---

Ezt jelzi többek között az Ágazati Készségtanácsok megalakulása is (a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján 2018. július 1-től). Az ÁKT-k feladata, hogy elősegítsék a munkaerőpiaci igények és a képzési rendszer összhangjának megteremtését, valamint véleményezéssel, illetve javaslattétellel járuljanak hozzá a szakképzési és felnőttképzési rendszer működtetésének, szükséges átalakításának folyamatához. Az Ágazati Készségtanácsok tagjai a munka világából kerülnek ki, és a munkáltatók köztudottan elvárt tanulási eredményekben kommunikálnak (még akkor is, ha nem használják ezt a kifejezést), hiszen azt mondják meg, milyen kimenetre szükséges képezni a tanulót a munkába álláshoz: mihez értsen, milyen munkafolyamatok elvégzésére legyen képes, milyen önállósági szinten. Ezért is elengedhetetlenül fontos, hogy a képzés is kimeneti tanulási eredményekben kommunikáljon (és ne képzési tartalmakban), mert csak és kizárólag a munka világa által diktált kommunikációs nyelven fogják megérteni egymást.

A képzésnek kell a munkáltatók nyelvét beszélni, hiszen képzési szolgáltatásukat a munkaerőpiaci igények kielégítésére végzik. Akkor versenyképes egy oktatási intézmény, és nő a tanulói létszám, ha a végzettek elhelyezkedési mutatói is magasak. Ehhez pedig elengedhetetlen az összhang a képzők és munkáltatók között, melynek közös nyelvezete a tanulási eredmény alapú kimeneti követelmények közös megfogalmazása: a munkáltató mindig konkrét tevékenységek elvégzésének képességét fogalmazza meg.

A szakképzés jelenlegi átalakítása után 2020-tól egy új szakképzési palettát nyitnak meg a felvételizők előtt. Az iskolai rendszerű képzésben széles szakmai alapokon álló ágazati alapképzés kialakítása az új koncepció egyik kitűzött célja. A növekvő nemzetközi mobilitás miatt a kínálatot ráadásul úgy kell kialakítani, hogy a szakmák minél könnyebben megfeleltethetők legyenek más országok képzéseinek is, ami a tanulási eredmények/kimenetek európai szintű megfeleltethetőségén alapul. A csökkenő diáklétszámok gyakorlatilag minden szektorban megjelennek, a beiskolázási mutatók romlanak, megindul a harc a diákokért. Az adott képzések vonzóvá tételében nagy szerepe van a nemzetköziesítésnek (külföldi szakmai gyakorlatok lehetősége, ErasmusPro stb.), hiszen szülő és diák számára az az iskola a vonzó, ahol többlet lehetőségeket talál.

Az Ipar 4.0 kifejezés a negyedik ipari forradalomra utalva az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódását, illetve ezen keresztül a gyártási módszerek alapvető megváltozását elhozó időszak összefoglaló neve. A termelési feladatokat a humán erőforrástól egyre inkább átvevő gépek működéséhez azonban több tényező is szükséges. Az Ipar 4.0-ra válaszul megjelent a Szakképzés 4.0. stratégia is (Innovációs és Technológiai Minisztérium – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira. 1168/2019. (III. 28.) Korm. határozat).

A stratégiai feladatok 3 fő pillére: átlátható és átjárható rendszer, a megszerzett korszerű ismeretek elismertethetősége, a szakmai karrier lehetőségének biztosítására, vonzó környezet, korszerűen felszerelt tanműhelyek és a duális képzés feltételeinek biztosítása, a szakterületük legfrissebb technológiáit is ismerő elméleti és gyakorlati oktatók, melynek biztosítására a szakmai tantárgyakat tanító pedagógusok továbbképzése vállalatoknál történne.

A fenti szakmapolitikai intézkedések is arra mutatnak, hogy a gazdaság gyorsan változó igényeire gyors válaszokat szükséges adni, ennek egyik eszköze a tanulási eredményekben való kommunikáció a képzők és munkáltatók között. A felgyorsult technológiai fejlődés azt is jelenti, hogy az elvárt tanulási eredmények folyamatosan változnak, nincsenek kőbe vésve, ami a képzési tartalmak változását is magával vonja, ez pedig nagyfokú tanári, oktatói rugalmasságot vár el, hiszen a gyorsan változó tanulási eredmények eléréséhez időről időre módosított vagy új tanítási/képzési tartalmakat kell átadni a tanulóknak.

Tanulási eredmény (learning outcome) a tanulással – a tanulási szakasz végére – elérhető kimeneti követelmények leírását jelenti. A Magyar Képesítési Keretrendszerhez illeszkedő tudás+képesség+attitűd+autonómia-felelősség kontextusában meghatározott cselekvő szintű kompetencialeírás. Azt határozza meg, hogy a tanuló mit tud, mit ért és önállóan mire képes, miután lezárt egy tanulási folyamatot, függetlenül attól, hogy hol, hogyan, és mikor szerezte meg ezeket a kompetenciákat.

 

LUKÁCS JULIANNA
Tempus Közalapítvány, ECVET users’ group

A cikk a Pályázati Pavilon 2019. őszi számában jelent meg.

Utolsó módosítás: 2020.01.28.