A doktori mobilitás ereje: hogyan formálja a nemzetközi tapasztalat a kutatói életutakat?

2026. május 13-án, a nemzetközi European Doctoral Day alkalmából webináriumot szervezett a Tempus Közalapítvány.

A doktori képzés nemzetközi dimenziói, a kutatói mobilitás szakmai és személyes hatásai, valamint a nemzetközi együttműködések jövője álltak az első Európai Doktori Nap alkalmából 2026. május 13-án megrendezett webinárium középpontjában. Az online eseményen egyetemi vezetők, kutatók, doktoranduszok és ösztöndíjasok osztották meg tapasztalataikat arról, hogyan formálja a nemzetközi tapasztalatszerzés a doktori képzést, a tudományos karriereket és az intézményi működést.

A rendezvény első szekciójának panelbeszélgetése a doktori képzés nemzetköziesítésének stratégiai jelentőségét járta körül. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a nemzetközi mobilitás ma már szinte elengedhetetlen része a sikeres kutatói pályának. A külföldi tapasztalat nemcsak publikációs és kutatási együttműködéseket alapoz meg, hanem hozzájárul az intézményi láthatóság növeléséhez, a nemzetközi pályázati lehetőségek bővítéséhez és a tudományos kapcsolati hálók építéséhez is.

A szakértők hangsúlyozták: a mobilitás messze túlmutat a szakmai előnyökön. A doktoranduszok számára új módszertanok megismerését, nyelvi és interkulturális kompetenciák fejlődését, valamint jelentős önismereti tapasztalatot is jelent. Többen kiemelték ugyanakkor azt is, hogy a nemzetközi lehetőségekhez való hozzáférést sok esetben továbbra is adminisztratív és finanszírozási nehézségek korlátozzák.

A panelbeszélgetésben részt vevő szakértők:

• Dr. Dorner Helga, habilitált egyetemi docens, az ELTE Pedagógia és Pszichológia Kar Neveléstudományi Doktori Iskolájának oktatója, a Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet igazgatója.
• Prof. Dr. Németh T. Enikő, az SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője, az MTA levelező tagja, az MTA-SZTE-DE Elméleti Nyelvészeti és Informatikai kutatócsoport vezetője.
• Dr. Tarr Zsuzsanna, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Nemzetközi Stratégiai és Koordinációs Központjának központvezetője.
• Taraczközi Anna, a Doktoranduszok Országos Szövetségének nemzetközi ügyekért felelős elnökségi tagja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktorandusz Önkormányzatának elnöke, és az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója.

A második szekcióban a Tempus Közalapítvány által koordinált ösztöndíjprogramok volt kedvezményezettjei személyes történeteiken keresztül mutatták be, milyen sokféle módon alakíthatja egy mobilitási tapasztalat a kutatói életutakat.

Dr. Takátsy Anikó, a Pécsi Tudományegyetem Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Analitikai Biokémia Tanszékének egyetemi docense, oktatója és a több mint huszonöt éve működő Teaching and Learning Bioanalysis c. CEEPUS-hálózat koordinátora arról beszélt, hogyan vált a kezdetben műszermegosztásra épülő együttműködés komplex nemzetközi kutatási és oktatási hálózattá. A közös nyári egyetemek, laboratóriumi képzések és kutatási projektek nemcsak szakmai fejlődést biztosítanak a hallgatóknak, hanem hosszú távú nemzetközi kapcsolatokat és közös publikációkat is eredményeznek.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának részéről Dr. Török Ádám tudományos és nemzetközi dékánhelyettes, a Kandó Kálmán Doktori Iskola oktatója a mérnöki és logisztikai fókuszú CEEPUS együttműködések tapasztalatait ismertette. Előadásában hangsúlyozta, hogy a mobilitások gyakran későbbi nemzetközi kutatási projektek és pályázatok alapját jelentik, miközben a hallgatók és oktatók számára új szakmai impulzusokat és gyakorlati tapasztalatokat nyújtanak.

A személyes élmények különösen erősen jelentek meg a doktorandusz ösztöndíjasok beszámolóiban. Gyarmati Zea, az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolájának PhD-hallgatója, pszichológus, egy hónapot töltött Vietnámban Erasmus+ rövidtávú doktori mobilitással. Tapasztalatairól szólva kiemelte, hogy a vietnámi kulturális közeg és az ott folytatott interjúk új kutatási irányokat nyitottak meg számára, miközben az élmények közvetlenül beépültek az egyetemen tartott kurzusaiba is.

Vácz István Dávid, az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájának abszolutóriumot szerzett doktorandusza nyolc hónapot töltött a kanadai Alberta Egyetemen Államközi ösztöndíjjal. Beszámolójában arról mesélt, hogy a nemzetközi konferenciák, a különböző kulturális közegből érkező kutatókkal folytatott viták és az új tudományos forrásokhoz való hozzáférés jelentősen formálták kutatói gondolkodását és szakmai önbizalmát. A mobilitás eredményeként nemzetközi szakmai kapcsolatai tovább erősödtek, és új kutatói lehetőségek nyíltak meg előtte.

Nemes Márk, a SZTE Málnási Bartók György Filozófia Doktori Iskolájának doktora, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet kutatója, történész-filozófus-vallástudós olaszországi kutatóútja jól példázta, hogy egy mobilitás akár teljes karrierfordulóponttá is válhat. A Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj keretében, a torinói kutatóintézetben végzett munka során nemcsak doktori kutatását mélyítette el, hanem olyan szakmai kapcsolatokat is kialakított, amelyek később nemzetközi kutatási együttműködésekhez és intézményi szerepvállaláshoz vezettek.

Dr. Kajtár Richárd, a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerhatástani Tanszékének tudományos segédmunkatársa, farmakológus, a Pannónia ösztöndíjprogram keretében szerzett tapasztalatait osztotta meg. Csehországi és svédországi mobilitásai során új kutatási módszereket sajátított el, miközben – saját megfogalmazása szerint – személyes nyitottsága és önállósága is jelentősen fejlődött.

A webinárium egyik legfontosabb közös üzenete az volt, hogy a nemzetköziesítésnek nemcsak intézményi stratégiaként, hanem természetes akadémiai szemléletként kell megjelennie a doktori képzésben. A résztvevők szerint a jövő ideális doktori rendszere olyan mobilitási lehetőségeket biztosítana, amelyek kiszámítható finanszírozással, egyszerűbb adminisztrációval és erősebb intézményi támogatással minden doktorandusz számára elérhetővé válnak.

A személyes beszámolók ugyanakkor azt is világosan megmutatták: a mobilitás nem csupán szakmai előrelépést jelent. Új nézőpontokat, nemzetközi közösségeket, kulturális tapasztalatokat és sok esetben egész életre szóló szakmai kapcsolatokat is teremt.