milyen erőforrások megerősítésére lehet még szükség?
A pénzügyi lehetőségek bővülésével folyamatosan bővülnek a tevékenységek, így az ellátandó feladatok is. Ehhez kiválóan felkészült és megfelelő létszámban rendelkezésre álló munkatársra van szükség. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nem csak létszámot kell növelni, hanem legalább ennyire fontos a kollégák felkészítését is biztosítani. A tevékenységeknek nem csak a mennyisége, de a komplexitása is növekszik, így olyan munkatársakra lesz szüksége az intézményeknek, akik képesek a hatékony koordináción túl stratégiai szempontból is kezelni a saját területüket.
Hogy ne csupán elvekről beszéljünk, tudnál esetleg olyan jó gyakorlatot is említeni, amivel az elmúlt években találkoztál, és amely jelentősen hozzájárult a felsőoktatás nemzetköziesítéséhez?
Kiváló gyakorlat valósult meg a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram megalapításával. A programot a magyar kormány 2013-ban azzal a céllal indította, hogy a legjobb külföldi hallgatókat behozza a magyar felsőoktatásba, így az intézmények komoly ösztönzést kaptak arra, hogy idegen nyelven teljes képzési programokat indítsanak. A program azonban messze túlmutat az oktatásfejlesztésen, mert diplomáciai és gazdasági szempontokból is jelentős. Az itt tanuló hallgatóknak széleskörű szakmai és személyes kapcsolatai alakulnak ki tanulmányaik során Magyarországon, ami a résztvevő országokkal való jövőbeni együttműködésekre is hatással lesz. Hasonlóképpen a felsőoktatásból kikerülő magyar hallgatóknak is bővül a nemzetközi kapcsolatrendszerük, amit szakmai karrierjükben várhatóan jól tudnak majd kamatoztatni. A program gazdasági hatása sem elhanyagolható: az itt tanuló hallgatók lakhatása, megélhetése gazdaságélénkítő tényező. Nemzetközi példák is azt igazolják, hogy az ilyen típusú befektetések már középtávon is nyereségesek egy ország számára.
Pelle Anita
egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudomány Kar
Témája az EU, oktat és fejleszt idegen nyelvű programokat, jelenleg kurzusai 80%-át angol nyelven tartja. A nemzetköziesítési eljárásokat vezető szakértői csapat tagja.
A nemzetköziesítés egyik fontos területe a hallgatói szolgáltatások. Hogyan támogatják ezek egy intézmény nemzetköziesítését? Van-e olyan szolgáltatás, ami szerinted kiemelten fontos?
Ezek a szolgáltatások körülbelül annyira fontosak a sikeres nemzetköziesítés folyamatában, mint a levegővétel vagy a táplálkozás az életben maradáshoz, azaz egyszerűen létfontosságúak. Maga az oktatás is egy szolgáltatási tevékenység, ezért ha a nemzetközi színtéren végezzük, értelemszerűen ki kell egészítenünk az alaptevékenységet a kapcsolódó speciális szolgáltatásokkal is. Kiemelten fontosnak tartom e szolgáltatások konzekvens, megtervezett és folyamatokban nagyon pontosan rögzített végigvitelét. Ilyen például a kimenő hallgatóink külföldi tanulmányainak elismerése a learning agreement-től a diplomamelléklet kiállításáig, vagy a hozzánk érkező külföldi hallgatók körültekintő támogatása egészen a diplomájuk kiadásáig.
Mit tanácsolnál az intézményeknek, amikor elkezdik kidolgozni ezeket a szolgáltatásokat?
Leginkább azt, hogy rendszerben gondolkodjanak. Ne izoláltan fejlesszék e szolgáltatásokat, hanem képzéseikbe, ügymeneteikbe, egész intézményi szervezetükbe szervesen beágyazva. Például az összes szabályzattól a folyosókon, mellékhelyiségekben elhelyezett figyelmeztető feliratokig minden két nyelven (magyarul és angolul) jelenjen meg, hogy a külföldiek soha egy pillanatig se érezzék hátrányos helyzetben magukat amiatt, hogy nem magyarok. Ez utóbbi szempont legyen fejlesztési elképzeléseink központi szervezőelve.
Feltételezzük, hogy több intézmény már ma is igennel tudna válaszolni arra a kérdésre, hogy rendelkezik-e ezen szolgáltatások nagyrészével. Számukra mi lehet az előrelépés?
Szerencsére mindig van hová fejlődni. Például, hogy a munkatársak rendelkezzenek minél magasabb szintű angolnyelv-tudással. Legyen interkulturális kommunikációs jártasságuk és rutinjuk. Folyamatosan szükséges fejleszteni az intézmény honlapját és egyéb kiadványait, lehet javítani a hallgatói érdekvédelemet – ezek mind olyan területei mindennapi munkánknak, amelyek nemzetköziesítésében mindig tudunk jobbak lenni.
Van-e olyan konkrét jó gyakorlat, amely saját intézményedben valósult meg?
Azt tapasztaltam minden intézményben, amelyet ilyen szempontból megismertem (sajátomban és látogatott intézményben egyaránt), hogy a nálunk tanuló külföldiek nagyra értékelik azokat a kezdeményezéseket, amikor bevonjuk őket már létező rendszereinkbe, programjainkba. A mi karunkon például most indul egy új hallgatói szakmai klub, amelynek már a nevében is benne van, hogy "international", és eleve vegyesen toborozza magyar és külföldi tagjait. Ez egy alulról jövő kezdeményezés, és a három fős szervező csapatban máris helyet talált egy külföldi hallgatót is. A közgazdász bált néhány éve magyar és angol nyelven szervezzük és rendezzük. Ezek egyébként arra is jó példák, amit szintén tapasztalok: magyar hallgatóink is örömmel veszik, ha már "itthon nemzetköziesítést" – internationalisation at home – kapnak tőlünk, vagyis: házhoz hozzuk nekik a világot azáltal, hogy összekötjük őket a nálunk lévő külföldiekkel.
Kovács István Vilmos
a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi és Innovációs Igazgatóságának vezetője
Részt vett a nemzetköziesítési tanácsadói értékelés módszertanának kidolgozásában, illetve szakértőként azóta több intézményi eljárást is végigvitt.
2018-ban a Budapesti Corvinus Egyetem volt az első felsőoktatási intézmény, amely jelezte szándékát, hogy részt kíván venni a nemzetköziesítési tanácsadó-értékelő eljárásban. Miért érdemes egy intézménynek külső szakértői értékelést kérnie saját folyamatairól?
A Budapest Corvinus Egyetem a nemzetköziesítést kiemelt célként kezeli, ráadásul egy változások iránt elkötelezett szervezetről beszélünk. Ha a tanácsadó-értékelő eljárásban alkalmazott tématerületeket és az azokhoz kapcsolódó indikátorokat vesszük alapul, akkor a Corvinus már jelenleg is igen jól áll, hiszen a legtöbb területen aktív és az indikátorokat is teljesíti: intenzív a kimenő és bejövő mobilitás, sok az idegen nyelven meghirdetett kurzus, az egyetem jól halad a kétnyelvűség irányába, működnek a nemzetközi hallgatókat támogató szolgáltatások, az intézmény részt vesz közös diplomákat kiadó programokban, nemzetközi kutatásokban.
A mi egyetemünk vezetése tisztában van azzal, hogy még rengeteg a tennivaló, és ilyenkor nagyon hasznos a külső szem, a külső szakértők véleménye. Egy intézmény esetében komoly változás, fejlesztés csak belső folyamatok eredménye lehet – azonban a külső támogatás mindig kiemelten fontos. A felsőoktatás meglehetősen komplex rendszer, ezért a fejlesztési megoldások is hasonlóan komplexek lesznek. A legjobb megoldások keresése közben mindig tényekre kell alapoznunk, itt is nagy segítség az, hogyan látnak minket mások dokumentumaink, programjaink, tevékenységünk alapján. Ha csak a belső erőforrásainkat mozgósítjuk, előfordulhat, hogy bár érezzük, hogy egyes területeken be kellene avatkozni, ám a komplex fejlesztési kihívások miatt esetleg nem fordítunk kellő figyelmet a nemzetköziesítés fontos aspektusaira. Ilyen helyzetben jól öhet, ha egy külső értékelés is rámutat a hiányterületeinkre. Ráadásul a Corvinus már edzésben van, ha értékelésről, minőségbiztosításról beszélünk: jelenleg is három nagy audit van folyamatban. Tehát azt mondhatom, hogy nagy a belső fogékonyság az intézményben a külső vélemények befogadásában, hiszen ez egy megszokott esemény.
Hogyan fogadta az intézmény a tanácsadó-értékelő eljárásról készült szakértői jelentést?
A szervezet befogadó közegnek bizonyult. Nálunk értik a külső értékelés célját, és az azonosított gyengeségeket, javaslatokat valóban jobbító tanácsként, értékes ötletként fogadják a következő évek nemzetköziesítési feladatai szempontjából.
Bár a tanácsadó-értékelő jelentés bizalmas dokumentum, azért azt biztosan elárulhatjuk, hogy az erősségek bőven túlsúlyban vannak a Corvinus esetében. Tudnál-e olyan jó gyakorlatot mondani, amire igazán büszke vagy az intézményben?
Egy nagyon kézenfekvő és egyszerű gyakorlatot mondanék. A kimenő mobilitás esetében egy beszámoló űrlapot vezettünk be, amelyben rákérdezünk azokra a számunkra fontos szempontokra, amelyekre a mobilitásban részt vett hallgató, kolléga talán nem is gondolt, és egy kevésbé fókuszált beszámolóból kimaradna. Érdemes pontosan tudnunk, hogy a partnerintézménynél kivel találkozott, milyen jó gyakorlatot ismert meg, milyen projektben vett részt, amellett, hogy a beszámolóban leírt gyakorlati tanácsok is igen jól hasznosíthatóak. Egy ilyen szakmai beszámoló rendszer készíthet elő egy igazán jó adatbázis-fejlesztést. A beszámolókból nyert adatok természetesen nem csak az intézmény vezetése vagy a nemzetköziesítés iránt elkötelezettek számára hasznos, hanem minden további kiutazónak, aki hasonló irányban, témában kíván tanulmányokat, kutatást, szakmai kapcsolatépítést folytatni.
Szerző: Vörös Andrea
Tempus Közalapítvány, Felsőoktatási egység
A cikk a Pályázati Pavilon 2018. őszi számában jelent meg.
Utolsó módosítás: 2019.01.30.
