Hallgató központú oktatás, digitalizált oktatási környezet

 

A hallgatóközpontú oktatás keretében a tanulók szerepe felerősödik, és a tanár szerepe is megváltozik a korábbi mintákhoz képest. Ebben a korszerű tanulási és tanítási folyamatban a hallgató aktív résztvevőként jelenik meg, míg az oktató számára segítséget ad, támogat, ösztönöz (tutorál/mentorál), de nem elsődleges információ- és tudásátadó szerepben jelenik meg. Az oktatók számára lehetőség nyílik arra, hogy megismerjék a hallgatók egyéni szükségleteit és ezáltal a hallgatók saját tanulási céljaihoz jobban illeszkedő tanulási környezetet teremtsenek.

 

A hallgatóközpontú oktatás és a Bolognai Folyamat

Bár a hallgatóközpontú oktatás a Bolognai Folyamat kezdetén még nem jelent meg a közvetlenül érintett fókuszterületek között, a Folyamat számos kezdeményezése  hozzájárult a hallgatóközpontú oktatás előtérbe kerüléséhez. Ilyenek voltak egyebek mellett például a kreditrendszer bevezetése (ECTS), a mobilitás, a végzettségek elismerése, valamint a tanulási eredményeket előtérbe helyező képesítési keretrendszerek kialakítása.

A Bukaresti Nyilatkozat (2012) a rugalmas tanulási utakra úgy tekint mint az esélyegyenlőséget biztosító lehetőségek egyikére. Ezen belül kiemelt szerepet kap az előzetes tudás elismerése és beszámítása, a tanulók aktív szerepvállalása a saját tanulási folyamatuk megtervezésében, ezáltal pedig egy átláthatóbb, nyitott felsőokatás megteremtését tűzik ki célul.

A Jereváni Nyilatkozat(2015) kiemeli, hogy az EHEA (European Higher Education Area)  központi hangsúlya a tanulás és tanítás minőségének javítása, ezen belül pedig a hallgatóközpontú oktatás és a digitális technológiák szélesebb körű felhasználása is a főbb célok között szerepel. A rugalmas tanulási utak és a korszerű mérési és értékelési módszerek éppúgy a pedagógiai innováció részét képezik, mint a hallgatók kreativitásának fejlesztése. Ebben a folyamatban a tanuló felelős a saját tanulási eredményéért és éppúgy aktív félként vesz részt a folyamatban, mint az oktató.

A Párizsi Nyilatkozat (2018) hangsúlyozza hogy az Európai Felsőoktatási Térség tagországainak közös célja egy olyan szakpolitikai környezet kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási intézmények megvalósíthassák társadalmi küldetésüket. A miniszterek azt a célt tűzték ki, hogy az EFT-ben minél több új, innovatív és inkluzív oktatási és tanulási módszer kapjon teret. Az EFT ösztönzi a felsőoktatási intézményeket arra, hogy új oktatási és tanulási stratégiákat, valamint interdiszciplináris programokat dolgozzanak ki, és a munka alapú tanulás lehetőségeit is megteremtsék. Támogatják az intézményeket és az oktatókat abban is, hogy készítsék fel a hallgatókat a digitalizáció adta lehetőségek kiaknázására. Mindezekhez támogatni kell az oktatók továbbképzését, a kutatási lehetőségeiket, amelyek mind hozzájárulnak az oktatás minőségének javításához. (Forrás) A Párizsi Nyilatkozat szövege ezen a linken magyarul is elérhető.

A Bolognai Folyamathoz kapcsolódó nyilatkozatok itt érhetőek el.

 

A hallgatóközpontú oktatás és az IKT-eszközök

Az IKT-eszközök és a technológia szélesebb körben megvalósuló alkalmazása hozzájárul a hallgatóközpontú oktatás megvalósulásához. Lehetővé teszi a hallgatók számára többek között azt is, hogy releváns információkhoz könnyebben és gyorsabban jussanak hozzá, mint az korábban lehetséges volt. Az oktató számára pedig új tanulásszervezési módszerek alkalmazását teszi lehetővé. Az információs társadalomban megváltozott a tudás szemlélete, az oktató és a hallgatók, az oktatás és a tanulás szerepe és módja is (Csapó, 2003).

Amikor pedagógiai innovációról és IKT-eszközökről beszélünk, a legtöbb esetben egy online környezetet képzelünk el, amelyben a hallgató egyéni haladási ütemében tanul, azonban a Tanulási környezetek c. szócikk keretében is látni fogjuk, hogy ennél sokkal több lehetőségünk van az IKT-eszközök bevonására.

A tanulók online környezetben zajló szerepváltozásáról többek között Papp-Danka Adrienn: “Az online tanulási környezettel támogatott oktatási formák tanulásmódszertanának vizsgálata” c. könyvének 2.4. fejezetében olvashatunk bővebben.

A hallgatóközpontú oktatási gyakorlat során, az eredményes tanulás érdekében, a tanulók nagyobb felelősséggel tartoznak saját maguknak is, nem lehetnek passzív befogadói a tanár által elmondottaknak. Az információk befogadása kritikus befogadást igényel, szükség van ok-okozati kapcsolatok feltárására is. Mivel ebben a folyamatban a hallgatók nagyobb mértékben szólhatnak bele a saját tanulási utak kialakításába, így növekedhet a képzéshez viszonyuló elégedettségük is. Az IKT használatával különböző rugalmas tanulási utak alakíthatóak, amely által nagyobb mértékben biztosíthatjuk az esélyegyenlőséget is.

Az esélyegyenlőség egy másik dimenzióját tekintve itt fontos kiemelni, hogy léteznek olyan irányelvek és szabványok, módszerek, amelyek akadálymentes hozzáférést tesznek lehetővé, erről összefoglalóan többek között Abonyi-Tóth Andor prezentációjában is olvashatunk.

Az oktatók számára az első és legfontosabb feladat az IKT-eszközök használatához kapcsolódóan, hogy elfogadják, hogy ezek az eszközök a hallgatók mindennapi életének szerves részei és ezért célszerű az oktatás támogatásába is beemelni azokat. A tanár feladata ezen eszközök hatására nem lesz kevesebb, de mindenképpen átértékelődik.

A hallgatók bátrabbak, nyitottabbak lehetnek például az interaktív, online feladatok segítségével. Ezen feladatok megoldásakor a hallgatók képesek saját tudásukat értékelni, és azokat önállóan javítani. A hallgatók az online feladatok megoldása során a saját ütemükben haladhatnak, és akkor juthatnak el a tananyag végéhez, amikor annak részelemeit elsajátították, megértették. Online feladatok megjelenhetnek online tesztekben, kérdőívekben, de akár egy wiki-szócikk megírása vagy egy blogbejegyzés közzététele, egy fórumbejegyzés szerkesztése is lehet ilyen online tevékenység.

Az online szolgáltatások segítségével rendszerezhető és szervezhető a  hallgatók tanulási tevékenysége. Ez a szervezettség támpontot nyújt a hallgatónak és az oktatónak egyaránt. Elegendő például arra gondolni, hogy egy online feladatbeadó modul, vagy egy közösen szerkeszthető mappa milyen mértéken megkönnyíti a hallgatók és oktatók munkáját. Az online tevékenységszervezéshez szorosan kapcsolódik, hogy a technológia segítségével egyes feladatokhoz határidőket, értékelő felületeket is beállíthatunk, ezáltal a hallgatók könnyen és gyorsan értesülhetnek az esetleges javítandó részletekről is.

Oktatói oldalról nézve az IKT-eszközök használata segít többek között az idejük szervezésében, a feladatok javításában és értékelésében, valamint a felkészüléshez is számos segítséget adhatnak. A felsoroltak mellett a hallgatók számára is több olyan forrást tudnak ajánlani, amelyek naprakészek és megbízhatóak.

Az IKT-s és Web2.0-s lehetőségek biztosítják azt is, hogy a hallgatók egymás munkáját is véleményezhessék és ebből, egymástól is tanulhassanak.

Az interaktív oktatásinformatika egyéni feltételeiről bővebben az Interaktív oktatásinformatika c. kötet 2. fejezetében olvashatunk.

Az EHEA IKT-kulcskompetenciákról itt olvashatunk bővebben.

Szerző: Lévai Dóra

 

Linkgyűjtemény

  • A bolognai folyamattal és az Európai Felsőoktatási Térséggel kapcsolatos információk magyar nyelven: www.bolognafolyamat.hu

Ajánlott irodalom

  • Blumberg, P. (2004). Beginning journey toward a culture of learning centered teaching. Journal of Student Centered Learning, 2(1), 68-80.
  • Blumberg, P. (2008) Developing Learner-centered teaching: A practical guide for faculty. San Francisco: Jossey-Bass.
  • Molnár Éva: (2013): Tudatos fejlődés. Az önszabályozott tanulás elmélete és gyakorlata. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Osorio, J. - Nieves, J. (2014): Key ICT Competencies within the European Higher Education Area (291-305.)
  • Weimer, M. (2002). Learner-centered teaching. San Francisco: Jossey-Bass.

 

Utolsó módosítás: 2019.05.10.