Magyarországon végzett külföldi hallgatók pályakövetése

Kutatási gyorsjelentés

A Magyarországon végzett nemzetközi hallgatók pályakövetése c. kutatás hiánypótló munkának tekinthető. A kutatás célja, hogy a felsőoktatásban végzett külföldi hallgatók hátteréről, a Magyarországon való tartózkodásuk körülményeiről, a munka világába való átmenetről, valamint a Magyarországgal való kapcsolatukról mélyebb képet kapjunk. A kutatás célcsoportja a 2012 és 2019 között Magyarországon abszolutóriumot szerzett külföldi állampolgársággal rendelkező hallgatók voltak. Az adatfelvétel 2020. március 19-től 2020. április 20-ig tartott.

Hogyan vehetünk részt aktívan Európa közös építésében?

Sikerek és eredmények az Európa a polgárokért programban 2014-2020

2020 végén lezárult az Európa a polgárokért program 7 éves pályázati és költségvetési szakasza. Nem ez volt az első ciklus, hiszen a program már 2007 óta biztosít pályázati lehetőséget elsősorban önkormányzatok és civil szervezetek számára. Így a 2007 és 2013 között zajló időszak tapasztalatait, valamint a pályázók és pályáztatók visszajelzéseit is figyelembe véve folytatódhatott 2014-ben, megtartva az elnevezést, de kissé átstrukturálva, egyszerűsítve, még inkább a pályázók igényeire szabva a pályázattípusokat.

Campus Mundi rövid tanulmányút - Eredmények

Letölthető infografika I Campus Mundi

Az ECVET Szakértői Hálózat tevékenysége és szerepe a szakképzés korszerűsítésében 2012-2020

2020 végén új szakképzési ajánlás váltja fel az ECVET-et. A megújult szakértői hálózat következő évekre meghatározott célja, hogy ebben a folyamatban katalizátor szerepet vállaljon, és a 2020 utáni programgeneráció által biztosított eszközrendszerrel támogassa a szakképzés nemzetköziesítését. A kötetben található tanulmányok – melyek részben a történeti visszatekintés, részben az elért eredmények összegzésének igényével születtek –hiánypótló szerepet töltenek be, és kiindulási alapként fognak szolgálni ennek küldetésnek a sikeres teljesítéséhez.

Pályázati Pavilon

2020. ősz

A Pavilonban természetesen foglalkozunk azzal, hogy a járványhelyzet hogyan érintette az egyes projektek megvalósulását, a nemzetközi programokban részt vevő hallgatókat, miként alakultak át az egyetemi kurzusok, hogy váltották fel a hagyományos nemzetközi vásárokat az online eszközök. Nagyobb hangsúlyt kap azonban az, hogy a nemzetközi keretekben történő tanulás, tanítás, együttműködés milyen egyedi hozadékokkal jár a közneveléstől a szakképzésen, a felsőoktatáson és ifjúságügyön keresztül egészen a felnőtt tanulásig a járványtól függetlenül.

CEEPUS Impact Study

The CEEPUS programme (Central European Exchange Programme for University Studies) celebrated its 25th anniversary in the academic year 2018-2019. On this occasion, the Hungarian coordinator of the programme, Tempus Public Foundation commissioned a study, which seeks to look back upon the Hungarian outcomes of the past decades, presenting the impact of the programme on the Hungarian higher education institutions.

Measuring the economic impacts of inbound higher education mobility

The purpose of this research is to measure the local as well as systemic level economic impact of certain target groups of international students (Erasmus+ students, Stipendium Hungaricum grant beneficiaries and fee-paying students); to examine their role and significance as a consumer group; to analyse their multiplier economic effects; to disclose the direct payments into economy; and to analyse their role in tourism, as well their participation in the studentification process of each university city.

A befelé irányuló felsőoktatási mobilitás gazdasági hatásainak mérése

Jelen kutatás célja: a nemzetközi hallgatók egyes célcsoportjainak (az Erasmus+ programban résztvevők, a Stipendium Hungaricum ösztöndíjasok és önköltségesek (tandíjat fizetők) helyi, illetve rendszerszintű gazdasági szempontú hatásának mérése; mint fogyasztói réteg szerepének, valamint súlyának vizsgálata; multiplikatív gazdasági hatásaiknak az elemzése; a gazdaságba áramló közvetlen befizetések feltárása; valamint turisztikai szerepüknek, illetve az egyes egyetemvárosok studentifikációs folyamataiban való részvételüknek az elemzése.

Útikönyv a tanulási eredményeken alapuló mérés, értékelés és disszemináció tervezéséhez

Fókuszban: Erasmus+ mobilitási pályázatok a köznevelési szektorban

Az útikönyv azok számára, akik: folyamatos (szakmai és/vagy személyes) fejlődésükhöz keresik az eszközöket, sikeres pályázatot szeretnének írni és/vagy kivitelezni, szeretnének megismerkedni az ERASMUS program következő hét évében (2020–2027) bevezetésre kerülő új mérés/értékelési irányelveivel, könnyű olvasmányként gyakorlati segítséget adhat.

Éves jelentés a Tempus Közalapítvány 2019. évi tevékenységéről

Pályázati Pavilon

2020. tavasz

A Pályázati Pavilon 2020 tavaszi számának központi témája a fenntarthatóság, emellett olvashatnak még önkéntességről, az alacsony végzettségű felnőttek tanulási lehetőségeiről, és az Erasmus+ Nívódíj idei nyertes projektjeiről.

Tudományos eredmények a nagyvilágból 2.

A Campus Mundi ösztöndíjprogram segítségével már többezer hallgatónak volt lehetősége elutazni a világ szinte bármely országába, hogy külföldi egyetemeken építsenek ki szakmai kapcsolatokat, előadásokból és személyes tapasztalataikból inspirálódjanak, vagy végezzék kutatómunkájukat interkulturális közegben.

Taking Stock of TCAs Realised in the Field of Education and Training between 2014-2018

Report of the research findings

Erasmus+ National Agencies are diverse all over Europe, however we all face at least two similar challenges in our everyday work: attracting new actors in the Programme and raising the quality of running projects. Transnational Cooperation Activities (TCAs), an instrument granted within the Erasmus+ for the national agencies to increase their potential in the above mentioned areas, has been introduced in the field of education and training in 2014. In the first years, NAs were reluctant to jump into TCAs, while over the years the value of these activities has been more and more conceived and for now the majority of national agencies pursue such cooperation by both sending participants and hosting events.

A tanulás rejtett színterei

Nemformális tanulási módszerek az Erasmus+ projektekben

Játékos? Kreatív? Mérhető? Az egyetlen hasznos tanulási forma? Mi is az a nemformális tanulás, és miben különbözik a formálistól vagy épp az informálistól?

Hogyan vehetünk részt aktívan Európa közös építésében? / How can we take part actively in creating Europe together?

Mozaik a magyar koordinálású projektekről az Európa a polgárokért programban / A Compilation of Projects from Hungary

Hogyan lehet érdekessé tenni a fiatalok számára az Európai Uniót? Milyen módszerekkel lehet hatékonyan bevonni őket az európai ügyekről szóló gondolkodásba és Európa jövőjének megvitatásába?

Nemzetköziesítünk 4.

Felsőoktatási intézmények nemzetköziesítési jó gyakorlatai

A felsőoktatási intézményeknek folyamatosan új kihívásoknak kell megfelelniük, különösen igaz ez a nemzetközi versenyképesség vonatkozásában. Mit tehetnek az intézményvezetők, a nemzetközi koordinátorok és az oktatók az egyetemek nemzetköziesítése érdekében? Milyen, mások számára is adaptálható jó gyakorlatokat alakítottak már ki a magyarországi egyetemeken?  Hogyan támogatják a felsőoktatási intézmények ilyen irányú tevékenységeit a különböző ösztöndíjprogramok?

CEEPUS hatástanulmány

A CEEPUS program a 2018-2019-es tanévben ünnepelte 25 éves évfordulóját. A kiadvány célja, hogy ennek apropóján visszatekintsen az elmúlt évtizedek magyar eredményeire, bemutatva a program hazai felsőoktatási intézményekre gyakorolt hatását.

Nemzetköziesítünk 3.

Felsőoktatási intézmények nemzetköziesítési jó gyakorlatai

A nemzetköziesítés tematikája egyenlőtlenül van jelen az európai felsőoktatásban. Nemcsak azért, mert az európai látens vagy explicit felsőoktatáspolitika támogató eszközei hol jobban, hol kevésbé intenzíven jelennek meg, és így időnként nagyobb, időnként pedig csekélyebb figyelmet generálnak, hanem amiatt is, mert a felsőoktatási intézmények missziójuk, profiljuk, méretük, elhelyezkedésük és még egy sor más jellemző miatt eltérő mértékben foglalkoznak a működés e dimenziójával.

Nemzetköziesítünk 2.

Felsőoktatási intézmények nemzetköziesítési jó gyakorlatai

Napjainkban az oktatás és a felsőoktatási intézmények globális versenyképességének kérdése kiemelt figyelmet kap az Európai Unióban és Magyarországon. A felsőoktatás nemzetköziesítése volt a fő témája annak a konferenciának is, amelyet a Tempus Közalapítvány szervezett Fókuszban a minőségfejlesztés – Az oktatók szerepe a felsőoktatás nemzetköziesítésében címmel. Kötetünkben az itt elhangzott jó gyakorlatokat mutatjuk be.

Nemzetköziesítünk 1.

Felsőoktatási intézmények nemzetköziesítési jó gyakorlatai

Napjainkban az oktatás és a felsőoktatási intézmények globális versenyképességének kérdése kiemelt figyelmet kap az Európai Unióban és Magyarországon. A felsőoktatás nemzetköziesítése volt a fő témája annak a konferenciának is, amelyet a Tempus Közalapítvány szervezett Fókuszban a minőségfejlesztés – Az oktatók szerepe a felsőoktatás nemzetköziesítésében címmel. Kötetünkben az itt elhangzott jó gyakorlatokat mutatjuk be.