A nyitottság a beilleszkedés sikerfaktora

2016.12.15.

Projekttükör | Felsőoktatás, Köznevelés

A hároméves Erasmus+ multilaterális projektben egy többlépcsős kutatási, módszertani, valamint tananyagfejlesztési folyamat zajlott olyan szakemberek, egyetemi tanárok, illetve kutatók részvételével, akik az interkulturális kommunikáció és kompetenciafejlesztés területén dolgoznak.

A komplex módon felépített projekt első lépcsőjét egy négynyelvű (angol, francia, olasz, szlovén) kérdőíves kutatás adta, melyben 3152 hallgató vett részt. Rajtuk kívül olyan egyetemi oktatók és nemzetközi irodák munkatársai tartoztak a fókuszcsoportba, akik a kiutazásra készítik fel a hallgatókat, és akik segítik az új környezetbe való beilleszkedés folyamatát. A méréseket a kiutazás előtt, a mobilitás alatt és a hazaérkezést követően végezték el. A kérdőíves vizsgálat eredményei alapján kezdődött a modulok és a módszertan kidolgozása, valamint a tankönyv összeállítása, melynek hátteréül számos interkulturális kompetenciát vizsgáló kutatás, elmélet és tanulási modell szolgált.

A vizsgálódások célja az volt, hogy feltérképezze, milyen változások figyelhetők meg az Erasmus+ mobilitási programban részt vett hallgatók attitűdjében interkulturális kompetenciáikat tekintve. Az IEREST programban végzett kutatások többek között kimutatták, hogy a hazatérést követően a hallgatók nyitottsága nőtt, ahogy azt is, hogy a nyitottság (open-mindedness) a külföldön való tanulás, a beilleszkedés egyik sikerfaktora.

Az Erasmus+ program egyik célja, hogy növelje a hallgatók interkulturális érzékenységét.

Az IEREST projekt célkitűzései közé tartozott, hogy növeljék az Erasmus+ programban részt vevő hallgatók számát, felkészítsék őket az interkulturális helyzetekben való helytállásra, és fejlesszék az interkulturális kompetenciáikat.

Ugyanakkor az órákon alkalmazott technikák, témák mind arra ösztönözték a hallgatókat, hogy felkeltsék a külföldi tanulás iránti vágyukat, vagyis hogy merjenek egy számukra ismeretlen kultúrában, környezetben élni néhány hónapot – tudtam meg a projektben részt vevő Dr. Golubeva Irinától, a Pannon Egyetem Nemzetközi Mobilitási Irodájának vezetőjétől, aki egyben az AEDE-Hungary (Tanárok Európai Egyesülete) elnöke. Így tulajdonképpen egy egymásra kölcsönösen, oda-visszaható folyamatról is beszélhetünk: az órákon zajló készségfejlesztés nemcsak a hallgatók mobilitásra való tudatosabb felkészülését segíti, hanem alapvetően növeli a mobilitás iránti hajlandóságot is, ami Magyaroszágot tekintve például a vidéki egyetemeken jelenthet fontos változást.

Olvasson tovább a projektről ide kattintva!

További sikeres projektekről is szívesen olvasna? 
Ide kattintva böngészheti projektbemutatókból készült szűrhető adatbázisunkat.

 

Utolsó módosítás: 2017.03.09.