Projekttől az intézményi változásig

A Magyar Rektori Konferencia, a Tempus Közalapítvány és a Semmelweis Egyetem közös felsőoktatási konferenciát szervezett 2026. október 20-án a Semmelweis Egyetemen.

A „Projekttől az intézményi változásig - Nemzetközi együttműködések, hatás és fenntarthatóság az Erasmus+ centralizált projektekben” című esemény középpontjában a nemzetközi együttműködések intézményi hatása, fenntarthatósága és a magyar felsőoktatásban hasznosítható eredményei álltak.

A konferencia arra kereste a választ, hogy milyen előnyökkel jár a centralizált Erasmus+ projektekben való részvétel, milyen intézményi változásokat indíthat el, és hogyan építhetők be az eredmények hosszú távon az intézmények működésébe és a magyar felsőoktatásba.

Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és a Magyar Rektori Konferencia elnöke

A rendezvényt Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és a Magyar Rektori Konferencia elnöke, valamint Dr. Nagy Balázs Vince, a Tempus Közalapítvány kuratóriumi elnöke nyitotta meg. Beszédükben hangsúlyozták, hogy a nemzetköziesítés ma már az intézményi kiválóság meghatározó eleme, amelynek fejlesztésében az Erasmus+ program kiemelt szerepet játszik. Irina Ferencz, az ACA igazgatója összefoglalta az Erasmus Mundus húsz évét átfogó tanulmányuk eredményeit, amely a Mundus közös képzések hatását vizsgálta, különös tekintettel a tanítás-tanulásra, szervezeti folyamatokra, valamint a program európai és globális szintű hatásaira. A rendezvény aktualitását erősítette az Európai Unió Tanácsának friss döntése, mely alapján ismét minden hazai felsőoktatási intézmény számára korlátozások nélkül elérhetőek az Erasmus+ források.

Dr. Nagy Balázs Vince, a Tempus Közalapítvány kuratóriumi elnöke

A délelőtti panelbeszélgetés folyamán elhangzott, hogy egy projekt hatása nem a projektidőszak lezárultát követően bontakozik ki, hanem folyamatosan formálja a résztvevők szemléletét, az oktatásszervezést, intézményi működést és szervezeti kultúrát. Az EU-s szakpolitikai kitekintés (Szuly Kinga, Európai Bizottság) során megismerhettük a következő, 2028-2034-es ciklus tervezésének főbb sarokpontjait, és megtudtuk, hogy erős szándék van az Európai Egyetemi Szövetségek kezdeményezés folytatására a későbbiekben is. Szó esett arról is, hogy a Szövetségek munkája előremozdítja az EU felsőoktatási reformjait, többek között a közös európai diploma kiállítására vonatkozóan. A CHARM-EU Szövetség, amelynek tagja az ELTE, az elsők között volt, aki jogosulttá vált "European Degree" kibocsátására a hallgatói részére.

A további előadások során a résztvevők betekintés nyertek egy-egy felsőoktatási intézmény példájába. Az előadók kiemelték, hogy a partnerség sokszínűsége akkor tud közös erőforrássá kovácsolódni, ha a szakmai alapok stabilak, közösen kidolgozott (és elfogadott) folyamatok mentén halad a képzés, amely kellő rugalmasságot hordoz magában mind a hallgatókra, mind a külső körülményekre tekintettel. Több példát is láthattunk és hallhattunk arra, hogy egy Európai Egyetemi Szövetségből sikeresen „nő ki” egy-egy Erasmus Mundus közös képzés.

Megtudhattuk, hogy egy-egy Erasmus+ centralizált projekt kutatási eredményei hogyan innoválják a tananyagot, oktatásmódszertant, amelyek lehetőséget biztosítanak a hallgatóknak arra, hogy bekapcsolódjanak ezekbe a projektekbe, új eredmények születhetnek, amelyek fenntartható fejlődést generálnak. Így az egyéni tudások összeadódva szervezeti tudássá formálódnak, beleértve az operatív működést és a szervezeti kultúrát.

A délutáni párhuzamos szekciók a nemzetközi partnerségek stratégiai bővítését, a projektalapú együttműködések intézményesülését, az intézményi szolgáltatások átalakulását és a közös képzések intézményi beágyazását járták körül. Kiemelt témaként jelent meg a projektek hosszú távú fenntarthatósága és a tudástranszfer, amelyek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a nemzetközi együttműködések eredményei tartósan beépüljenek a magyar felsőoktatás gyakorlatába. 

Fotók: Dr. Lipták Zoltán - Semmelweis Egyetem - Nemzetközi Kapcsolatok és Alumni Igazgatóság