Együtt a Balatonért

2014 | Felsőoktatás, Szakképzés | aktív állampolgárság, interkulturális tapasztalat, környezetvédelem, mobilitás, munkaerőpiac, nívódíjas projekt, önkéntesség, vállalkozókészség fejlesztése | Zala | Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége

Címkék: Írásbeli szövegértés, szövegalkotás, Kreatív gondolkodás, Személyes és társas készségek

A Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége partnerként vett részt a Tanulás a tavakért című Leonardo partnerség munkájában. A projektben öt európai ország környezetvédelemmel, ezen belül is tógazdálkodással is aktívan foglalkozó szervezetei fogtak össze, hogy nem formális tanulási módszerek segítségével, partnertalálkozók keretében szerezzenek a fenntartható tógazdálkodással kapcsolatos ismereteket, feltérképezzék a témához kapcsolódó szakképzés, képzés hiányosságait, és egy e-learning tananyagot is készítettek. Székely Erzsébettel, a szövetség elnökével beszélgettünk a tapasztalataikról.

Mit gondol, vajon miért kapott a projektjük nívódíjat?

A témánk nagyon aktuális, hiszen a tógazdálkodás és a környezetvédelem sokakat érdekel és érint, ráadásul a visszajelzések szerint, a projektünk eredményei nagyon jól hasznosíthatók mások számára is. Civil szervezetek képviselői, szakemberek, vagy fiatal önkéntesek is hasznos ismereteket gyűjthetnek a német partner, a Global Nature Fund honlapján elérhető e-oktatási segédanyagokból, amelyek esettanulmányokon keresztül mutatnak be jó és rossz gyakorlatokat pl. a vizes területek rehabilitációjával, vagy a halászat, a mezőgazdaság, illetve a turizmus fejlesztésével kapcsolatban.

Az Önök projektjének ráadásul kiterjedt hatása van, hiszen sokféle ember érintett benne.

Az egyesületünk egy ernyőszervezet: a vízimentőktől a madártani egyesületen keresztül a női civil szervezetig igen sokféle tagunk van, így rengeteg olyan emberrel állunk kapcsolatban, akik a munkájuk vagy a mindennapjaik során szeretnének tenni valamit a Balatonért. Ez a projekt nagyon jó lehetőség volt az ő számukra is, hiszen mind a magyarországi programok lebonyolításába, mind a nemzetközi programokon való részvételbe volt módjuk bekapcsolódni. A legtöbb hozzánk tartozó szervezet célkitűzése a Balaton védelme, és a hozzájuk tartozó szakemberek nélkül nem tudtunk volna belevágni ebbe a projektbe. Ráadásul azok az emberek, akik így külföldi tapasztalatot szerezhettek és információkat gyűjthettek más országokban, a mindennapi munkájuk során is tudják hasznosítani a látottakat, hallottakat. Azoknak az egyetemistáknak és doktorandusz hallgatóknak a részvételét is szeretném kiemelni, akik önkéntesként dolgoznak egy-egy civil szervezetnél, hiszen ők is nagyon fontos tapasztalatokat szerezhettek így, amelyeket a mostani tanulmányaik, kutatásaik, és a későbbi munkásságuk során is hasznosíthatnak.

Milyen pluszt tudott adni a projekt ezeknek a tenni akaró embereknek, civil szervezeteknek?

A programban részt vevő tagjaink eddig is a Balaton védelmével, turizmussal foglalkoztak, de nem volt ilyen széleskörű rálátásuk arra, hogy más országokban mit hogyan csinálnak. De miután látták, hogy Németországban hogyan működik az ökoturizmus, vagy milyenek az ökokempingek, jó megoldásokat kaptak ahhoz, hogyan lehetne ezt Magyarországon is megvalósítani – és például olyan egyszerűnek tűnő dolgokhoz is segítséget kaptunk, hogy milyen táblákat érdemes kihelyezni ezeken a területeken.
De azt is tanulságos volt látni, hogyan mozgósítják a helybéli embereket egy-egy ügy érdekében. Mi is csináltuk ezeket eddig, de a projekt során nagyon sok új ötletet láttunk, amelyek alkalmazása hatékonyabbá teheti a munkánkat, ha beépítjük a programjainkba. Szélesebb látókört kaptunk a projekt által: a nálunk is jellemző dolgok egyszerűsítése, újratervezése mellett számos újdonsággal is megismerkedtünk.

Személyesen Önnek mi volt a legérdekesebb tapasztalata?

Angliában a Lake District Nemzeti Parkban voltunk, és fantasztikus volt látni, hogy mennyire jól szervezett az együttműködés az önkormányzatok, a civil szervezetek, vállalkozók, környezet- és természetvédelemmel foglalkozó egyesületek, intézmények között. Bevonják a helyi lakosokat is a döntéshozatalba, és külön figyelnek arra, hogy egy ember ne vétózhassa meg a tógazdálkodással kapcsolatos fejlesztéseket.

Önöknek milyen tapasztalataik voltak a helyi együttműködések terén?

A projekt hatására nekünk is több szervezettel erősödött meg a kapcsolatunk. Például a keszthelyi Pannon Egyetemmel és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal, vagy itteni kutatóintézetekkel korábban is kapcsolatban voltunk, de most sokkal szorosabb lett az együttműködés, és közös programokat is tudunk szervezni. Az, hogy híre ment az egyesületünknek, nagyon nagy segítség volt, mert tudnak rólunk, keresnek bennünket, számítanak ránk, így mindenképp pozitív irányba mozdult el a mi szerepvállalásunk a régióban. Ezt tovább erősíti az, hogy nívódíjat kapott a projektünk, mert ez az elismerés a hitelünket és a megbízhatóságunkat növeli, és azt bizonyítja, hogy érdemes velünk együtt dolgozni.

Egy kiválóan megvalósított projektben fontos szerepe van a részt vevő partnereknek. Az Önök esetében milyen kapcsolatokat sikerült kialakítani?

A partnerekkel valamennyire ismertük egymást, mint az Élő Tavak Világhálózatának tagjai, de ez volt az első közös projektünk. Össze is hozott bennünket, és a sok-sok felmerült ötlet újabb projektet is eredményezett, amely szintén a tavakhoz, illetve a környezetvédelemhez kapcsolódik, így a továbbiakban is folytathatjuk a közös munkát.

Az interjút készítette: Győrpál Zsuzsanna

Intézmény: Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége 

Projekt címe: Tanulás a tavakért

Koordinátor: Székely Erzsébet

Honlap: www.globalnature.org/LearningForLakes

A képek kattintással nagyobb méretben is megtekinthetőek.

A 2014-es év további díjazottjairól ITT olvashat, a 2015-ös és 2016-os év Nívódíjas projektjeit pedig ITT tudja elérni!