Online tartalommegosztásra és hallgatói tevékenykedtetésre lehetőséget adó felületek II. - Online közösségi felületek

 

Az online keretrendszerek mellett lehetőségünk van a kontakt oktatás kiterjesztésére online közösségi felületek használatával is. Ezek a felületek a felhasználók számára általában népszerűbbek és kezelésük már ismert, ellentétben a keretrendszerek használatával.

 

A közösségi felület mint online tanulási környezet

Az online közösségi felületek egy már meglévő, sokak által használt felületet kínálnak arra, hogy azoknak egy részét tanulási tartalmakkal töltsünk meg. Erre jó példa lehet egy, a Facebookon létrehozott oldal vagy csoport, illetve például a Google Plus oldalán kialakított közösség, ahol oktatáshoz kapcsolódó segédanyagokat, bemutatókat, linkeket osztunk meg és kommunikálunk a résztvevő hallgatókkal.

 

Közösségi oldalak

Az oktatókkal folytatott beszélgetések arra világítanak rá, hogy az oktatók nagy része nem gondol arra, hogy például a Facebookot vagy a Google közösségi felületét online tanulási környezetté alakítsa, mely felületen az oktatók támogatásával és iránymutatásával a hallgatók hasznossá tehetik az itt töltött idejüket, és összeköthetik a tanulást és a kikapcsolódást, az ismerősökkel való online kapcsolattartással.

Oktatóként az oldalt hatékonyan lehet használni például a mentorálási rendszer kialakításával (Schwartz, 2009), illetve a pedagógusnak lehetősége van arra, hogy egyensúlyt teremtsen a nonformális/informális/formális forrásból érkező információk között (Bosch, 2009). Az online közösségi oldalak használata hallgatók és oktatók számára egyaránt kínál oktatási és nevelési helyzetekhez köthető lehetőségeket, amennyiben az oktató elfogadja, hogy a hallgató az interakcióban egyenrangúan részt vevő fél (Schwartz, 2009).

A legnagyobb közösségi oldalon, a Facebookon oktatóként több lehetőségünk is van arra, hogy az oktatási folyamatot támogassuk.

Létrehozhatunk úgynevezett oldalakat, amelyek teljesen nyilvános elérésűek, és céljuk, hogy ezen keresztül a tanegység iránt érdeklődők mellett bárki számára információkat osszunk meg. Az oldalakon általában a tanegységhez, a témához kapcsolódó tanulmányok, cikkek, konferenciák, rendezvények híre osztható meg, vagy olyan információk, amelyek nagyobb nyilvánosság figyelmét is leköthetik.

Felsőoktatásban használt tanegységek támogatására példa az ELTE PPK “Modern eszközök a pedagógiában” c. felülete, amely az osztott tanárképzés egyik kötelező kurzusának kiegészítő felülete évek óta. Ez az oldal olyan információkat kínál, amely a képzést elvégző hallgatók, gyakorló pedagógusok számára is hasznos és érdekes lehet.

Egy másik példa “A tanítás-tanulás elmélete” elnevezésű oldal, amely szintén egy egyetemi kurzust kíván a szélesebb közönség számára is elérhetővé, nyitottá tenni.

Az oldalakon jellemzően több tartalmat osztanak meg az oldal tulajdonosai, illetve korlátozni is lehet, hogy más tagok bejegyzései milyen formában váljanak elérhetővé (közzététel azonnal, közzététel az adminisztrátor (oldaltulajdonos) jóváhagyását követően, vagy pedig ne jelenjenek meg mások bejegyzései).

 

Közösségi csoportok

A közösségi csoportok a Facebookon létrehozható oldalaknál több interaktivitást és a csoport tagjai között több kommunikációs lehetőséget biztosítanak. A csoportokban is vannak adminisztrátor szerepű felhasználók (lehet több is), és vannak más tagok. A tagok itt egymással kötetlenebbül kommunikálhatnak, megoszthatnak információkat (szöveges, képi, videóanyagokat), csatolhatnak fájlokat, létrehozhatnak eseményeket és olyan kérdéseket tehetnek fel (szavazásokat indíthatnak), amelyre a csoport tagjai a felületen könnyen tudnak válaszolni.

A Facebookon háromféle közösségi csoport létrehozására van lehetőségünk, amelyek a hozzáférésben, elérhetőségükben térnek el egymástól. A Facebbok saját súgója a csoportokhoz kapcsolódóan itt érhető el, ezen a linken pedig a háromféle csoport lehetőségeinek összehasonlító táblázata látható.

A legszűkebb csoport az úgynevezett “titkos csoport”, amelynek sem a tagjait, sem a csoport bejegyzései nem elérhetőek olyan felhasználók számára, akik nem tagok. Ilyen csoportokba kizárólag meghívás alapján lehet bekerülni, a Facebook keresője sem adja ki találatként ezeket a felületeket. Ilyen csoportot az oktatás támogatására létrehozhatunk például egy pályázati anyag kidolgozásához vagy egy olyan kutatási téma kapcsán, amiről a szélesebb közönséget még nem szeretnénk tájékoztatni.

Ennél egy kevésbé kötött lehetőség az úgynevezett “zárt csoport”. A zárt csoport tagjait bárki láthatja, de a csoportban közzétett tartalmakat csak a tagok érik el. Erre az oktatásban példa lehet egy kurzushoz kapcsolódó támogató felület, ahol a hallgatók és oktatók egymással megoszthatnak információkat, belinkelhetnek a kurzus szempontjából releváns tartalmakat, stb. Zárt csoportra példát jelentenek az alábbi, oktatáshoz kapcsolódó csoportok

• • Magyar mint idegen nyelvi tananyagok
  • Online tanári szoba
  • Magyar nyelvi digitális tananyagok
  • Digitális történetmesélés az oktatásban
  • Gamification a magyar oktatásban
  • TankocKApocs – LearningApps/tankockák felhasználói

A nyilvános csoportok az online közösségek legszélesebb körben elérhető lehetőségét kínálják. Ezeket a csoportokat bárki megtalálhatja és olvashatja a közösségi oldalon. Ilyen csoportra példa lehet egy nagyobb témakör feldolgozásának támogató felülete, amelyre nem csak egy kurzus vagy egy adott intézmény tagjait várjuk, hanem azt bárki számára nyitottá tesszük.

Nyilvános csoportra példa az

• Ofő online és offline
• Digitális témahét tanári fórum

A Google Plus közösségi felületén is háromfajta csoportot hozhatunk létre, a Facebookon elérhető lehetőségekhez hasonlóan. A Google Plus közösségéről szóló súgó itt érhető el.

Készítette: Lévai Dóra

 

Címkék

közösségi oldal, közösségi felület, online csoport,

Linkgyűjtemény:

• Grosseck, G., Bran, R. és Tiru, L. (2011):Dear teacher, what should I write on my wall? A case study on academic uses of Facebook. Original Research Article. Procedia - Social and Behavioral Sciences, 15. 1425–1430. Elsevier Science Ltd. Oxford, UK.
• Hew, K. F. (2011): Students’ and teachers’ use of Facebook. Computers in Human Behaviour. 27. 2. sz. 662–676.
• Kárpáti Andrea – Szálas Tímea – Kuttner Ádám: Közösségi média az oktatásban – Facebook-esettanulmányok.
• Kerek Roland: Google Classroom: http://www.slideshare.net/RolandKerek/google-classroom-digitlis-tmaht-webinrium
• Madge, C., Meek, J., Wellens, J. és Hooley, T. (2009):Facebook, social integration and informal learning at university: ‘It is more for socialising and talking to friends about work than for actually doing work’. Learning, Media & Technology, 34. 2. sz. 141–155.
• Manca, S. és Ranieri, M. (2016): Facebook and the others. Potentials and obstacles of Social Media for teaching in higher education. Computers & Education. Volume 95, April 2016, 216-230.
• OneNote osztályterem lépésről lépésre: http://tanarblog.hu/cikk/onenote-osztalyterem-lepesrol-lepesre 
• Online közösségi felületek pedagógiai használata: http://digitall.uni-eger.hu/tananyagok/learn/03_online_kozossegi_feluletek_a_pedagogiaban_komenczi_racsko/327_online_kzssgi_felletek_pedaggiai_hasznlata_bevezets_az_online_kzssgi_felletek_pedaggiai_szempont_vizsglatba.html 
• Schwartz, H. L. (2009): Facebook: The new classroom commons? The Chronicle of Higher Education, September 28.
• Tess, Paul A. (2013): The role of social media in higher education classes (real and virtual) – A literature review. Computers in Human Behavior. Volume 29, Issue 5, pp. A60-A68
• Selwyn, N. (2009): Faceworking: Exploring students’ education-related use of Facebook. Learning, Media and Technology, 34. 2. sz. 157–174.
• Watkins, S. C. és Lee, H. E. (2010):  Got Facebook? Investigating What’s Social About Social Media 
• Virtuális osztálytermek tapasztalatai, videó: https://www.youtube.com/watch?v=S4Tm_toQrM0 

 

Ajánlott irodalom

• Bosch, T. E. (2009): Using online social networking for teaching and learning; Facebook use at the university of Cape Town. Communicatio: South African Journal for Communication Theory and Research, 35. 2. 185–200.
• Christy M. K. Cheung, Pui-Yee Chiu és Matthew K. O. Lee (2010): Online social networks: Why do students use facebook? In: Computers in Human Behavior 27. 4. sz. 1337–1343.
• Kabilan, M.K., Ahmad, N. és Abidin, M.J.Z. (2010). Facebook: An online environment for learning of English in institutions of higher education? Internet and Higher Education, 13, 179-187.
• Pempek, T. A., Yermolajeva, Y. A. és Calvert, S. (2009): College students’ social networking experiences on Facebook. Journal of Applied Developmental Psychology, 30. 3. sz. 227–238.

Utolsó módosítás: 2019.05.02.