Külföldi tanulási vagy önkéntes lehetőségek érdekelnek? Részt vennél nemzetközi projektekben? Kíváncsi vagy, milyen európai uniós támogatások, pályázatok állnak nyitva előtted? Októberben Európa-szerte, így Magyarországon is számtalan program vár a Time to Move kampány keretében.

A kinyíló világtól és a mobilitási lehetőségektől nem félni kell, hanem élni kell tudni velük – mondta Palkovics László oktatási államtitkár a Trendek és kihívások a felsőoktatás nemzetköziesítésében című konferencián. Az államtitkár kiemelte: ahhoz, hogy versenyképes diplomát tudjunk adni a fiatalok kezébe, elengedhetetlenül fontos, hogy a magyar felsőoktatási hallgatók, oktatók, kutatók és intézmények bekapcsolódjanak a nemzetközi vérkeringésbe. Ezt a folyamatot támogatja a 2016-ban elindított Campus Mundi program is.

Európai Nyelvi Díjjal ismerték el a Szépművészeti Múzeum nyelvoktatási programját. Ebben műalkotások segítségével fejlesztik a részt vevő gyerekek angoltudását. A jelenleg iskolai tesztelés alatt álló tananyag a múzeum által szervezett táborokban már jól vizsgázott, most pedig az Európai Bizottság elismerését is kiérdemelte.

A tavalyi évhez képest közel 40 százalékkal több tanár, oktató és oktatási szakértő nyert támogatást idén az Erasmus+ programban. Ez azért nagyon fontos, mert ők azok a résztvevők, akik a korszerű nemzetközi tapasztalataiknak köszönhetően sokat tehetnek a hazai oktatás és képzés versenyképességének növeléséért, fejlesztéséért, megújításáért.

Akik részt vesznek az Erasmus Mundus programban, egy mesterképzés keretében akár négy ország egyetemén is tanulhatnak, a legkülönbözőbb témákban – a borászattól a dokumentumfilmezésen át az üzleti intelligenciáig vagy a nyelvészetig. 2017-ben négy magyar koordinálású Erasmus Mundus projekt nyert támogatást az Európai Bizottságtól, ezzel a harmadik legsikeresebb ország vagyunk.

Egyszerű ötletek nagyszerű megvalósításáért kaptak nívódíjat azok a magyar pályázók, akik az iskolai órákat színesebbé, a pedagógusokat és diákokat pedig motiváltabbá tették az Erasmus+ program támogatásával. A kiválósági elismerésben részesült projektek olyan oktatási módszereket alkalmaznak a nemzetközi együttműködéseknek köszönhetően, amelyek hozzájárulnak a hazai oktatás és képzés fejlesztéséhez, emellett mások számára is inspirálóak és hasznosak lehetnek. Az idei Erasmus+ nívódíjakat a program 30. születésnapja alkalmából rendezett szakmai konferencián adtuk át Budapesten.

Legyen szó tanárról vagy diákról, tanulásról vagy önkéntes munkáról, európai vagy Európán kívüli országról, az Erasmus+ olyan pluszt ad a résztvevőknek, ami képes megváltoztatni az életüket. Az Európai Unió ikonikussá vált programjában 9 millióan vettek már részt, akik számára az Erasmus+ egyet jelent a szabadsággal, a sokszínűséggel és a sikerrel.

Az 1987-ben alapított Erasmus az Európai Unió egyik legnépszerűbb, ikonikussá vált programja, amely jól példázza, hogy a külföldi tanulás milyen pozitív változásokat idézhet elő az emberek életében. Eddig már 9 millióan vettek részt az EU nemzetközi együttműködéseket és külföldi tapasztalatszerzést támogató programjaiban, Magyarországról pedig több mint 227 ezren. A 2014-2020 között megvalósuló Erasmus+ programba a felsőoktatási hallgatók mellett szakképzésben tanuló diákok, iskolai csoportok, tanárok és oktatási szakemberek, valamint önkéntesek és ifjúságsegítők is bekapcsolódhatnak.

Az Erasmus+ program arcai kihozták a maximumot a külföldi ösztöndíjas időszakukból. Felejthetetlen élményekről, jól kamatoztatható tudásról, életre szóló kapcsolatokról meséltek az Erasmus+30 Szabadegyetem előadói, akik között volt startup vállalkozó, televíziós műsorvezető és ifjúsági olimpiai bajnok is.

Európában és Magyarországon is magas az iskolából idő előtt, végzettség nélkül kikerülő fiatalok aránya. Pedig az alacsony iskolai végzettség miatt nagyobb a kockázata a munkanélküliségnek, a szegénységnek, az egészségügyi problémák megjelenésének és a társadalmi kirekesztődésnek is. Egy most lezárult – a Tempus Közalapítvány által vezetett – európai projektben ezért egy olyan, a mindennapokban is használható eszköztárat hoztak létre, amely segíthet a pedagógusoknak a veszélyeztetett diákok iskolában tartásában.

Első alkalommal rendeztek Moszkvában Orosz—Magyar Felsőoktatási Fórumot, melynek fókuszában a két ország közötti együttműködési lehetőségek álltak. Magyarország kiemelt vendégként szerepelt az ezt követő Nemzetközi Oktatási Vásáron is, ahol a Tempus Közalapítvány koordinálásával tizenkét hazai egyetem mutathatta be képzési kínálatát. Az oroszországi megjelenések célja az volt, hogy minél több külföldi hallgatót vonzzanak a magyar felsőoktatási intézményekbe, ezzel is hozzájárulva nemzetközi versenyképességük növeléséhez.

Mi lehet a célja a nemzetköziesítésnek egy iskolában? Milyen lépései vannak ennek a folyamatnak? Hogyan segíthetik az Erasmus+ projektek a köznevelési és szakképzési intézmények fejlesztési célkitűzéseit? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Tempus Közalapítvány most megjelent kiadványában. Az iskola és a világ című kötet egyaránt segít azoknak a pedagógusoknak és intézményvezetőknek, akik az első nemzetközi együttműködéseiket tervezik, és azoknak is, akik már tapasztalt pályázóknak számítanak.

100 000 fiatal és 5 000 szervezet vett már részt az idén 20 éves Európai Önkéntes Szolgálatban. Az Erasmus+ részeként működő EVS programba évről évre egyre többen kapcsolódnak be, hogy megtapasztalják: önkénteskedni nagy élmény, hatékony tanulási folyamat és szuper önismereti lehetőség.

Jelenleg 240, gyakorló tanárok által feltöltött, kreatív és innovatív módszertani anyag található a Digitális Módszertárban. Ennek célja, hogy támogassa a pedagógusok szakmai fejlődését, valamint hogy a tanárokat jó példák bemutatására, az egymástól való tanulásra és tudásmegosztásra ösztönözze. A 2016-ban beérkezett módszertani ötletek legjobbjait Digitális Pedagógus Díjjal jutalmazta a Tempus Közalapítvány. A díjakat november 26-án adták át a Digitális pedagógus konferencián.

A nagy múltú egyetemek azért maradhattak fenn évszázadokon át, mert mindig képesek voltak megújulással válaszolni a kihívásokra. A felsőoktatási intézményeknek ugyanis nem a hagyományos működésmód megőrzésére kell koncentrálniuk, hanem a környező világgal való sikeres együttélésre, amelyben az egyetemek aktív, jövőt formáló szereplőként vannak jelen – hangzott el a UniverCities című, Budapesten megrendezett nemzetközi konferencián. A 26 ország felsőoktatási vezetői és szakértői részvételével tartott rendezvényen a városok és régiók együttműködésének, valamint a felsőoktatás regionális innovációs szerepének számos példáját vonultatták fel.