---

Élelmiszer-pazarlásnak számít, ha bármilyen élelmiszer vagy annak egy része kikerül az élelmiszerellátási láncból, és kidobjuk. Az Európai Bizottság fő célkitűzései között szerepel ennek visszaszorítása a fenntarthatóság érdekében. Az élelmiszer-pazarlás környezetre káros hatásai már napjainkban is érezhetőek: gazdasági kárát évi 143 milliárd euróra becsülik. Kutatások szerint körülbelül 88 millió tonna élelmiszert pazarlunk el évente. Ehhez a legnagyobb mértékben a háztartási szektor járul hozzá.

Az élelmiszer-pazarlás negatív hatásai

Az élelmiszer-pazarlás olyan problémákkal áll ok-okozati kapcsolatban, amelyek megoldása kulcsfontosságú a jövőbeni fejlődés érdekében. Az éghajlatváltozás kérdése például erősen jelen van a köztudatban, ám kapcsolata az élelmiszer-pazarlással kevésbé ismert. Pedig az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30%-a kötődik az élelmiszer-hulladékhoz – és ezzel a klímaváltozás egyik fő kiváltója. A vegyesen, a többi hulladékkal együtt kidobott élelmiszer tökéletlen bomlása metánt hozhat létre, ami huszonötször erősebb hatást vált ki a hő megtartására a légkörbe kerülve, mint a szén-dioxid. A pazarlás visszaszorulásával az erőforrásokon lévő nyomás is kisebb lenne, az előállítási költségek csökkennének, ezek pedig mind pozitívan hatnának az üvegházhatás lassulására.

Miért pazarlunk?

A fogyasztói élelmiszer-pazarlás okai között szerepelhet a szavatossági idő helytelen értelmezése, az élelmiszeradományozás és -megosztás nehézsége, fogyasztói magatartásunk és egyéb kulturális kiváltó okok is (gondoljunk csak arra, mennyivel több étel készül karácsonykor). Közvetlenül a háztartási szektorra, közvetve az egész élelmiszerellátási láncra vonatkozóan a vásárlói magatartás és a helytelen élelmiszer-kezelés az egyik legfontosabb kiváltó oka az élelmiszer-pazarlásnak. Az EU ételpazarlás költségének körülbelül kétharmada a háztartások pazarlásának tudható be (98 milliárd euró), mivel a háztartások több ehető hulladékot termelnek, mint bármelyik másik szektor.

Az élelmiszer-hulladékot három fő csoportba oszthatjuk: elkerülhető, potenciálisan elkerülhető és elkerülhetetlen. Elkerülhetetlen például a hámozott zöldség héja, amely emberi fogyasztásra alkalmatlan, vagy azzá válik a helyes feldolgozási metódus alatt, ám emellett nagymértékben pazarolunk potenciálisan elkerülhető módon, melynek körülbelül negyede érintetlen csomagolású élelmiszer. A Barilla Center for Food and Nutrition felmérése szerint gyümölcsök, zöldségek, kenyérfélék, tejtermékek és tojás kerül leggyakrabban kukába a gyors minőségvesztés miatt.

Az eddigiek alapján látható, hogy az élelmiszer-pazarlás ellen készített stratégiáknak a fogyasztóra kell összpontosítaniuk, hiszen viselkedésünk és preferenciáink nagymértékben meghatározzák a többi, élelmiszerellátási láncban résztvevő viselkedését is.

László Veronika személyesen 2016. szeptember és december között a Campus Mundi ösztöndíj támogatásával Finnországban; 2017 márciusában Lengyelországban; valamint Skype-os csatlakozás segítségével 2017. januártól áprilisig kérdezett meg az EU 28 tagállamából 78 18-25 év közötti egyetemista hallgatót, tagországonként 1-5 főt. Az interjúk során két indokot említettek leggyakrabban az elkerülhető pazarlás okaként: az élelmiszer nincs felhasználva időben, vagy az elkészített, tálalt készétel túl sok. Ezen kívül - a válaszok alapján – a pazarlás az élelmiszer-kezeléssel kapcsolatos tudás hiányának, az egyéni preferenciáknak, illetve gondatlan tervezésnek tudható be. Arra a kérdésre, hogy személy szerint mit tesznek annak érdekében, hogy csökkentsék az élelmiszer-pazarlásukat, az interjúalanyok ritkábban választottak preventív módszereket, inkább a már létrejött hulladék helyes kezelését előtérbe helyező módszereket javasolták. Az utóbbi években az élelmiszer-pazarlás egyre nagyobb médiareprezentációja, a pazarlás csökkentésével kapcsolatos törekvések, valamint az új jogszabályok és szemléletformáló kampányok nagyban hozzájárultak a fogyasztók informáltságának javulásához, de még mindig van fejleszteni való ezen a területen is. A vizsgált korosztálynak egyre inkább fontos a környezettudatosság, sokan törekednek közülük arra, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak maguk után, és erőfeszítésekre is hajlandóak a környezetük óvásáért, amelyre értékként tekintenek. Fontosnak tartják a tudatos vásárlói magatartást, divatosnak a fenntarthatóságot, és tájékozódnak ezekben a témakörökben. A köztudatban az élelmiszer-pazarláshoz köthető tévhitek eltüntetésével, a társadalom megfelelő informálásával, helyes marketingkommunikációval és a fenntartható fogyasztás jutalmazásával bővíthető azon fogyasztók köre a jövőben, akik helyes módon kezelik az élelmiszer-hulladékot, illetve próbálják megelőzni annak keletkezését.

Összeállította: Tóth Bianka
Tempus Közalapítvány, Kommunikációs egység

Tévhitek az élelmiszer-pazarlásról A köztudatban fellelhető tévhitek olyan fogyasztókat is megakadályozhatnak a helyes élelmiszerkezelésben, akik egyébként hajlandóak lennének erőfeszítéseket tenni. Az interjúkon elhangzott, minimum 3 fő által említett tévhitek: A szavatossági idő után az élelmiszer elfogyasztása minden esetben káros az egészségre. Az élelmiszer-hulladék nem veszélyes a környezetre/környezetkárosító hatása csekély. A komposztálás csak kertes házakban megoldható. Az élelmiszer-hulladékot nem kell szelektíven gyűjteni. Az élelmiszer-pazarlás nem áll kapcsolatban a klímaváltozással.

László Veronika Az élelmiszerpazarlás hatásai és mértéke az Európai Unióban – A 18-25 éves korosztály magatartásának vizsgálata című kutatását teljes terjedelmében a Tudományos eredmények a nagyvilágból 2. című kiadványban olvashatják. A kötetben Campus Mundi ösztöndíjasok tanulmányait gyűjtöttük össze. 

tka.hu » Kiadványok » Tudományos eredmények a nagyvilágból 2.

A cikk a Pályázati Pavilon 2020. tavaszi számában jelent meg.

Utolsó módosítás: 2020.08.05.