Külföldi pedagógusképzésekkel az integrált oktatásért
2018 | Köznevelés | nívódíjas projekt, nyelvtudás, SNI, tanári kompetenciák | Baranya | Városközponti Általános Iskola - Pécsi Mezőszél Utcai Általános Iskola
Intézmény: Városközponti Általános Iskola - Pécsi Mezőszél Utcai Általános Iskola
Projekt címe: Gyorsabban, hatékonyabban, együttműködve!
Koordinátor: Jutasi Szilvia és Lombosi Nikolett
Honlap: www.mezoszel.hu
Erasmus+ nívódíj 2018
Egyre több sajátos nevelési igényű, speciális ellátást kívánó gyermek vesz részt a köznevelési intézmények oktató-nevelő folyamatában. Az iskolák diákjainak összetétele változatos, az inkluzív pedagógiai módszerek alkalmazásának egyik legfontosabb része pedig az intézményen belüli hatékony együttműködés, amelyre a pedagógusoknak is fel kell készülniük. Ezzel a témával foglalkoztak a Pécsi Mezőszél Utcai Általános Iskola nívódíjjal elismert Erasmus+ projektjében. A részletekről Jutasi Szilvia projektkoordinátort és Lombosi Nikolett szakmai koordinátort kérdeztük.
A projekt címe Gyorsabban, hatékonyabban, együttműködve! Mit jelent a cím a megvalósítás szempontjából?
Az együttműködés ránk nagyon jellemző. Különböző székhelyű iskolákkal is tudtunk, tudunk közösen dolgozni. Vannak kollégáink, akik a szabadidejük terhére is szívesen vesznek részt a projektfeladatokban, de az órarendünkbe is beillesztettünk egy fix időpontot, hogy a részvevőknek legyen lehetősége rendszeresen találkozni. Ez a fajta együttműködés elősegítette a hatékonyságot. A közös gondolkodással, az egyenletes munkamegosztással pedig lehetővé vált a projekt eredményes megvalósítása, a gyorsabb fejlődés.
Milyen mobilitásokban vettek részt az iskola pedagógusai?
A projekt első évében elsősorban nyelvi és módszertani kurzusokra mentünk, a második évben jó gyakorlatokat tekintettünk meg spanyol, finn, német és portugál iskolákban, valamint további, elsősorban IKT kurzusokon vettünk részt. Tanultunk például a kultúrák közötti kapcsolatokról, sztereotípiákról, előítéletekről, esélyegyenlőségről, abszolút szolmizációs módszerről, kooperatív módszerek alkalmazásáról a zeneoktatásban, illetve a robotikáról és az IKT eszközök tanórai alkalmazásáról.
Milyen tapasztalatokat szereztek a megvalósult mobilitásoknak köszönhetően?
Egyik legfontosabb célunk munkatársaink idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztése, hogy kommunikálni tudjanak más országok pedagógusaival, és ezáltal olyan tudásra tegyenek szert, ami csak idegen nyelven érhető el. A megismert új gyakorlatok közé sorolható az SNI, illetve egyéb hátránnyal rendelkező tanulók integrálására és eredményes fejlesztésére irányuló hatékony módszerek elsajátítása. Szélesedett a pedagógiai látókörünk, tapasztaltuk a tolerancia, türelem, nyitottság lehetséges pozitív hatásait a sajátos nevelési igényű tanulók beilleszkedésének segítésében. Emellett követésre érdemes interdiszciplináris együttműködést láttunk tehetséggondozásra, a diákok kreativitásának fejlesztésére.
A megismert új módszereket miként tudják hasznosítani a tanórákon és az iskola életében?
Mind a kurzusok, mind a job shadowing látogatások tapasztalatait beépítjük saját pedagógiai gyakorlatunkba, a kialakult szakmai kapcsolatokat tovább folytatjuk. A megismert új módszereket hasznosítani tudjuk az idegen nyelvek tanításában, fókuszálva a kiejtés és a beszédtudás fejlesztésének hangsúlyozására, szemben a nyelvtani helyesség elsődlegességével. Az élménypedagógia; a helyzetgyakorlatok bevezetése az elfogadó viselkedés erősítésére; a zene és hangfájlok speciális használata a hátrányos helyzetű, problémákkal küzdő gyermekek sikerélményhez juttatásához; az e-tanulás a művészeti és rajz oktatásban; a motiváló erejű tanítást és tanulást segítő szoftverek használata a tanórákon, mind új megvilágításba helyezi a tanítás és a tanulás élményét is.
Mi volt a legemlékezetesebb az Ön számára ebben a projektben, mi a legnagyobb eredmény, amit elértek?
Legemlékezetesebbek talán a külföldön kialakult mély barátságok, kapcsolatok, mind szakmai, mind személyes síkon, amiket azóta is fenntartunk és ápolunk. A legnagyobb eredmény, hogy csapatként tudtunk dolgozni a projekten. Értékes volt, hogy támogató csoportunk nemcsak nyelvtanárokból, hanem tanító, reál, rajz, zene szakos kollégákból állt össze, és idősebb tanáraink is újra iskolapadba ültek, hogy nyelvet tanuljanak. A nyelvtanfolyamok után már többen bátra vágtak bele iskolalátogatásokba, módszertani kurzusokba. Képessé váltunk önállóan és folyamatosan megújítani tudásunkat. Megismertük a „szabad tanulás” lehetőségeit, amellyel fejlesztjük diákjaink felelősségvállalását a tanulmányaikért, és igyekszünk csökkenteni a korai iskolaelhagyás előfordulását. Fejlődött szociális érzékenységünk és interkulturális készségünk, amellyel elősegítjük az SNI, illetve hátránnyal induló tanulóink integrálását. A külföldi gyakorlatok megfigyelése során ötleteket kaptunk az integrálás lehetőségeinek bővítésére. Olyan tanulásszervezési formákat láthattunk, amelyek során a tanulók közösen, együttműködve, belső indíttatásból, jellemzően valamilyen gyakorlati természetű, a mindennapi élethez kapcsolódó problémára fókuszálva, közösen dolgoznak.
Hogyan osztották meg a tapasztalataikat a munkatársaikkal?
Fontosnak tartjuk a jó gyakorlatok bemutatását. Erre több lehetőségünk nyílt, többek között szakmai napokon, szakmai beszélgetések keretein belül. Beszámolóinkra az egyes mobilitásokat követően a teljes tantestületet meghívtuk, mindenki számára elérhető reggeli vagy délutáni időpontokban. A tanult módszereket óralátogatási lehetőséget is biztosítva mutattuk meg kollégáinknak, iskolai honlapunkon található beszámolóink pedig publikusak bárki számára.
Milyen hatással volt a projekt az intézményük életére?
A projekt az intézmény egészére hatással volt, megfigyelhető a tanítás hatékonyságának növekedése, a jó gyakorlatok beépülése az oktató-nevelő munkába, valamint a nemzetközi kapcsolatok bővülése. A médiában való megjelenésekkel erősödött az intézmény hírneve és vonzereje, bizonyítva az aktív, sokszínű, innovatív munkát. Büszkék vagyunk rá, hogy általános iskolaként diákjaink, tanáraink ilyen aktívak az Erasmus+ pályázatokban.
Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a megvalósított mobilitásoknak?
Az eddigi pályázatok tapasztalataira támaszkodva, a múlt, a jelen, s erre építve a jövő partnerségi és mobilitási projektjei kapcsán fontosnak érezzük, hogy az új pályázataink az eddigiekkel együtt, azok pozitívumait felhasználva, egymást erősítve hasznosuljanak, s egységet alkossanak. Nem különálló pályázatokban szeretnénk gondolkodni, hanem úgy látjuk, hogy az eredmények fenntarthatósága érdekében szerencsés, ha a projektjeink között tudatos egymásra épülés van, mely az intézmény minőségfejlesztési céljait nagymértékben szolgálja.
A projekt példát mutat abban, hogy céljaikat az intézmény valós szükségletei és fejlesztési igényei alapján, részletesen és tökéletesen strukturálva határozták meg. |
Az interjút készítette: PRIBIL-KÖVESDY DÖNÍZ
Tempus Közalapítvány / Erasmus+ Programiroda