---

A Szakértői Hálózat tagjai a szakképzés eredményes működésében érdekelt valamennyi felet képviselik. A kötetben olvasható tanulmányok a történeti visszatekintés mellett időszerű kérdéseket tárgyalnak, és iránytű szerepét töltik be a 2019. évi Szakképzési törvény, a Szakképzés 4.0 Stratégia, illetve az új szakmai kimeneti követelmények elvárásainak megértésében.

A Szakértői Hálózat a magyar szakképzés megújításának katalizátoraként két fő célt tűzött maga elé:

1. Rendezvényeikkel lehetőséget teremteni eszmecserére a szakképzési rendszer szereplői számára.
2. Tanulási eredmény alapú szemlélet értelmezése, a szakképzési gyakorlatban való alkalmazási lehetőségeinek bemutatása és terjesztése.

A tanulmánykötet kiválóan ismerteti a Szakértői Hálózat által kitűzött célok megvalósulását és hatását.

Az Európai Unió Tanácsa a szabad munkaerőáramlás, a közös munkaerőpiac és a különböző tagállamok képzési szerkezetének együttműködése érdekében ajánlásokat fogalmazott meg az Európai Képesítési Keretrendszerről (EKKR), az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszerről (EQAVET) és az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszerről (ECVET).

Ezek egymással összefüggő, kölcsönös kapcsolatban lévő európai eszköztár részét alkotják. Keretrendszerekként szolgálnak, amelyek növelik a kölcsönös bizalmat, javítják a minőséget. Az első fejezet bemutatja az európai szakképzés áttekinthetőségét, átjárhatóságát biztosító eszközöket, és feltárja azok kapcsolatait.

A második fejezet a hálózat hazai tevékenységeinek bemutatására koncentrál. Az ECVET Szakértői Hálózat működésének kezdetén az ECVET szemlélet és alapelvek szakképzési tanulói mobilitásban történő alkalmazására összpontosított. Később a Szakértői Hálózat kibővítette tevékenységét a képzésfejlesztők képzésével. Útmutatókkal, tanácsokkal segítette elő a tanulási eredmény alapú szemlélet alkalmazását a hazai szakképzési gyakorlatban, elsősorban a duális képzésben. 

Az uniós tagállamok szakképzésének harmonizációja elérendő cél. A harmadik fejezet a Szakértői Hálózat tagjainak nemzetközi tapasztalatait, megszerzett jó gyakorlatait foglalja össze, irányokat megfogalmazva az európai standardok elérése érdekében. Kulcsfontosságú kérdéseket tár fel, nemzetközi platformokon keresve a válaszokat.

A tanulási eredményeken alapuló gondolkodásmód igénye először a szakképzési mobilitásokban jelent meg. A külföldi szakmai gyakorlatát végző tanuló megszerzett tudásának, képességeinek beazonosítására, értékelésére és elismerésére minden résztvevő részéről jogos az igény. A tanulmánykötet következő fejezete megmutatja azt a fejlődési utat, amit egy pályázó szakképző intézménynek végig kell járnia a minőségi, tanulási eredményeket használó, azaz ECVET mobilitás eléréséig.

A 2019. évi Szakképzési törvény újszerű gondolkodása kihívás elé állította a képzőhelyeket, az oktatókat és a képzésben részt vevő vállalatokat. Legfontosabb változásként megjelenik a tanulási eredmény alapú szabályozás, és elmarad a tantárgyak szerinti tagolás. A változtatás okairól és indokoltságáról szól a kötet ötödik fejezete, ami jelenleg is érdeklődésre tarthat számot.

2020 végén új szakképzési ajánlás váltotta fel az ECVET-et, melynek célja az eddigi eredményekre építkezve új keretek között megerősíteni a szakképzési rendszereket. A valós, rendszerszintű változás eléréséhez Magyarországon az oktatók, az intézmények, a vállalatok és a szakpolitika előtt is állnak még feladatok. Az ECVET jövője című fejezetben megfogalmazott gondolatok kiindulási alapként szolgálhatnak a sikeres szakképzési átalakításhoz.

A kiadvány elérhető a Tempus Közalapítvány honlapján.

Szerző: Rozmán Éva, a Nemzeti ECVET Szakértői Hálózat tagja

Utolsó módosítás: 2022.02.16.