Extra segítséget, új lendületet és színt vihetnek az önkéntesek a szociális intézmények életébe. De hogyan valósíthatják meg az intézmények saját, személyre szabott önkéntes programjukat? Erre a kihívásra keresett választ a SoVol projekt, amely során öt közép-kelet-európai és egy holland szervezet fogott össze, hogy a régió sajátosságainak megfelelő módszertant fejlesszenek ki a szociális szféra intézményei számára. Hadrévy Borbálával, az Erasmus+ felnőtt tanulási stratégiai partnerség koordinátorával beszélgettünk.

A Szegedi Szakképzési Centrum Vasvári Pál Gazdasági és Informatikai Szakgimnáziumának 14 pedagógusa vett részt külföldi szakmai továbbképzésen. Az Erasmus+ mobilitási projekt a nyelvi és IKT kompetenciák fejlesztésén túl, új ismeretek és jó gyakorlatok megismeréséhez segítette hozzá a kollégákat. Így a modern nevelési-oktatási módszerek jó gyakorlatait a mindennapi oktató munkában is kamatoztathatják, ezzel is segítve az intézmény 21. századi kihívásokhoz való alkalmazkodását. A projekt egyik koordinátorával, Szegfű Mártával beszélgettünk.

Érzékeny témához, az előítéletesség, a sztereotípiák kérdésköréhez nyúlt a No Stereotypes But Diversity című Erasmus+ projekt, amely a budapesti Ady Endre Gimnáziumban valósult meg. A projekt koordinátorával, Sallai Zoltánnal beszélgettünk, aki etikát, erkölcstant, drámát és táncot tanít. Úgy gondolja, a diákok mellett az iskolák és a pedagógusok is profitálhatnak egy ilyen együttműködésből.

Szemléletformálás, önképzés és mások tanítása, valamint több generáció bevonása: igazán összetett a gödöllői Prompt-H Kft. Erasmus+ projektje, amellyel az időskorúak otthoni gondozását lehet megoldani – méghozzá online eszközökkel.

Nem elég, ha a fiatalok jól vannak, fontos, hogy a velük foglalkozók is bírják a terheket. Ebben segít egy alternatív szakmai önfejlesztő módszer, amelynek hazai elterjesztésében az Együttható Egyesület Erasmus+ projektjének is fontos szerepe volt.

A BAGázs Közhasznú Egyesület jelenleg két Pest megyei település roma telepein, Bagon és Dányon végez munkát. Célja, hogy ezekben a szegregátumokban és az őket körülvevő társadalmi valóságban, attitűdökben változást érjen el. A Párbeszéd a roma nőkért című Erasmus+ projekt célja változás kezdeményezése a dányi közösség életében, erős és megtartó női csoport felépítésén keresztül. A projekt koordinátorával, Dr. Aczél Zsófiával beszélgettem.

A pécsi Kertvárosi Óvoda Siklósi Úti Tagóvodájában folyó munka példaértékű az Erasmus+ iskolai, óvodai partnerségek pályázattípusban. Eddigi eredményeik bizonyítják, hogy óvodás korú gyermekekkel is lehet minőségi és pozitív változásokat generáló tevékenységeket megvalósítani. Nívódíjas projektjükről Schmidt Éva projektkoordinátorral beszélgettünk.

A Szegedi SZC Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Turisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája több mint 20 éve építi nemzetközi kapcsolatait. Számos alkalommal mutattuk már be kimagasló eredményeiket, jó példáikat. Mostani, Erasmus+ Nívódíjas projektjük minden szempontból kiemelkedő színvonalon teljesített. Hat országra kiterjedő mobilitást valósítottak meg, ami 45 tanuló és 8 munkatárs szakmai tapasztalatszerzését foglalta magában. Komáromi Annamária, a projekt koordinátora azt mondja, erős csapat áll mögötte, de komoly belefektetett energiát igényel mindenkitől a minőségi munka fenntartása.

Élményalapú képzéssorozat, fiatalok és önkormányzatok döntéshozóinak aktív párbeszéde, egy hiánypótló kötet az ifjúsági munkáról… Ezeket egyesítette a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaság (GYIÖT) strukturált párbeszéd projektje, amelybe közel 40 települést és 455 résztvevőt vontak be. A fiatalok megismerhették a fenntartható településfejlesztés szempontjait, felmérték saját közösségük igényeit, és párbeszédbe kezdtek az önkormányzatok döntéshozóival. Az ambiciózus kezdeményezés nehézségeiről, eredményeiről és szépségeiről mesélt nekünk Gulyás Barnabás koordinátor.

A Qualitimpact Informal Group ENCORE projektje igazi sikerszériaként zárult. A projekt a szektorok közti kommunikáció javítását, az ifjúsági szektoron belüli networking és disszeminációs kapacitások erősítését tűzte ki célul, amihez gyakorlati kommunikációs technikákat is kínáltak az általuk szervezett képzéseken. A résztvevők olyan módszereket sajátíthattak el, amelyek létező problémákra valós megoldásokkal szolgálhatnak munkájuk során. A Qualitimpact vezetőjével, Hochstein Norberttel beszélgettem.

Az innováció kérdése az elmúlt évtizedekben világszerte kiemelt figyelmet kapott, húsz éve pedig már az oktatásban is előkelő helyen áll. Az egyre gyorsabban változó környezetben a tudományos tudás mellett szükséges a megfelelő technikai műveltség is, éppen ezért sok hazai köznevelési intézmény elkötelezetten támogatja pedagógusai szakmai megújulását. Erről az innovatív szemléletről beszélgettünk Plánk Tiborral, a Budapesti Gazdasági SZC Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelmi Szakgimnáziumának vezetőjével.

Milyen segítség nyújtható a vállalkozásoknak ahhoz, hogy hosszú távon is sikeresen működjenek? A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) szakemberei szerint az egyik ilyen eszköz az üzleti mentorálás lehet. Ezért a témával nemzetközi partneri kör bevonásával foglalkoztak három éven keresztül az Erasmus+ program támogatásával.

Magyar, brit, ír, olasz és spanyol szakképzési intézmények vették fel a kesztyűt a pedagógusok vállát nyomó adminisztrációs terhek ellen, és a minőségi szakképzési oktatás érdekében. Hogyan lehet egy Erasmus+ stratégiai partnerség projekt során egy komplex, a minőségbiztosítási rendszert támogató képzést és eszköztárat kidolgozni a technika vívmányainak segítségével? Hartyányi Máriát kérdeztük a nívódíjjal elismert nemzetközi együttműködésről.

Mi kell ahhoz, hogy jól kialakított véleményünk legyen? Hogyan tudjuk képviselni azt? Hogy érhetjük el, hogy ne csak meghallgatni, de megérteni, és saját érveinkhez illeszteni is tudjuk a másik fél álláspontját? A szegedi Waldorf Iskola három partnerével közösen egy kétéves projektet koordinált, és a fenti kérdésekre már van válaszuk. Az Erasmus+ Nívódíjjal elismert projekt a tanulók szövegértési és szóbeli kifejezőkészségének fejlesztését tűzte ki célul, de a részt vevő iskolák számára számos más, az eredeti célokon túlmutató hozadéka is volt. A szakmai koordinátorokkal, Gera Judittal és Bató Ágnessel beszélgettünk.

Hosszú évek óta biztosít szakács, pincér és cukrász tanulói számára külföldi tapasztalatszerzési lehetőséget a Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája. Kiváló pályázataiknak, valamint projektjeik tudatos és hosszú távú tervezésének köszönhetően számtalan díjban részesültek már. Az évek alatt szerzett tapasztalatokat újrahasznosítják, pályázati eszköztárukat folyamatosan bővítik, ennek köszönhetően nyerhették el idén az Erasmus+ Nívódíjat. Jancsikinné Smicskó Klára projektkoordinátorral beszélgettünk.

Egyre több sajátos nevelési igényű, speciális ellátást kívánó gyermek vesz részt a köznevelési intézmények oktató-nevelő folyamatában. Az iskolák diákjainak összetétele változatos, az inkluzív pedagógiai módszerek alkalmazásának egyik legfontosabb része pedig az intézményen belüli hatékony együttműködés, amelyre a pedagógusoknak is fel kell készülniük. Ezzel a témával foglalkoztak a Pécsi Mezőszél Utcai Általános Iskola nívódíjjal elismert Erasmus+ projektjében. A részletekről Jutasi Szilvia projektkoordinátort és Lombosi Nikolett szakmai koordinátort kérdeztük.

Lehetséges ez? A Changemaker című Erasmus+ ifjúsági projektnek sikerült. Az egyéni fejlesztőfolyamat keretében elsősorban a kiégés megelőzésével és a motiváció fenntartásával foglalkoztak – a résztvevők saját szükségletei mentén. A projektben nyolc nemzetközi partner dolgozott együtt a 21. századi készségek fejlesztése, az ifjúsági munka minőségének növelése, az önkéntesség, a fiatalok társadalmi részvételének és vállalkozói készségének előmozdítása érdekében. Csákány Viktóriával, az Egyesek Ifjúsági Egyesület társelnökével, a nívódíjjal elismert képzési program szakmai vezetőjével beszélgettünk a „hogyanok” kapcsán.

Pedagógusok számára is meglepő eredménnyel zárult a Rejtett Kincsek Down Egyesület koordinálásával megvalósult Erasmus+ projekt. Három hónapon keresztül tartottak közös foglalkozásokat tipikus fejlődésű, valamint fogyatékossággal élő és sajátos nevelési igényű gyerekeknek Magyarországon, Romániában és Szlovákiában. Az inkluzív nevelés pozitív üzenetét szerették volna a lehető legtöbb általános iskolába eljuttatni, hogy az együttnevelésre épülő oktatás lehetőségét minél többen megtapasztalhassák. Az Európai Unió támogatásával kidolgozott módszertani anyag kifejlesztéséért és gyakorlati kipróbálásáért Erasmus+ Nívódíjban részesültek. A koordinátorral, Kisari Károllyal beszélgettünk.

Képezzük gyakorlatorientáltan azokat, akik termelői és vásárlói közösségeket hoznának létre – ez az ötlet, és annak kiváló kivitelezése Erasmus+ Nívódíjat hozott a Tudatos Vásárlók Egyesületének. Az általuk kidolgozott tréning során az alapoktól a közösségépítésen át a termelés mikéntjéig sok mindenben fejlődhettek kezdő és gyakorlott gazdálkodók. A külföldi partnerekkel együtt megvalósított képzéssorozat híre pedig még Ázsiába is eljutott. Az eredményekről Perényi Zsófi a koordinátor számolt be.

Az emberi jogok ismerete nem képezi szerves részét a középiskolai tananyagnak, ezen szerettek volna változtatni a LAWrider Erasmus+ nemzetközi ifjúsági kezdeményezés résztvevői. Magyarországi, romániai és horvátországi fiatalok egy-egy csoportja filmes eszközökkel dolgozta fel az emberi jogok témáját, aminek eredményeként tíz kisfilm és a hozzá tartozó óravázlat készült el. Ezeket felhasználva középiskolai környezetben is játékosan, mégis tanulságosan lehet beszélgetni a témáról. Csóti-Gyapjas Dóra és Balla Gábor koordinátorokat kérdeztük a nívódíjjal elismert projektről.