---

Mit tehetnek az intézményvezetők, a nemzetközi koordinátorok és az oktatók az egyetemek nemzetköziesítése érdekében? Milyen, mások számára is adaptálható jó gyakorlatokat alakítottak már ki a magyarországi egyetemeken? Hogyan támogatja a felsőoktatási intézmények ilyen irányú tevékenységeit a Campus Mundi program? 

A felsőoktatás nemzetköziesítése hatékony eszközökkel című rendezvényen tanúsítványt kapott az az öt egyetem, ahol nemrégiben lezárult a Tempus Közalapítvány által koordinált tanácsadó-értékelő eljárás. A többéves folyamat keretében szakértők segítségével vizsgálták meg, hogy a nemzetköziesedés szempontjából kulcsfontosságú területeken milyen eredményeket értek el eddig, illetve hol vannak azok a pontok, ahol további erőfeszítéseket lenne érdemes tenniük.

Dr. Sinóros-Szabó Laura, Fotó: Lékó Tamás

A Campus Mundi program keretében jelenleg is van lehetőség szakértői tanácsadás igénybevételére. Ennek célja az intézmények rövid- és középtávú nemzetközi beágyazottságának támogatása. A magyar és külföldi szakértők bevonásával kifejlesztett, de a hazai kontextushoz és igényekhez igazított szolgáltatással ahhoz igyekeznek hozzájárulni, hogy a nemzetközi tevékenységeket tudatosabban tervezzék meg a felsőoktatási intézményekben.

A konferencián köszöntőt mondott Dr. Sinóros-Szabó Laura, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a Tempus Közalapítvánnyal együtt számos módon támogatják a nemzetköziesítési folyamatokat a felsőoktatásban. Kiemelte az Erasmus+, a Stipendium Hungaricum és a Campus Mundi program jelentőségét, amelyek a hallgatói, oktatói és kutatói mobilitás elősegítése mellett minőségi változást hoztak a felsőoktatásba: nagymértékben járulnak hozzá az oktatás színvonalának javításához, a képzések korszerűsítéséhez és az intézményi szolgáltatások fejlesztéshez.

Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója hozzátette: a nemzetköziesítés tekintetében új kihívást jelent, hogy a hazai egyetemeken tanuló diákok 12 százaléka (több mint 25.000 fő) ma már külföldről érkezik Magyarországra. Ebben jelentős szerepük van a nemzetközi ösztöndíjprogramoknak, illetve a Campus Mundi programban végzett nemzetköziesítési tevékenységeknek, melyek keretében azon dolgoznak, hogy a hazai felsőoktatás az európai és Európán kívüli oktatási színtéren is láthatóvá, vonzóvá és versenyképessé váljon.

Fotó: Lékó Tamás

Az igazgató kiemelte, hogy a felsőoktatási intézmények számára sokféle lehetőség és folyamatosan növekvő források állnak rendelkezésre, hogy bekapcsolódjanak a nemzetközi vérkeringésbe. Az évről évre emelkedő külföldi hallgatói létszám miatt azonban felértékelődik a helyben történő nemzetköziesítésés szerepe: egyre több idegen nyelvű képzésre, nyelveket beszélő adminisztratív személyzetre és a külföldi hallgatók integrációját segítő szolgáltatásokra van szükség az egyetemeken.

Bár a fejlődés már most is érzékelhető, sok további tennivaló van ezen a területen, ennek megértésében segítettek a program plenáris részének előadói. Prof. Mag. Eva Werner (Ausztria) a nemzetköziesítést átfogó megközelítésben mutatta be; Christopher Medalis (USA) a nemzetközi stratégiai partnerségek előnyeiről és lehetőségeiről beszélt; Dr. M. Császár Zsuzsa (Pécsi Tudományegyetem) pedig ismertette a diploma-mobilitásban, illetve idegen nyelvű képzésekben részt vevő hallgatók körében, három magyar egyetemvárosban végzett kutatásuk eredményeit.

A rendezvény délutáni szekcióiban nyolc hazai felsőoktatási intézmény oktatói, nemzetközi koordinátorai és képviselői mutatták be a saját jó gyakorlataikat, amelyek példaként szolgálhatnak a nemzetköziesítési kihívások megoldásában – legyen szó a hazai egyetemek oktatás- és szolgáltatásfejlesztéséről, közép-kelet-európai regionális együttműködésekről vagy a doktori iskolák nemzetközi versenypozíciójának javításáról.

 

A Campus Mundi – felsőoktatási mobilitási és nemzetköziesítési program EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001 azonosítószámú projekt a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg 2016 – 2021 között, a Tempus Közalapítvány kezelésében.

 

  

Utolsó módosítás: 2019.06.26.