A minőségbiztosítás a felsőoktatásban a képzések mind magasabb színvonalát, azaz alapvetően a hallgatók érdekeit hivatott szolgálni. A belső minőségbiztosítás az adott felsőoktatási intézmény saját mechanizmusait jelenti, a külső minőségbiztosítási értékeléseket pedig erre a célra létrehozott ügynökségek végzik.

Minőségi egyetemre járok? Hogyan mérhető? 

A minőségbiztosítás a felsőoktatásban a képzések mind magasabb színvonalát, azaz alapvetően a hallgatók érdekeit hivatott szolgálni. A belső minőségbiztosítás az adott felsőoktatási intézmény saját mechanizmusait jelenti, a külső minőségbiztosítási értékeléseket pedig erre a célra létrehozott ügynökségek végzik. A felsőoktatási minőségbiztosítás európai alapdokumentuma (ESG) rögzíti az intézményekre, a külső minőségbiztosítási eljárásokra, valamint a minőségbiztosítási ügynökségek működésére vonatkozó sztenderdeket és irányelveket. A hallgatók részvétele a belső és a külső minőségbiztosításban is lényeges elem.

Mitől jó?

Vajon mitől jó egy felsőoktatási intézmény? Mitől jobb, mint hasonló versenytársa? A Tempus Közalapítvány honlapján itt olvashatsz erről pár gondolatot.

A minőségbiztosítás az iparban alakult ki, döntően a XX. század második felében - bár a felsőoktatásban előbb is volt ilyen jellegű szervezett tevékenység. Az USA-ban már a XVIII-XIX. században értékelték az egyetemeket, illetve képzéseiket minőségük szempontjából (erről bővebben ez a cikk szól). Ott is arra voltak kíváncsiak, melyik a jó egyetem, ahová nyugodtan be lehet iratkozni, és mitől jó. Erre a kérdésre próbálnak – a minőségbiztosítási eljárások mellett – egyfajta választ nyújtani a felsőoktatási rangsorok is.

Külső – belső minőségbiztosítás

A felsőoktatási minőségbiztosítás kialakulásának egyik legfontosabb hajtómotorja a megbízható információ iránti igény volt. Ezt nyújtották az adott intézménytől független, külső értékelők, s ebből lett a szervezett külső minőségbiztosítás, melyet manapság általában minőségbiztosítási ügynökségek végeznek. Az értékelés azonban nemcsak a leendő hallgatók, a külvilág, a felsőoktatási döntéshozók számára szolgáltat információt, hanem egyben segíteni is próbál az intézményeknek, javító szándékú javaslatokkal. Itt jönnek az intézményi belső minőségbiztosítás feladatai, s persze nemcsak a külső értékelésekre válaszul, hanem már azokat megelőzve, azokra (is) felkészülve. Mert az igazán jó belső minőségbiztosítás fő célja nem a külső értékelésen való megfelelés, hanem a folyamatos jobbítás, ha jön külső értékelő, ha nem.

Mire jó?

Ennyi volna csak a minőségbiztosítás? Információ és egy kis javítás? Néha valóban úgy látszik, mintha csak felesleges adminisztráció lenne. A minőségbiztosítás azonban nem merül ki egy kis dokumentációban és néhány javaslat megfogadásában.

A minőségbiztosítás egy szakma, sok-sok tudnivalóval, elmélettel, gyakorlattal, s nemcsak az iparban van ez így. A felsőoktatási minőségbiztosítás is használ bizonyos alapfogalmakat, s az intézmények többféle minőségbiztosítási rendszer közül választhatnak. Nem kell itt elmerülnünk ezekben a részletekben (a fenti linkeken elindulhatsz, ha mégis érdekel), egy fontos alapelvet azonban ki kell emelni, mely egyszerű és minden környezetben használható: ez pedig a PDCA elv. A betűszó a Plan – Do – Check – Act szavak kezdőbetűiből áll, s bármely tevékenységi folyamatban alkalmazható. Az első lépés a tevékenység tervezése, ezután jön a kivitelezés, majd az eredmény ellenőrzése, s ennek nyomán a visszacsatoló, (minőség)javító intézkedések. Ha az is megvan, akkor pedig indulhat újra az egész, elölről, az egyre jobb és jobb eredményekért. A minőségbiztosítási rendszerekről, s az Európai Felsőoktatási Térség minőségbiztosítási alapdokumentumáról (ESG) bővebben ebben a cikkben olvashatsz.

Hallgatók a minőségbiztosításban

A minőségbiztosítás alapvetően a hallgató érdekeit szolgálja. Hogy jobb oktatást kapjon, hasznos és naprakész ismereteket, s hogy valóban elsajátítsa azokat a képességeket, melyek birtokában jól tud majd elhelyezkedni, s szakmai pályáján előrehaladni. Egy díszes papírnál többet szeretnél kapni? Nos, ebben segít a minőségbiztosítás. Ezért kellenek a szabályzatok, a felmérések és visszacsatoló intézkedések, hogy a tananyagok és az oktatási módszerek korszerűek legyenek, hogy kvalifikált oktatók tanítsanak, hogy az órák, a gyakorlatok meg legyenek tartva, a vizsga korrekt legyen, s hogy valóban a hallgatóért legyen az oktatás, s ne az oktatásért, az oktatóért a hallgató… S ebben a hallgatóknak nem kis szerepe – és felelőssége is – van. Lássuk, mennyiben érintettek, s hogyan vesznek részt a minőségbiztosításban a hallgatók.

Már az első, 2005-ös ESG változatban is szerepelt a külső minőségbiztosítási eljárások részeként az az elvárás, hogy az intézmények, képzések külső értékelését végző szakértői csoportban, lehessen(ek) („as appropriate”) hallgató(k) is (más intézményből). A 2015-ös új ESG ezt megerősítette, s immár a „ha lehet” nélkül elvárás a hallgatói részvétel az intézmények külső értékelésében. Az intézmények belső működésére vonatkozó sztenderdek között ugyancsak megerősítésre kerültek a tanulástámogatásra (források, eszközök biztosítása), a hallgatói szolgáltatásokra, s a hallgatókkal kapcsolatos eljárásokra – a felvételtől a tanulmányokban való előrehaladáson át a vizsgáztatásig és a diplomaszerzésig – vonatkozó elvárások. Sőt új sztenderdként megjelent a hallgatóközpontú tanulás, tanítás és értékelés, mely arról szól, hogy a hallgató nem pusztán passzív befogadója az oktatásnak, hanem aktív részvevője a folyamatnak. Ez bizony jelentős lépés a hagyományos, „kinyilatkoztató” típusú oktatástól az együttműködő, bevonó felé.

A minőségbiztosítás jelentőségét a hallgatók európai szervezete, az ESU (korábbi nevén ESIB, lásd még ESU Facebook, ESU Twitter) már a Bolognai folyamat kezdetén felismerte, s ezen a téren is aktívan munkálkodott. 2002-ben jelent meg az ESIB hallgatók számára összeállított kézikönyve a felsőoktatási minőségbiztosításról. Ez a kiadvány nemcsak részletes információkat nyújt a témában, de ösztökéli is a hallgatókat, hogy saját érdekükben, a jó minőségű oktatásért és észrevételeik, tapasztalataik oktatásba való beépüléséért hallassák a hangjukat. „Szóljanak bele”, jelezzék a problémákat, értékeljék az oktatást, az oktatókat, vegyenek szervezetileg is részt az intézményi belső minőségbiztosításban, legyenek tagok a vonatkozó bizottságokban. Egyszóval ne passzív elszenvedői, hanem aktív részvevői legyenek az oktatásnak és ehhez használják fel a minőségbiztosítás nyújtotta lehetőségeket, eszközöket. Az ESU Quest for Quality for Students elnevezésű projektjének keretében újabb minőségbiztosítási kézikönyvet (2013) jelentetett meg. A projekt weboldalán hasznos vonatkozó információkat találsz, s további, kifejezetten hallgatói szempontból készült ESU publikációkat tölthetsz le a témakörben.

Ami pedig a külső minőségbiztosítást illeti, ott a hallgatók egyrészt a minőségbiztosítási ügynökségek által végzett intézmény- és szakértékelések szakértői csapatainak tagjai (hazánkban a HÖOK delegál tagokat a látogató bizottságokba, lásd az intézményakkreditációs jelentéseket a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság honlapján), másrészt pedig az ügynökségek nemzetközi értékelésében vesznek részt (jelentések az ENQA honlapján). Az ESU ez utóbbi téren is igen aktív, hallgatói szakértői hálózatot hozott létre, melynek tagjai számára rendszeres szemináriumokat tart, és önálló, vagy más szervezetekkel közös újabb publikációiban is visszatérő téma a minőségbiztosítás. Lásd pl. a hallgatóközpontú tanulásról, vagy a határokon átnyúló minőségbiztosításról megjelent munkákat. Az ESU továbbá a Bolognai folyamat aktuális helyzetéről készült 2015-ös elemzésében is külön fejezetet szentelt a minőségbiztosítás kérdéskörének.

Mindez szükséges és dicséretes, de hozzá kell tenni, hogy ezekben a tevékenységekben úgy nemzetközileg, mint nemzeti szinten, a hallgatóknak mindeddig csak egy kis része vesz részt. A nagyobb feladat és felelősség az oktatás-tanulás mindennapjaiban van, a felsőoktatási intézmények napi működésében. Ott kell csak igazán a hallgatói részvétel, a beleszólás, a cselekvő aktivitás. Az igazi intézményi minőségkultúra csak a hallgatók széleskörű bevonásával valósítható meg. Értük és velük. Ugye, Te is teszel érte?

Készítette: Szántó Tibor

 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Irodalom:

Derényi A. szerk. (2016), A felsőoktatás minőségbiztosítási horizontja. A megújított európai standardok és irányelvek működése, alkalmazása. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 128 p. http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/esg_kotet.pdf
ENQA-ESU-EUA-EURASHE-EQAR (2017), Key Considerations for Cross-Border Quality Assurance in the European Higher Education Area. Brussels. https://www.esu-online.org/wp-content/uploads/2017/02/Key-Considerations-CBQA-EHEA_Feb2017.pdf
ESG (2015), Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area. Brussels: ENQA-ESU-EUA-EURASHE, 27 p. 

http://www.enqa.eu/wp-content/uploads/2015/11/ESG_2015.pdf
ESIB (2002), European Student Handbook on Quality Assurance in Higher Education. Brusssels: The National Unions of Students in Europe, 80 p.

http://www3.uma.pt/jcmarques/docs/info/qaheducation.pdf
ESU (2013), Quest for Quality for Students, Student Handbook on Quality Assurance. Brussels: European Students’ Union, 51 p. https://www.esu-online.org/wp-content/uploads/2016/07/quest-handbook-online.pdf
ESU (2015a), Overview on Student-Centred Learning in Higher Education in Europe. Brussels: European Students’ Union, 2015. 40 p. https://media.ehea.info/file/Student_centred_learning/63/2/Overview-on-Student-Centred-Learning-in-Higher-Education-in-Europe_679632.pdf
ESU (2015b), Bologna With Student Eyes 2015. Brussels: European Students’ Union, 104 p. https://media.ehea.info/file/ESU/32/8/Bologna-With-Student-Eyes_2015_565328.pdf
Sursock, A. (2015), Trends 2015: Learning and Teaching in European Universities. Brussels: European University Association, 128 p. 

http://www.eua.be/Libraries/publications-homepage-list/EUA_Trends_2015_web
Szántó T. (2016), Az ESG kialakulása és megújulása.  In: Derényi A. (szerk.), A felsőoktatás minőségbiztosítási horizontja. A megújított európai standardok és irányelvek működése, alkalmazása. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, pp. 15-25. http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/esg_kotet.pdf
Yerevan Ministerial Conference (2015), European Approach for Quality Assurance of Joint Programmes http://media.ehea.info/file/2015_Yerevan/73/1/European_Approach_QA_of_Joint_Programmes_613731.pdf

Utolsó módosítás: 2018.10.18.