A diákok is tapasztalhatták: a nyelvtanulás nem a nyelvvizsgával ér véget
2020 | Köznevelés | IKT, interkulturális tapasztalat, nyelvtudás, szociális kompetenciák, tanári kompetenciák | Budapest | Városmajori Gimnázium
Érintett tantárgy(ak): nyelvoktatásCímkék: IKT eszközök alkalmazása a tanórán
A tanulók motiválását segítő modern módszerekkel, készségfejlesztési technikákkal ismerkedhettek meg a Városmajori Gimnázium tanárai 2017-es Erasmus+ mobilitási projektjük során. A tapasztalataikról R. Fülöp Tünde koordinátorral beszélgettünk.
Mi volt a célja a projektjüknek?
A kollégák továbbképzésével oktatási és szociális készségek fejlesztésére szolgáló módszerek megismerése volt a célunk. Az órákon a kreatív gondolkodás, empátia, aktív hallgatás és kreatív együttműködés fejlesztését is fontosnak tartjuk a tananyag átadása mellett. A kiutazások során ezért megismerkedtünk a külföldi kollégák jó gyakorlataival, hangsúlyt fektetve az újabb IKT eszközök és digitális technológiák megismerésére.
Célunk volt még, hogy ne csak a nyelvtanárok jussanak ki az egyes országokba, hanem az egész iskola részesüljön a tanultakból, tapasztaltakból. Az angoltanárok mellett spanyol nyelvtanárok, testnevelést, matematikát-informatikát oktató pedagógusok is részt vettek a mobilitásokban. Az intézménylátogatások is fontos elemként szerepeltek a programban.
Milyen mobilitásokra került sor?
5 tanár utazott az Egyesült Királyságba, 2 tanár Írországba, 1 Spanyolországba, 1 Franciaországba és 2 fő vett részt Svédországban egy szervezett iskola- és intézménylátogatási programban.
Milyen érdekes tapasztalatokat szereztek az iskolalátogatások során?
A magyar tanárok, főként az idősebb korosztály, kishitű; azt hiszik, itt biztosan rosszabbul csináljuk a munkánkat, mint tőlünk nyugatra. Az iskolalátogatások során azonban hasonló dolgokat, hasonló problémákat tapasztaltak más országokban is.
Érdekes volt, hogy nem mindenhol bontják kisebb csoportokra a nyelvórákat, van, ahol az egész osztályt egyszerre tanítják. Ugyanakkor kis kortól kezdve több az órákon a csoportmunka.
Angliában a követelményeknek, szabályozásnak megfelelően az év elején kidolgozzák az óraterveket, aztán ezeket a tanárok közösen használják. A digitális technológiákat minden órán alkalmazzák, pl. kivetítik az óratervet, hogy a diákok is lássák. Sokat használják az internetet, laptopot, tabletet, de ott is vannak diákok, akik számára probléma lehet az eszközökhöz való hozzáférés. Sok órán egyáltalán nem használnak tankönyvet, annak ellenére, hogy a diákok sok esetben inkább a papír alapú tananyagot preferálnák.
Nagyon tetszett, amit Svédországban tapasztaltunk: az angol nyelv nem választható, hanem szinte alaptantárgy, mindenki magas óraszámban tanulja. Más órákon is adnak meg forrásként idegen nyelvű tartalmakat a gyerekeknek. Érdekesek voltak még a tanóraszervezési ötletek: a hiányzó tanulók dolgozatpótlása például a reggeli idősávban történt.
Másik ottani érdekes tapasztalat: a diákok egymást segítik akár a közösségi beilleszkedésben, akár a tanulásban.
A projekt témája – a diákok motiválása – nagyon aktuális. Mit emelne ki legfőbb tanulságként?
Különböző életkorban és különböző szinten más és más a gyerekek motivációja. Nyelvtanulás során egyre magasabb szintre jutnak el a diákok. A mobilitások alkalmával megfigyelt módszerek és a készségfejlesztés, pl. a kreatív írás vagy a csoportos kooperatív tanulás, a magas szinten álló tanulók számára is kihívást adhatnak. A Városmajori Gimnáziumban alakítottunk egy angol nyelvű vitakört, az ide járó diákok egyre magasabb szinten fejezhetik ki magukat, illetve a gondolkodásukra is hatással lehetnek a tanultak. Így ők is tapasztalhatták, hogy a nyelvtanulás nem a nyelvvizsgával ér véget, hanem egész életük során használható tudást nyújt számukra. A XXI. századi módszerek segítségével nemcsak a diákok akadémiai tudását, de az együttműködési készségüket, és más, egyre inkább fontos szociális készségeket is fejlesztünk. Másik lényeges tapasztalatunk, hogy a gyerekek érdeklődésének fenntartásához nem kell, hogy a tanár előadóművészként szerepeljen az osztály előtt – a frontális előadások helyett aktívabb közreműködést nyújtó módszerekkel is elérheti ezt, és nem csak a nyelvi órákon.
2020 tavaszán a köznevelési intézmények mindegyike egy időre áttért a digitális oktatásra. Volt olyan, a projekt során megismert tapasztalatuk, amit ebben a helyzetben jól tudtak hasznosítani?
Nagy segítség volt, amit a mobilitások során tanultunk, tapasztaltunk. Nem is feltétlenül a módszerek voltak a leghasznosabbak, hanem inkább a játékos feladat-ötletek, a különböző felületek, applikációk, amelyeket már megismertünk, pl. a Zoom-on keresztül elküldött digitális feladatok vagy a YouTube videók megosztása, illetve a számítógép kezelésére szolgáló ötletek.
Bár előtte is próbálgattuk már az adott linkeket, applikációkat, ebben az időszakban intenzívebb használatba kezdtünk, és egymásnak is ajánlottuk a jól működő ötleteket, felületeket mint például a Kahoot, a Quizlet vagy a Padlet.
Mi volt az Ön számára a projekt legérdekesebb eleme?
A projekt célja nem a napi szinten alkalmazott tanári módszertani ötletek, hanem a szociális készségeket fejlesztő gyakorlatok megismerése volt. Ezek alkalmazásával mentortanáraink is többet tudnak nyújtani az iskolánkat látogató gyakorlótanárok képzése során.
De érdekes tapasztalatot szereztünk a svéd iskolalátogatás alkalmával is: a tanári munkaközösségek nem tantárgyszinten jöttek létre, hanem azokon átívelő csoportokat alakítottak ki, melyek adott feladatok elvégzésre jöttek létre.
Másik fontos tanulság, hogy akár a svéd, akár az angol iskolákban nagy hangsúlyt fektetnek a fontos üzenetek megjelenítésére, a dekorációra. A nevelő hatású plakátokkal, feliratokkal a szabályokat, célokat, miérteket anélkül tudatosítják a gyerekekben, hogy folyamatosan sulykolni kellene azokat – legyen szó viselkedési szabályokról, az egymás iránti udvariasságról, tiszteletről vagy arról, hogy miért érdemes nyelvet tanulni.
A Városmajori Gimnázium már több Erasmus+ projektekben is részt vett. Mi motiválja Önöket a részvételre?
A kollégák fontosnak tartják a világra való kitekintést, a lehetőséget a megújulásra, új ötletek, motiváló tartalmak megismerését és felhasználását a tanításban. A színvonalas nyelvoktatás megteremtéséhez igénylik a célnyelvi környezetben való továbbképzési lehetőségeket, melyek a sok éves gyakorlati munka után is lehetőséget nyújtanak a tanároknak a megújulásra. A mobilitási projekteken keresztül kapcsolatba kerülhetünk hasonló szemléletet képviselő partnerintézményekkel, és további együttműködéseket szervezhetünk velük.
Gyorsan változik a világ, a mai gyerekeket nem lehet 20-30 éves eszközökkel, módszerekkel tanítani. Az iskola tanárai szakmailag, módszertanilag is kötelességüknek érzik a részvételt egy ilyen programban. Igényesség, megújulási vágy, innovatív közösség és összetartozás – ezek motiválják iskolánkat az Erasmus+ programban való részvételre.
Szabó Adrienn, Tempus Közalapítvány
|
R. Fülöp Tünde Angol-testnevelés szakos tanár, hetedik éve tanít a Városmajori Gimnáziumban, ahol mentortanárként is dolgozik. Saját és kollégáinak szakmai fejlődéséért elkötelezett pedagógusként jelenleg a negyedik Erasmus+ tanármobilitásra irányuló projektet koordinálja. |
