Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) országokon átívelő mobilitási programjai számos oktató, szakképzési szakértő és kiutazó diák szakmai életét tették gazdagabbá. Pete Zoltán projektkoordinátor szerint a több szakterületet érintő, komplexen megtervezett tanulmányutak és szakmai gyakorlatok során gondosan összeállított módszertani anyagok segítettek abban, hogy a megszerzett tudás a hazaérkezést követően hatékonyan épüljön be a hazai gyakorlatba.

Milyen segítség nyújtható a vállalkozásoknak ahhoz, hogy hosszú távon is sikeresen működjenek? A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) szakemberei szerint az egyik ilyen eszköz az üzleti mentorálás lehet. Ezért a témával nemzetközi partneri kör bevonásával foglalkoztak három éven keresztül az Erasmus+ program támogatásával.

A Maximulation Business Simulation Games Kft. egy tatabányai, egy erdélyi és egy szlovák közgazdasági középiskolával együtt olyan üzleti szimulációs tananyagot dolgozott ki, melyben a gyerekek észrevétlenül készülhetnek fel arra, hogy pár éven belül maguk is vállalkozásokat vezethessenek.

Lengyel és magyar iskolák együttműködésével valósul meg az a félidőben lévő Erasmus+ projekt, amely az iskolai, óvodai stratégiai partnerségek pályázattípus egyik első nyertese volt. Itt a cél az egymástól tanulás, a jó gyakorlatok átvétele. Hogy miért éri meg egy magyar iskolának, hogy tanítson valami újat a lengyel partnereinek, arról Szabó Tamást, a kisújszállási Móricz Zsigmond Református Kollégium igazgatóhelyettesét kérdeztük.

Egy játék, amelyet nem csak, hogy nem tilos az órán játszani, hanem egyenesen ajánlott, és még a Tajvani Egyetem is szeretné kipróbálni? Ismerkedjen meg az Agropoly-val, amely az agrárszakképzésben tanuló fiatalok vállalkozói készségeinek fejlesztésére jött létre. Az Erasmus+ program támogatásával megvalósult projektről a TREBAG Szellemi tulajdon- és Projektmenedzser Kft. képviseletében Kövesd Andrea koordinátorral és Lengyel Adrienn projektmenedzserrel beszélgettünk.

Milyen egy jó program, amelyben országok, városok kooperálnak egymással? Olyasmivel foglalkozik, ami minden résztvevő számára fontos és aktuális, lehetőséget ad a jó gyakorlatok cseréjére, és benne rejlik a tartós együttműködés lehetősége. Egy ilyen támogató hálózat felépítésére tesz kísérletet most Gyula Város Önkormányzata a Hálózat a társadalmi vállalkozások sikerességéért című nyertes projektje keretében.

A fiatalok munkanélkülisége az Európai Unió minden tagállamában – bár eltérő mértékben – jelentkező probléma, megoldása ezért kiemelt célként jelenik meg az uniós foglalkoztatáspolitikai célkitűzések között. A készségek, kompetenciák fejlesztése, a releváns munkatapasztalat megszerzésének lehetősége, illetve a vállalkozói hajlandóság ösztönzése mind segítséget jelenthetnek a fiataloknak abban, hogy az oktatásból kikerülve könnyebben helyezkedjenek el. Mindezeket figyelembe véve a Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola a legtöbb uniós munkavállalót foglalkoztató kis- és középvállalkozások világával igyekszik megismertetni tanulóit. Eredményeikről Gere Gábor koordinátorral beszélgettünk.

Köztudott, hogy a versenyszellem növeli a teljesítményt és a kreativitást. De hogyan lehet egy verseny által társadalmi hatást gyakorolni? Mi történik, ha egy cég problémájára felsőoktatási hallgatóknak kell megoldást keresniük versenykörülmények között? Nemzetközi együttműködések keretében sok olyan projekt született tavaly az Erasmus+ programban, mely jó gyakorlatok cseréjét vagy innovatív tartalmak fejlesztését tűzte ki célul. Ezek az ún. stratégiai partnerségek. Egy magyar és egy spanyol koordinációjú nyertes projekten keresztül mutatjuk be, hogy lehet újszerűen alkalmazni a verseny módszerét és ezzel milyen eredményeket lehet elérni.

A Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége partnerként vett részt a Tanulás a tavakért című Leonardo partnerség munkájában. A projektben öt európai ország környezetvédelemmel, ezen belül is tógazdálkodással is aktívan foglalkozó szervezetei fogtak össze, hogy nem formális tanulási módszerek segítségével, partnertalálkozók keretében szerezzenek a fenntartható tógazdálkodással kapcsolatos ismereteket, feltérképezzék a témához kapcsolódó szakképzés, képzés hiányosságait, és egy e-learning tananyagot is készítettek. Székely Erzsébettel, a szövetség elnökével beszélgettünk a tapasztalataikról.

A Bács-Kiskun megyében található Nemesnádudvaron 22 éve rendezik meg minden évben a három napos Szent Mihály Napi Újbor Ünnepe című rendezvénysorozatot, amely során a helyieknek alkalmuk nyílik találkozni a német, szerb és szlovák testvértelepüléseikről érkező emberekkel is. Az idei év rendezvénye, amely az Európa a polgárokért program támogatásával valósult meg szeptember 26. és 28. között, a család témája köré épült. A projekt tapasztalatairól és a testvérvárosi kapcsolatokról kérdeztük a Projekt egyik koordinátorát, Jaksütz Mátyásnét.

2014 júniusában öt ország 780 polgára vett részt Varsányban az 5. évfordulós találkozó a családi gazdaságok jegyében – az önellátó gazdálkodás újjáélesztéséért címet viselő rendezvényen. A találkozó középpontjában a tapasztalatcsere állt, hiszen a résztvevők többsége már most is komoly gyakorlattal rendelkezik az önellátó gazdálkodás területén, ami vidéken különösen nagy jelentőséggel bír.

A nemzetközi együttműködés kiemelt feladatai között szerepelt a partnerek pedagógiai módszereinek interaktív módon történő megismerése. Emellett a szakmai látogatások során jól működő példákat és ötleteket láthattak a résztvevők, amelyeket érdemes a magyarországi viszonyokhoz alakítva, a helyi biogazdálkodásokban is alkalmazni.

A projekt a folytatása volt korábbi két Youngbusiness.net projektünknek, amelyek során a vállalkozói készségek fejlesztését megcélzó intézményi hálózatot alakítottunk ki elsősorban olyan fiatalok számára, akik a középiskolai tanulmányaikat követően a vállalkozói formák iránt érdeklődnek, és saját vállalkozást szeretnének kialakítani.